Back to top

Malomerdő tanösvény: a felfedezés öröme

Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.

Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Fontos, hogy már a legkisebbek hiteles képet kapjanak az erdő- és vadgazdálkodásról, így később megértik az erdő működését, az erdész munkáját. Ha pedig a közjóléti és gazdasági tevékenységek fenntartható egyensúlyba kerülnek, javul a szakma megítélése. E célból adta át 2021 nyarán legújabb, Malomerdő tanösvényét a Vérteserdő Zrt. Az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával létrejött kilenc kilométeres sétaút interaktív táblákkal segít eligazodni az erdő növény- és állatvilágában.
Menő játék a panorámaforgató
Menő játék a panorámaforgató

A Malomerdő tanösvény Budapesttől 80 kilométerre, a pusztavámi Malomerdő Panziótól indul, végállomása pedig a Csuka-forrás, ahol kakukkfű illatú erdei pihenő, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely várja a túrázókat. Könnyed sétával körbejárható az útvonal, amely során több lehetőség is van a pihenésre.

A piros T jelet követve mindenki biztonsággal teljesítheti a távot. A túraútvonal remek félnapos programlehetőség az Erdei Vándortábor vértesi szakaszát teljesítő kalandorok számára is, és nagyszerű kiegészítése a Vajda János Erdészeti Erdei Iskola környezeti nevelésének, valamint erdőpedagógiai foglalkozásainak.

Ahhoz, hogy első kézből értesüljek az új tanösvény hatékonyságáról, az erdei sulitól indulva, kis szakaszon csatlakoztam a bodajki Törpe Ovi Tóthné Kőhidi Zsuzsanna és Domavári Zita óvónők vezette természeti tehetségterület csoportjához, a Cserkész Törpékhez, akik nagy izgalommal várták a kirándulást. A színes kezdőtáblán az erdőlátogatás írott és íratlan szabályaival ismerkedtek meg a gyerkőcök, majd Varga Csilla erdeiiskola-vezetőtől (Csilla nénitől) az erdei táplálékláncról tanultak. A Malomerdő Panziónál izgalmas forgatós tábla segítségével azonosították hazánk nagyvadfajainak trófeáit és lábnyomait, azután azt találgatták, vajon milyen állatok nyomait látták az út során.

A Malomerdő Panziótól indul
A Malomerdő Panziótól indul

A vadbemutató állomáson pedig megpróbálták felismerni, melyik állat az őz, és melyik a szarvas.

Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Persze, Csilla néni minden kérdést megválaszolt a kíváncsiskodóknak. A panorámaforgató igazi menő játék, szerencsére a tanösvényen több is van belőle. Segítségével a gyerekek könnyedén tudták párosítani a Vértesre jellemző fafajokat levél, termés vagy kéreg alapján, majd erdei memóriajáték közben csoportosították a vadászható és a védett állatokat.

Aki az egész tanösvényt körbejárja, elhalad egy bányató mellett, mely gyógyulóban lévő tájsebként hirdeti az egykori barnakőszén bányászatának múltját.

Ugyanakkor tündöklő látványt nyújt, és nem utolsósorban a Csuka-tóhoz hasonlítva, szembetűnően mutatja a természetes és mesterséges állóvíz közti különbségeket. A tavak melletti táblák rajzosan ismertetik a víz körforgását, Szent László pénzének legendáját. A háromdimenziós modellek pedig az ehető és mérgező gombák, valamint a védett növények felismerését könnyítik.

A Törpe Ovi csoportjához csatlakozva nagyon jó volt látni, hogy a megismerés vágya és a felfedezés öröme váltakozva tükröződött a kicsik arcán.

Erdei memóriajáték
Erdei memóriajáték
A túra végén az óvó nénit is megkérdeztem, szerinte milyen szerepük van a tanösvényeknek a gyerekek természetszeretetére való nevelésében, és milyen hatással van testi és mentális fejlődésükre. De arra is kíváncsi voltam, hogyan tudják hasznosítani az erdőpedagógiai foglalkozás alatt tapasztalt élményeket az oviban. „Fontosnak tartjuk, hogy ne csak elméleti síkon történjen a nevelés, a gyerekek minél több érzékszervükkel tudják megtapasztalni az őket körülvevő környezetet, így ugyanis jobban rögzül az ismeret. Imádják megfogni, megnézni, megszagolni, hallgatni a szemléltető eszközöket, amire a természet végtelen lehetőséget nyújt. Tudják párosítani a levelet a fa termésével, élőben látva különbséget tudnak tenni őz és szarvas között, megjegyzik több növény nevét.
Csuka-forrás pihenő
Csuka-forrás pihenő

A kinti levegőn önfeledten szaladgálva felszabadulnak, közben pedig észrevétlenül fejlődik a mozgáskoordinációjuk. Az ilyen foglalkozás előhívja a kreativitást és fejleszti a türelmet.

A zárkózottabb gyerekek is feloldódnak, a félénkek önállóbbak lesznek, miközben játékosan szívják magukba a tudást”– mondta Tóthné Kőhidi Zsuzsanna.

Azt is hozzátette, hogy a szülők is örülnek, ha gyermekük a természeti tehetségterület csoportba kerül, hiszen így többet lesz a szabadban, ismerkedik a természettel, környezettel, mely rendkívül színes, új élményeket nyújt számára. A gyerekek kellemesen elfáradnak, felszabadulnak egy-egy tartalmas kirándulás alkalmával. Az erdőről szerzett ismereteket beépítik az óvodai tematikába, mely során állatokról szóló meséket fűznek a tanultakhoz, ezzel felelevenítve élményeiket. Az óvodában elsajátított készségeket pedig megerősíti a szabadban történő tapasztalatszerzés, tehát egymásra építkezve fejlesztik a kicsiket.

Játékos tanulás
Játékos tanulás

A Vértes minden évszakban gyönyörű természeti környezettel, remek túraútvonalakkal, izgalmas látnivalókkal fogadja az erdőlátogatókat. Várunk mindenkit, aki aktívan szeretne kikapcsolódni és közben maradandó élményekkel gazdagodni!

Ruff Tünde
Vérteserdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

Európa minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványával néz szembe

A magas patogenitású madárinfluenza terjedése Európában eddig a legnagyobb mértékű. A 2021–2022-es szezonban 2467 fertőzés tört ki a baromfik között és az érintett állományokban 48 millió madarat számoltak fel. Ezt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) írja sajtóközleményében.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Árplafont vezettek be Romániában a tűzifára

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.