Back to top

Finomságok a Jóisten kertjéből

Jakusné Ildikó termékei a Jóisten kertjéből származnak. A Vas megyei Kemenessömjénben élő és gazdálkodó hölgy ezalatt a márkanév alatt árusítja kézműves módszerekkel előállított termékeit. Azt mondja, egyre nagyobb az igény a természetes alapanyagokból, hagyományos eljárásokkal készített lekvárokra, szörpökre, „zöldségkivonatokra”.

Jakusné Ildikó: nagyon kedvelem ezt a munkát, mert látom értelmét
Jakusné Ildikó: nagyon kedvelem ezt a munkát, mert látom értelmét
Fotó: Bella Huba
– Életem első lekvárjának történetét szoktam emlegetni a tevékenységem kezdeteként. Mindig láttam és figyeltem otthon, hogy miként készülnek a spájzba való termékek, és alig voltam hét esztendős, amikor megpróbálkoztam a szilvalekvár önálló elkészítésével. Pontosan ugyanúgy, ahogy a család mindig is készítette. Édesanyám egy alkalommal hosszabb ideig nem volt otthon, és én úgy döntöttem, meglepem, mire hazajön. Persze nem készült el időre, mégis, szerintem ez a mozzanat határozta meg a további munkámat – idézte fel a kezdeteket. – A folytatásban igyekeztem minden téren megtartani a hagyományokat, s azokat az eljárásokat, melyeknek köszönhetően a zöldségek és gyümölcsök a feldolgozás során, azt követően is megtartják a bennük lévő hasznos anyagokat, például a vitaminokat, az eredeti ízekről nem is beszélve.

Magam termelem és gyűjtöm az alapanyagokat, a kertecském vegyszermentes, csak természetes, magam által előállított „permetlét” használok.

Nem szerzek be „idegenből” semmiféle terményt, csak a sajátomat használom. Tartósítószereket sem használok. Azt hiszem, ez fontos tulajdonsága a termékeimnek. Először csak a családnak készítettem különböző lekvárokat, szörpöket, krémeket, ízesítőszereket, amúgy önellátásra, aztán elkezdtem elajándékozni őket ismerősöknek. A visszajelzések jók voltak, így a mennyiség és a termékek száma kibővült. Egyre többen keresték a készítményeimet, aminek a hatására elkezdtem árusítani, például Rábapatyon, a helyi termékpiacon.

Jakusné Ildikó nem titkolja, hogy a kézműves termékek előállítása sok és áldozatos munkát igényel, de ez az ára annak, ha valaki jó, minőségi dolgokat akar készíteni. A kertben mindig tenni-venni kell, a gondozást nem lehet, nem szabad elhanyagolni még rövid időre sem. A gyomlálás, az öntözés, s egyáltalán a termények „szemmel való növelése” mind fontos. S ami az ő esetében fontos, az a gyűjtögetés, a Jóisten kertjéből.

– A természet csodálatos alapanyagokat ad nekem és mindenkinek, a gyümölcsökből igazi különlegességeket lehet készíteni. Hogy milyen isteni véletlenek vannak, arról hadd meséljek el egy történetet: azt, hogy miként kerültek be a repertoáromba a madárberkenye-készítmények. Gyógynövényeket gyűjteni mentem az erdőbe, s amint tevékenykedtem, madarakra, egészen pontosan seregélyekre figyeltem fel, melyek örömteli hangokat adtak. Szinte gondoltam, hogy valami finomságot esznek. Elindultam a hangok irányába, s rábukkantam egy csodálatos madárberkenye fára.

Ez mind a Jóisten kertjéből származik
Ez mind a Jóisten kertjéből származik
Fotó: Bella Huba

A madarak mutatták meg a fát, így történhetett meg, hogy a madárberkenye termékeim a Jóisten kertjéből eljuthattak az emberekhez. Az apró, kesernyés gyümölcsből aztán nagyon finom termékek készültek, s készülnek azóta is.

Visszatérve a természetre, a figyelmemet már korábban felkeltették a gyógynövények, melyeket az erdőkben, mezőkön gyűjtök. Ezerféle növény, gyümölcs élőhelyei ezek, olyanoké, melyek mindenféle gondozás nélkül nőnek, teremnek, s nem kell félni attól, hogy valamiféle vegyszerbehatás érte őket. Persze kell ahhoz tudás, hogy felismerjük, melyik a használható, és ahhoz is, hogy miként dolgozzuk fel az összegyűjtött mennyiséget. Az én esetemben a receptek minden alkalommal kicsit mások. A termékeim kóstolás alapján készülnek, már csak azért is, mert szerintem ebben a tevékenységben nem lehet mindig ugyanazt az ízt előállítani. A meggy például nem minden évben ugyanolyan ízű. Van, amikor édesebb, esetleg savanyúbb, vagy éppen kevésbé zamatos. Így az ember nem tud mindig ugyanolyan ízt produkálni. A szíve-lelke természetesen benne van minden üvegben, és az évjárat változása nem mehet a minőség rovására. Erre különösen odafigyelek, mert szerintem csak így érdemes terméket készíteni – és mert a piacon így lehet megmaradni.

A piac pedig fontos tényező. Egyrészt, mert a termékeket el kell adni, másrészt, mert aki már kóstolta őket, az visszatér vásárolni. Keresik a Jóisten kertjéből nevet viselő termékeket.

Cukkinis lecsó is van a kínálatában
Cukkinis lecsó is van a kínálatában
Fotó: Bella Huba
– Szerencsére nagy az igény, van kereslet. Sok a visszatérő vásárló, az emberek egyre jobban nyitottak a természetes alapanyagokból készülő termékekre, legalábbis ezt vettem észre, ez a tapasztalatom.

Van egy réteg, mely keresi a kézműves lekvárokat, szörpöket, gyógynövényes és egyéb ízesítésű készítményeket. Nem is annyira az ár lényeges, hanem a származási hely, s az, hogy valóban megbízható termékekről van szó.

Sajnos sokan bemennek a bevásárlóközpontba, viszik a kosarat, s mindent megvesznek, amire szükségük van. Legtöbben meg sem nézik az áruk – köztük – zöldségek, gyümölcsök, s az ezekből előállított készítmények származási helyét, azt, hogy mennyi és milyen adalékanyagokat tartalmaznak, s persze az összetételét. Pedig fontos, hogy milyen arányban van bennük az adott zöldség és gyümölcs. Az én termékeim – melyekkel tulajdonképpen az ősi hagyományokat őrzöm – tükrözik a személyiségemet is. Mindezt megjelenítem az egyedi csomagoláson is, rovásírással, s azzal az áldással, mely jelen van a termékeimben. Úgy gondolom, hogy mindez által nem csak a minőség, az igazi íz található meg bennük, de energetikailag is többet adnak. Azt hiszem, mindezzel együtt a termékeim megérdemlik a Jóisten kertjéből nevet.

Jakusné Ildikó nem is annyira a mennyiség növelését tervezi, hanem újabb ízek előállítását.

– Minden termékemet kézzel készítem, a munka mellett. Az eddigi munkámat figyelembe véve, a tapasztalatokat leszűrve nem szeretném gépesíteni a tevékenységemet, szeretnék megmaradni a kézi darálónál, a kézi adagolásnál, és minden más munkafolyamatban a hagyományos házi megoldásnál. Ez vonatkozik a termékek állagára és összetételére is.

A szilvalekvár például üstben készül, pont úgy, ahogyan nagyanyám készítette.

A lekvárjaim nem kapnak hőkezelést, és minimális gyümölcsdarabokat tartalmaznak. Próbálok gyógynövényeket is beléjük tenni, részben azért, hogy még jobban kihozzák a termékeim ízét, és hogy pikánsabbak legyenek.

Nagyon kedvelem ezt a munkát, látom az értelmét, és nemcsak akkor, amikor elkészülnek a lekvárok, szörpök, ízesítők, krémek, hanem akkor is, amikor a kóstolás után visszajelzést kapok a vásárlóktól. Nos, ezért is érdemes...

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Az egészséges öregedés újradefiniálása élelmiszerekkel

Dr. Catherine Kwik-Uribe, a Mars Edge tudományos kutatásért felelős alelnöke összefoglalta a világ népességének elöregedésével foglalkozó mélyreható tanulmány kezdeti megállapításait; kiemelve a legfontosabb tudnivalókat az étrendünkben található bioaktív anyagok egészségügyi előnyeiről.

Barlangokba szállítják az almát, így csökkentik a rezsiköltséget az olaszok

Hegyoldalba vájt barlangokban, természetes hűtőházakban tárolják a termés egy részét az észak-olaszországi almatermesztők, ezzel is csökkentve áramszámlát.