Back to top

Malomerdő tanösvény: a felfedezés öröme

Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a turisták száma a hazai erdőkben. Az állami erdőgazdaságoknak ezért egyre hangsúlyosabb feladata az erdők kezelése mellett azok védelmi, ökológiai és turisztikai rendeltetésének fenntartása, fejlesztése. Ahhoz pedig szélesebb körű ismeretterjesztésre és környezeti nevelésre van szükség, hogy a kirándulók maradéktalanul betartsák az erdőlátogatás írott és íratlan szabályait.

Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Hol élnek az állatok? – segít a tábla
Fontos, hogy már a legkisebbek hiteles képet kapjanak az erdő- és vadgazdálkodásról, így később megértik az erdő működését, az erdész munkáját. Ha pedig a közjóléti és gazdasági tevékenységek fenntartható egyensúlyba kerülnek, javul a szakma megítélése. E célból adta át 2021 nyarán legújabb, Malomerdő tanösvényét a Vérteserdő Zrt. Az Országos Erdészeti Egyesület támogatásával létrejött kilenc kilométeres sétaút interaktív táblákkal segít eligazodni az erdő növény- és állatvilágában.
Menő játék a panorámaforgató
Menő játék a panorámaforgató

A Malomerdő tanösvény Budapesttől 80 kilométerre, a pusztavámi Malomerdő Panziótól indul, végállomása pedig a Csuka-forrás, ahol kakukkfű illatú erdei pihenő, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely várja a túrázókat. Könnyed sétával körbejárható az útvonal, amely során több lehetőség is van a pihenésre.

A piros T jelet követve mindenki biztonsággal teljesítheti a távot. A túraútvonal remek félnapos programlehetőség az Erdei Vándortábor vértesi szakaszát teljesítő kalandorok számára is, és nagyszerű kiegészítése a Vajda János Erdészeti Erdei Iskola környezeti nevelésének, valamint erdőpedagógiai foglalkozásainak.

Ahhoz, hogy első kézből értesüljek az új tanösvény hatékonyságáról, az erdei sulitól indulva, kis szakaszon csatlakoztam a bodajki Törpe Ovi Tóthné Kőhidi Zsuzsanna és Domavári Zita óvónők vezette természeti tehetségterület csoportjához, a Cserkész Törpékhez, akik nagy izgalommal várták a kirándulást. A színes kezdőtáblán az erdőlátogatás írott és íratlan szabályaival ismerkedtek meg a gyerkőcök, majd Varga Csilla erdeiiskola-vezetőtől (Csilla nénitől) az erdei táplálékláncról tanultak. A Malomerdő Panziónál izgalmas forgatós tábla segítségével azonosították hazánk nagyvadfajainak trófeáit és lábnyomait, azután azt találgatták, vajon milyen állatok nyomait látták az út során.

A Malomerdő Panziótól indul
A Malomerdő Panziótól indul

A vadbemutató állomáson pedig megpróbálták felismerni, melyik állat az őz, és melyik a szarvas.

Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Az ovis cserkészcsapat Varga Csilla erdeiiskola-vezetővel (balra) és Tóthné Kőhidi Zsuzsanna óvónővel
Persze, Csilla néni minden kérdést megválaszolt a kíváncsiskodóknak. A panorámaforgató igazi menő játék, szerencsére a tanösvényen több is van belőle. Segítségével a gyerekek könnyedén tudták párosítani a Vértesre jellemző fafajokat levél, termés vagy kéreg alapján, majd erdei memóriajáték közben csoportosították a vadászható és a védett állatokat.

Aki az egész tanösvényt körbejárja, elhalad egy bányató mellett, mely gyógyulóban lévő tájsebként hirdeti az egykori barnakőszén bányászatának múltját.

Ugyanakkor tündöklő látványt nyújt, és nem utolsósorban a Csuka-tóhoz hasonlítva, szembetűnően mutatja a természetes és mesterséges állóvíz közti különbségeket. A tavak melletti táblák rajzosan ismertetik a víz körforgását, Szent László pénzének legendáját. A háromdimenziós modellek pedig az ehető és mérgező gombák, valamint a védett növények felismerését könnyítik.

A Törpe Ovi csoportjához csatlakozva nagyon jó volt látni, hogy a megismerés vágya és a felfedezés öröme váltakozva tükröződött a kicsik arcán.

Erdei memóriajáték
Erdei memóriajáték
A túra végén az óvó nénit is megkérdeztem, szerinte milyen szerepük van a tanösvényeknek a gyerekek természetszeretetére való nevelésében, és milyen hatással van testi és mentális fejlődésükre. De arra is kíváncsi voltam, hogyan tudják hasznosítani az erdőpedagógiai foglalkozás alatt tapasztalt élményeket az oviban. „Fontosnak tartjuk, hogy ne csak elméleti síkon történjen a nevelés, a gyerekek minél több érzékszervükkel tudják megtapasztalni az őket körülvevő környezetet, így ugyanis jobban rögzül az ismeret. Imádják megfogni, megnézni, megszagolni, hallgatni a szemléltető eszközöket, amire a természet végtelen lehetőséget nyújt. Tudják párosítani a levelet a fa termésével, élőben látva különbséget tudnak tenni őz és szarvas között, megjegyzik több növény nevét.
Csuka-forrás pihenő
Csuka-forrás pihenő

A kinti levegőn önfeledten szaladgálva felszabadulnak, közben pedig észrevétlenül fejlődik a mozgáskoordinációjuk. Az ilyen foglalkozás előhívja a kreativitást és fejleszti a türelmet.

A zárkózottabb gyerekek is feloldódnak, a félénkek önállóbbak lesznek, miközben játékosan szívják magukba a tudást”– mondta Tóthné Kőhidi Zsuzsanna.

Azt is hozzátette, hogy a szülők is örülnek, ha gyermekük a természeti tehetségterület csoportba kerül, hiszen így többet lesz a szabadban, ismerkedik a természettel, környezettel, mely rendkívül színes, új élményeket nyújt számára. A gyerekek kellemesen elfáradnak, felszabadulnak egy-egy tartalmas kirándulás alkalmával. Az erdőről szerzett ismereteket beépítik az óvodai tematikába, mely során állatokról szóló meséket fűznek a tanultakhoz, ezzel felelevenítve élményeiket. Az óvodában elsajátított készségeket pedig megerősíti a szabadban történő tapasztalatszerzés, tehát egymásra építkezve fejlesztik a kicsiket.

Játékos tanulás
Játékos tanulás

A Vértes minden évszakban gyönyörű természeti környezettel, remek túraútvonalakkal, izgalmas látnivalókkal fogadja az erdőlátogatókat. Várunk mindenkit, aki aktívan szeretne kikapcsolódni és közben maradandó élményekkel gazdagodni!

Ruff Tünde
Vérteserdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.