Kajszi alanykísérlet indult Cegléden

Gyakorlati növényvédelmi tanácsokat adott Kujáni Lászlóné Cser Olga, aki maga is 7 hektár kajszit művel, és 400 gazdálkodónak ad szaktanácsot mint növényorvos. Különösen a virágfertőző monília elleni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Sokszor látja, hogy fagykár után nem permeteznek a termesztők, mondván, hogy nincs is virág a fán, a monília viszont attól még fertőz.

Piros bimbós állapottól sziromhullásig intenzív védekezésre van szükség a monília ellen, hangsúlyozta.

Szüret után, és az idei aszályos évben különösen fontos, hogy pótoljuk a tápanyagokat és biostimulátorokkal, lombtrágyával segítsük, hogy erőre kapjanak a termés kinevelése után.

A kajszipusztulás egyik oka a fitoplazmás betegség, amit a szilva-levélbolha terjeszt. Ez az apró rovar már a rügypattanás előtt, akár februárban megjelenik az ültetvényben. Káros szomszédság a közeli kökény és galagonya, mert azokon is megél a kártevő.

Nagyon sok verticilliumos hervadást is lát a növényorvos az alföldi kajszisokban, az eddig megvizsgált pusztulások zömét ez a gomba okozta. Nagy baj, hogy a felszámolt ültetvény helyére azonnal másikat kell telepíteni, mert a

talajuntság megelőzésére 4-5 évig kellene pihentetni a területet.

Így a földben felhalmozódott fertőzőanyag azonnal megtalálja a fiatal csemetéket. A verticilliumfertőzés megelőzésére a gyomirtás is lényeges, mert a parlagfű és a burgonyafélékhez tartozó gyomok (csattanó maszlag, fekete csucsor) „szaporítják” a kórokozót.

A gutaütés klasszikus kórokozói közül a Pseudomonas baktériumot sok olasz oltványban megtalálták, ami megint csak felhívja a figyelmet az egészséges szaporítóanyag fontosságára.

Alföldi ültetvényekben nem ritka a fagyrepedés, a homokverés, vagy a jégverés, ezeken az apróbb-nagyobb sérüléseken keresztül kórokozók fertőzhetik meg a fákat:

Nyári olajos permetezéssel lehet lezárni az utat a kórokozók elől.

Szabó Zoltán egyetemi tanár a fitoplazma elleni védekezés keresésének hazai eredményeiről számolt be, Hrotkó Károly a kajszi alanyfajtáit ismertette.

Mendel Ákos és Mendelné Pászti Edina a ceglédi kísérleti ültetvényben végzett megfigyeléseiket ismertették.

A tavaszi fagykárt vizsgálva alanyok szerint, a legjobb eredményt a vadkajszi adta,

minden más alany (Fehér besztercei, Wavit, Myrobalan 29C, Rootpac R, Montclar) 40-60%-kal nagyobb volt a kár a 16 fajta átlagában. Ez azonban nem a termésbeli különbség, hanem a rügyfagykár, amit a gazdag virágzás kiegyenlíthet.

Az ötödik éves fák túlélését tekintve a Roxana fajta volt a legesendőbb, 59% maradt meg az alanyok átlagában. A legjobbnak a Pannónia és a Ceglédi óriás bizonyult, de nem sokkal maradt le tőlük a Gönci magyar kajszi, a Tardif de Valence, a Lady Cot és a Harogem. Mindegyikből a fák több mint 90%-a életben van.

Alany szerint a Rootpac R-en álló fák maradtak meg a legnagyobb arányban az ötödik évre, és a gyenge növekedésű Waviton a legkevésbé.

Részletes beszámolónkat a Kertészet és Szőlészet 30. számában olvashatják.