Back to top

Malomerdő tanösvény: a felfedezés öröme

Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.

Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Fontos, hogy már a legkisebbek hiteles képet kapjanak az erdő- és vadgazdálkodásról, így később megértik az erdő működését, az erdész munkáját. Ha pedig a közjóléti és gazdasági tevékenységek fenntartható egyensúlyba kerülnek, javul a szakma megítélése. E célból adta át 2021 nyarán legújabb, Malomerdő tanösvényét a Vérteserdő Zrt. Az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával létrejött kilenc kilométeres sétaút interaktív táblákkal segít eligazodni az erdő növény- és állatvilágában.
Menő játék a panorámaforgató
Menő játék a panorámaforgató

A Malomerdő tanösvény Budapesttől 80 kilométerre, a pusztavámi Malomerdő Panziótól indul, végállomása pedig a Csuka-forrás, ahol kakukkfű illatú erdei pihenő, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely várja a túrázókat. Könnyed sétával körbejárható az útvonal, amely során több lehetőség is van a pihenésre.

A piros T jelet követve mindenki biztonsággal teljesítheti a távot. A túraútvonal remek félnapos programlehetőség az Erdei Vándortábor vértesi szakaszát teljesítő kalandorok számára is, és nagyszerű kiegészítése a Vajda János Erdészeti Erdei Iskola környezeti nevelésének, valamint erdőpedagógiai foglalkozásainak.

Ahhoz, hogy első kézből értesüljek az új tanösvény hatékonyságáról, az erdei sulitól indulva, kis szakaszon csatlakoztam a bodajki Törpe Ovi Tóthné Kőhidi Zsuzsanna és Domavári Zita óvónők vezette természeti tehetségterület csoportjához, a Cserkész Törpékhez, akik nagy izgalommal várták a kirándulást. A színes kezdőtáblán az erdőlátogatás írott és íratlan szabályaival ismerkedtek meg a gyerkőcök, majd Varga Csilla erdeiiskola-vezetőtől (Csilla nénitől) az erdei táplálékláncról tanultak. A Malomerdő Panziónál izgalmas forgatós tábla segítségével azonosították hazánk nagyvadfajainak trófeáit és lábnyomait, azután azt találgatták, vajon milyen állatok nyomait látták az út során.

A Malomerdő Panziótól indul
A Malomerdő Panziótól indul

A vadbemutató állomáson pedig megpróbálták felismerni, melyik állat az őz, és melyik a szarvas.

Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Persze, Csilla néni minden kérdést megválaszolt a kíváncsiskodóknak. A panorámaforgató igazi menő játék, szerencsére a tanösvényen több is van belőle. Segítségével a gyerekek könnyedén tudták párosítani a Vértesre jellemző fafajokat levél, termés vagy kéreg alapján, majd erdei memóriajáték közben csoportosították a vadászható és a védett állatokat.

Aki az egész tanösvényt körbejárja, elhalad egy bányató mellett, mely gyógyulóban lévő tájsebként hirdeti az egykori barnakőszén bányászatának múltját.

Ugyanakkor tündöklő látványt nyújt, és nem utolsósorban a Csuka-tóhoz hasonlítva, szembetűnően mutatja a természetes és mesterséges állóvíz közti különbségeket. A tavak melletti táblák rajzosan ismertetik a víz körforgását, Szent László pénzének legendáját. A háromdimenziós modellek pedig az ehető és mérgező gombák, valamint a védett növények felismerését könnyítik.

A Törpe Ovi csoportjához csatlakozva nagyon jó volt látni, hogy a megismerés vágya és a felfedezés öröme váltakozva tükröződött a kicsik arcán.

Erdei memóriajáték
Erdei memóriajáték
A túra végén az óvó nénit is megkérdeztem, szerinte milyen szerepük van a tanösvényeknek a gyerekek természetszeretetére való nevelésében, és milyen hatással van testi és mentális fejlődésükre. De arra is kíváncsi voltam, hogyan tudják hasznosítani az erdőpedagógiai foglalkozás alatt tapasztalt élményeket az oviban. „Fontosnak tartjuk, hogy ne csak elméleti síkon történjen a nevelés, a gyerekek minél több érzékszervükkel tudják megtapasztalni az őket körülvevő környezetet, így ugyanis jobban rögzül az ismeret. Imádják megfogni, megnézni, megszagolni, hallgatni a szemléltető eszközöket, amire a természet végtelen lehetőséget nyújt. Tudják párosítani a levelet a fa termésével, élőben látva különbséget tudnak tenni őz és szarvas között, megjegyzik több növény nevét.
Csuka-forrás pihenő
Csuka-forrás pihenő

A kinti levegőn önfeledten szaladgálva felszabadulnak, közben pedig észrevétlenül fejlődik a mozgáskoordinációjuk. Az ilyen foglalkozás előhívja a kreativitást és fejleszti a türelmet.

A zárkózottabb gyerekek is feloldódnak, a félénkek önállóbbak lesznek, miközben játékosan szívják magukba a tudást”– mondta Tóthné Kőhidi Zsuzsanna.

Azt is hozzátette, hogy a szülők is örülnek, ha gyermekük a természeti tehetségterület csoportba kerül, hiszen így többet lesz a szabadban, ismerkedik a természettel, környezettel, mely rendkívül színes, új élményeket nyújt számára. A gyerekek kellemesen elfáradnak, felszabadulnak egy-egy tartalmas kirándulás alkalmával. Az erdőről szerzett ismereteket beépítik az óvodai tematikába, mely során állatokról szóló meséket fűznek a tanultakhoz, ezzel felelevenítve élményeiket. Az óvodában elsajátított készségeket pedig megerősíti a szabadban történő tapasztalatszerzés, tehát egymásra építkezve fejlesztik a kicsiket.

Játékos tanulás
Játékos tanulás

A Vértes minden évszakban gyönyörű természeti környezettel, remek túraútvonalakkal, izgalmas látnivalókkal fogadja az erdőlátogatókat. Várunk mindenkit, aki aktívan szeretne kikapcsolódni és közben maradandó élményekkel gazdagodni!

Ruff Tünde
Vérteserdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

Több fát, nagyobb területen, rosszkor vágott ki a vállalkozó - vádat emeltek ellene

Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség három férfi ellen, aki Tiszaug és Lakitelek környékén szabálytalan fakitermeléssel számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyét semmisítette meg.

Őszi sikertörténet az erdei iskolákban

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskolái évről-évre újragondolt, többszörösen minősített programmal dolgoznak. Miskolc óvodái és iskolái számára kiváló lehetőség a Csanyiki Erdőház, ahol október végéig 5400 főt regisztráltak. A Fónagysági Bagoly-vár 25 éve fogadja a kikapcsolódni, tapasztalni vágyó látogatókat, óvodásoktól a nyugdíjasokig. Ebben az évben csaknem 6000 vendégük volt.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.