Back to top

A méhek mint érző és gondolkodó lények (1.)

Érdekes kísérletsorozatról számol be könyvében egy méhkutató. Ez megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket.

Korában már beszámoltunk azokról a kísérletekről, melyek során kiderült, hogy a méhek képesek az arcfelismerésre és ezért akár lehetséges, hogy felismerik a velük foglalkozó méhészt. (Lásd cikkünket itt!)

A méheket, a The Mind of a Bee című könyv szerzője, Dr. Lars Chittka szerint nem csak a beporzásban betöltött vitathatatlan szerepük miatt kötelességünk védeni és túlélésüket biztosítani, hanem mert érző és gondolkodó lények.

The Guardian a könyv kapcsán azokról a kísérletekről számol be, melyek épp a méhek ezen tulajdonságaira utalnak.

Méhanya kaptáron kívül
Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Persze nem minden kutató ért egyet azzal, hogy a méhek érző lények lennének és ehhez több bizonyítékot tartanak szükségesnek.

Dr. Jonathan Birch, a London School of Economics projektvezetője is valószínünek tartja, hogy a méhek érző lények lehetnek, és megjegyzi, hogy bár sokan tagadják, de legalább már felvetik a kutatók ennek a lehetőségét és kérdéseket tesznek fel ezzel kapcsolatban 

A legújabb és a korábbi kutatások alapján azonban bizonyítást nyert, hogy a méhek magasan fejlett intelligenciával rendelkeznek. Képesek számolni, emberi arcokat felismerni, egyszerű eszközöket  használni vagy absztrakciókat „értelmezni”.

Dr. Chittka úgy gondolja, hogy a méheknek vannak érzelmeik, képesek tervezni és elképzelni dolgokat és individuumként képesek megkülönböztetni magukat más méhektől. Ezt dolgozó méhekkel végzett kísérletekből vonta le.

Az arcfelismerési kísérletekben, a méheknek egymásután több monokróm képet mutattak emberi arcokról. A méhek bizonyos arcoknál cukorszirupot kaptak, és valóban egy sor arc közül felismerték azt, amelyiknél a jutalmat kapták. Pusztán egy-két tucat alkalom kellett ennek a kondicionálásához.

A számolási gyakorlatban a méheket terepen arra „képezték ki”, hogy három egyforma jelzés mellett szálljanak le egy táplálékforráshoz.

Miután nagy bizonyossággal leszálltak a három jelzés után, a kísérletvezetők növelték, illetve csökkentették a terepre kihelyezett jelzések közötti távolságot. Amikor azok egymáshoz közelebb kerültek, a méhek korábban szálltak le és fordítva, ha a jelek egymástól távolabbra kerültek, akkor távolabb történt a leszállás. Tehát a jelek száma befolyásolhatta a leszállás helyét. Mivel a jelek egyformák voltak, nem azok jellegzetessége határozhatta meg a méhek leszállását.

A cikk folytatását idekattintva olvashatja!

Ajánljuk még:

Dinnyebólé mézzel

Ennyi az idei méhveszteség Ausztriában

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Étel, mint gyógyszer? Közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A kutatások azt mutatják, hogy az egészségügyi szakemberek által javasolt ételek javíthatják a jólétet, de az étel nem egy tabletta, és a szakértők ajánlásai sokkal bonyolultabbak ennél.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Élelmiszer-szabályozással kapcsolatos összeférhetetlenségek után kutatnak a brittek

A kutatás, amelyet Tim Lang, a Londoni Egyetem emeritus professzora és Erik Millstone, a Sussexi Egyetem kutatócsoportjának emeritus professzora közösen tett közzé, azt sugallja, hogy a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium (Defra) vagy az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) tanácsadói közül egyik sem mentes az összeférhetetlenségtől.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

Parlagfű ellen parlagfű olajosbogár!

„Az Újvilág felfedezése óta zajlik az idegen fajok betelepedése Európába, s ez a folyamat felgyorsult” - fogalmazta meg tapasztalatait Keszthelyi Sándor. A MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára keszthelyi előadásában az invazív fajok hagyományos definícióját kiegészítve elmondta, azokat is ide sorolja, melyek ugyan nálunk is őshonosak, ám a klímaváltozás következtében gazdasági kárt okoznak.

Patinás nevű méhésztalálkozók és -vásárok maradnak el

Idén több méhésztalálkozó és -vásár elmaradásáról számol be az Országos Magyar Méhész Egyesület legfrissebb közleményében. Öröm az ürömben, hogy két másik tavaszi találkozóra viszont sor kerül.

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.