0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Piacismeret, egységes árualap

A termelői szervezet célja, hogy a termelőknek ne kelljen a beszerzésekkel és az értékesítéssel foglalkozni, mert azokat együtt hatékonyabban tudják megszervezni. A szervezet működésében a termelők döntésének kell megjelennie, az ő szándékuk a kiindulási alap, hangsúlyozta Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium osztályvezetője, akit a tészekkel kapcsolatos félreértések tisztázására kértünk.

Az Európai Unióban 1996-ban jöttek létre az első tészek a zöldség-gyümölcs ágazatban, és a folyamatos szabálymódosításoknak köszönhetően 2013 óta bármely mezőgazdasági ágazatban alakulhat termelői szervezet. Támogatást csak a zöldség-gyümölcs ágazatban tevékenykedő termelői szervezetek kaphatnak, másutt azért érdemes ilyet alakítani, mert a tész mentesül egyes versenyszabályok alól, ami piaci előnyt jelent a számára.

A tész hangsúlyos feladata, hogy az értékesíthetőségért dolgozzon, vagyis ismerje a piaci követelményeket és egyeztesse a termelést.

A piacképes, egységes árualaphoz közös technológiára és szaktanácsadásra van szükség, ehhez pedig értelemszerűen közös beszerzés is társul. Így olyan méretben tudnak piacra lépni akár vásárlóként, akár eladóként, amihez egy termelő még kicsi. Sőt, a magyar tészek zöme nem éri el azt a méretet, amivel minden lehetőséget ki tudna használni. Ahhoz viszont elég nagyok, hogy ha magasabb árat nem is, de kedvezőbb fizetési, finanszírozási feltételeket harcoljanak ki a vevőknél.

Ugyancsak foglalkoznak termékfejlesztéssel, kutatással és marketinggel: ma már a budapesti és vidéki villamosokon vagy a metróban a magyar zöldség-gyümölcs termelők árujával is találkoznak a vásárlók, nemcsak külföldi márkákkal, ez a tészek marketingtevékenységének az eredménye.

Az egységes árualap eléréséhez tehát a tagoknak el kell tudni fogadni, hogy az általuk közösen alkalmazott szakember mondja meg, milyen technológiával, milyen fajtát termeljenek, és hosszú távon kell gondolkodniuk.

Egy-egy évben lehet, hogy önállóan drágábban tudnák eladni az árujukat, a tész hosszú távon ad értékesítési biztonságot és stabilitást, képes javítani a piaci tudatosságot. Az igazán jó tészek tudatos és eredményes termelőkből állnak, mutatott rá Bittsánszky Márton. A nagy termelők pedig szakmailag tudják segíteni a kisebbeket, van kitől tanulniuk, ami előnyös a számukra.

Magyarországon zömmel zöldség-gyü­mölcs tészek működnek de létezik néhány a tejágazatban is, akik nem kapnak uniós támogatást, viszont tagjaiknak nem kötelező a tejet a termelői szervezeten keresztül értékesíteni. A termelői szervezet állapodik meg az értékesítési feltételekről a feldolgozóval, aztán a termelők közvetlenül a feldolgozónak értékesítenek. Ennek köszönhetően sikerült javítani a tej árát.

Zöldség-gyümölcs tészeink közül a legkisebbek áruforgalma 300-400 millió, a legnagyobbé 14 milliárd forint egy évben.

Egymilliárd forintot meghaladó forgalma 15-17 szervezetnek van. Az ágazatban körülbelül 20%-os a tészek részaránya.

A fejlesztési támogatást előre lefektetett célok megvalósítására kapják a tészek, és minden beruházás, tevékenység, ami azt szolgálja, támogatható. Lehet szó termék- vagy technológiafejlesztésről, tárolásról, csomagolásról, tudásátadásról, képzésről, szaktanácsadásról. 2013 óta az is egyértelművé vált, hogy a tagok terményeit fel is dolgozhatja a tész, amivel nagyobb árbevételt érhetnek el a termelők.

Külön eszközt kaptak a tészek a piaci krízisek kezelésére: költhetnek marketingakcióra, kisebb mértékben pedig árukivonásra. A piacról kivont tételeket jótékonysági szervezeteken keresztül rászorulóknak adják az eddigi gyakorlat szerint, árumegsemmisítésre még nem került sor nálunk.

Nincs megszabva, milyen szervezeti formában kell működnie egy tésznek, sok szempont, egyebek között a vagyoni viszonyok szerint alakul, hogy mit választanak.

Finanszírozási oldalról könnyebb a dolguk a kft.-knek, esetükben azonban a tészekre vonatkozóan több olyan szabály van, ami védi a kisebb termelők érdekeit. A legfontosabb cél mindig a termelői jövedelem maximalizálása, de sok egyeztetésen múlik, hogy közös döntést tudjanak hozni a cél érdekében. Mindig kettőn áll a vásár, hangsúlyozta Bittsánszky Márton, a kisebb termelőknek is tájékozódniuk kell, részt venni a döntéshozó fórumokon, és felszólalni, ha valami nyomja a lelküket.

Létrehozhatnak tésztársulásokat is, amelyeknek az a céljuk, hogy magasabb szinten szervezzék az értékesítést, átvegyék a pályázati adminisztrációt. A hazai társulások egyelőre nem pontosan ezt a feladatot töltik be, a szervezetek tulajdonában álló külső társaságokat alapítanak, amelyek marketinggel, technológiai fejlesztéssel, szaktanácsadással foglalkoznak.

Elég sok adminisztrációval jár a tész működése, ami nagyobb szervezet esetében viszonylag olcsóbb. Az Agrárminisztérium folyamatosan fejleszti a szabályokat, az adminisztrációs kötelezettségek közül sok minden elektronikusan beadható.

Ugyanakkor az osztályvezető szerint zömmel olyan adatokat kérnek, amelyek a szervezet saját működéséhez is támpontot adnak, segítik a tervezést. A következő időszak kihívása, hogy sokkal egyszerűbben lehessen pályázni és lehívni a támogatásokat. Az új rendszer jövőre indul.

Most a tésztagságért pluszpont jár a pályázatoknál, de a jövőben jobban figyelembe veszik, hogy valós együttműködést takar-e a tagság. A szabályok szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban minden termést a tészen keresztül kell értékesíteniük a tagoknak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet