Back to top

Betegségek csak öntözött területeken terjednek – növényvédelmi előrejelzés 29. hét

Változatlanul a hőség határozza meg a kertészeti kultúrák növényvédelmi helyzetét. A kórokozók csak ott jutnak szóhoz, ahol esett az eső vagy öntöznek, a rovarkártevők többségének viszont nagyon kedveznek a körülmények. Különös figyelmet igényel a dió, szőlőben pedig az amerikai szőlőkabóca.

Kisebb mértékű lehűlés után folytatódik az igazi nyár. Bár az éjszakák hűvösek, a nappali maximumhőmérsékletek ismét meghaladják a 30 °C-ot. Eső ismét csak szórványosan esett, így tovább tart az aszály. Az extrém napsugárzás több növényen okoz napégést, ami rontja a termés minőségét. A jelenlegi időjárás elsősorban a rovarkártevőknek kedvez, a betegségek terjedésének csak a csapadékot kapó körzetekben, illetve öntözött kultúrákban van meg a feltétele.

Almásokban továbbra is folyamatos, helyenként enyhülő az almamolyok rajzása,

a csapdák 15-25 darabot fognak hetenként. A levéltetű-fertőzöttség észlelési szintre esett vissza, kismértékben a vértetűtelepek száma is csökkent. Az almalevél-aknázómoly rajzik, de a csapdák heti fogása csupán 10 darab körüli. Az almafa-varasodás tünetei csak ott erősödtek, ahol esett az eső, illetve elhanyagolták a korábbi kezeléseket. Ugyanez figyelhető meg a lisztharmat esetében is.

Meggyen és cseresznyén a szárazság gátolta a blumeriellás levélfoltosság terjedését, de fontos teendő a szüret utáni védekezés folytatása, mert a jövő évi rügydifferenciálódás érdekében meg kell akadályozni a korai lombhullást.

A dió termését is megfertőzheti az almamoly, figyelni kell rá
A dió termését is megfertőzheti az almamoly, figyelni kell rá
Fotó: Dr. Aponyi Lajos
A szilvásokban nem emelkedett a moníliával fertőzött gyümölcsök száma, ám így is szembetűnő. A moníliától elhalt hajtásvégek aránya 1-3%. Csökkent a szilvamolyok száma a feromoncsapdákban, a lehullott termésben a fertőzött gyümölcsök aránya 2-6%.

Keleti gyümölcsmolyból a csapdák jelenleg háromnaponként 11-19 darabot fognak, valamivel kevesebbet, mint az előző időszakban.

Már a nyugati tájegységekben is megkezdődött a nyugati dióburok-fúrólegyek rajzása,

a sárga fogólapokon hetente mintegy 10 darab észlelhető. Folyamatos rajzásra kell felkészülni, a rajzás elhúzódhat szeptember elejéig is. Ugyanakkor figyelni kell az almamoly károsítására is, mert az a dió termését is megfertőzheti.

Szőlőültetvényekben folyamatosan fertőznek az amerikai szőlőkabóca lárvái, fejlődésük elhúzódó, főként L2-L5 lárvafokozatú egyedeket lehet megfigyelni. A kórokozók fejlődése csak az esőt kapott térségekben erősödött. Az érzékeny szőlőfajták fiatal hónaljhajtásai ismét gyakori a nemezes gubacsatka friss levéltünete.

Zöldségféléken, különösen a keresztesvirágúakon (káposztafélék, retek, torma stb.)

tömegesen táplálkoznak a szomjazó földibolhák.

A levélhámozgatás a növények elszáradásához vezethet a védekezés elmaradása esetén.

Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.