
Piros bimbós állapottól sziromhullásig intenzív védekezésre van szükség a monília ellen, hangsúlyozta.
Szüret után, és az idei aszályos évben különösen fontos, hogy pótoljuk a tápanyagokat és biostimulátorokkal, lombtrágyával segítsük, hogy erőre kapjanak a termés kinevelése után.
A kajszipusztulás egyik oka a fitoplazmás betegség, amit a szilva-levélbolha terjeszt. Ez az apró rovar már a rügypattanás előtt, akár februárban megjelenik az ültetvényben. Káros szomszédság a közeli kökény és galagonya, mert azokon is megél a kártevő.
Nagyon sok verticilliumos hervadást is lát a növényorvos az alföldi kajszisokban, az eddig megvizsgált pusztulások zömét ez a gomba okozta. Nagy baj, hogy a felszámolt ültetvény helyére azonnal másikat kell telepíteni, mert a
talajuntság megelőzésére 4-5 évig kellene pihentetni a területet.
Így a földben felhalmozódott fertőzőanyag azonnal megtalálja a fiatal csemetéket. A verticilliumfertőzés megelőzésére a gyomirtás is lényeges, mert a parlagfű és a burgonyafélékhez tartozó gyomok (csattanó maszlag, fekete csucsor) „szaporítják” a kórokozót.

A gutaütés klasszikus kórokozói közül a Pseudomonas baktériumot sok olasz oltványban megtalálták, ami megint csak felhívja a figyelmet az egészséges szaporítóanyag fontosságára.
Alföldi ültetvényekben nem ritka a fagyrepedés, a homokverés, vagy a jégverés, ezeken az apróbb-nagyobb sérüléseken keresztül kórokozók fertőzhetik meg a fákat:
Nyári olajos permetezéssel lehet lezárni az utat a kórokozók elől.
Mendel Ákos és Mendelné Pászti Edina a ceglédi kísérleti ültetvényben végzett megfigyeléseiket ismertették.
A tavaszi fagykárt vizsgálva alanyok szerint, a legjobb eredményt a vadkajszi adta,
minden más alany (Fehér besztercei, Wavit, Myrobalan 29C, Rootpac R, Montclar) 40-60%-kal nagyobb volt a kár a 16 fajta átlagában. Ez azonban nem a termésbeli különbség, hanem a rügyfagykár, amit a gazdag virágzás kiegyenlíthet.
Az ötödik éves fák túlélését tekintve a Roxana fajta volt a legesendőbb, 59% maradt meg az alanyok átlagában. A legjobbnak a Pannónia és a Ceglédi óriás bizonyult, de nem sokkal maradt le tőlük a Gönci magyar kajszi, a Tardif de Valence, a Lady Cot és a Harogem. Mindegyikből a fák több mint 90%-a életben van.
Alany szerint a Rootpac R-en álló fák maradtak meg a legnagyobb arányban az ötödik évre, és a gyenge növekedésű Waviton a legkevésbé.
Részletes beszámolónkat a Kertészet és Szőlészet 30. számában olvashatják.