Back to top

A méhek mint érző és gondolkodó lények (1.)

Érdekes kísérletsorozatról számol be könyvében egy méhkutató. Ez megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket.

Korában már beszámoltunk azokról a kísérletekről, melyek során kiderült, hogy a méhek képesek az arcfelismerésre és ezért akár lehetséges, hogy felismerik a velük foglalkozó méhészt. (Lásd cikkünket itt!)

A méheket, a The Mind of a Bee című könyv szerzője, Dr. Lars Chittka szerint nem csak a beporzásban betöltött vitathatatlan szerepük miatt kötelességünk védeni és túlélésüket biztosítani, hanem mert érző és gondolkodó lények.

The Guardian a könyv kapcsán azokról a kísérletekről számol be, melyek épp a méhek ezen tulajdonságaira utalnak.

Méhanya kaptáron kívül
Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Persze nem minden kutató ért egyet azzal, hogy a méhek érző lények lennének és ehhez több bizonyítékot tartanak szükségesnek.

Dr. Jonathan Birch, a London School of Economics projektvezetője is valószínünek tartja, hogy a méhek érző lények lehetnek, és megjegyzi, hogy bár sokan tagadják, de legalább már felvetik a kutatók ennek a lehetőségét és kérdéseket tesznek fel ezzel kapcsolatban 

A legújabb és a korábbi kutatások alapján azonban bizonyítást nyert, hogy a méhek magasan fejlett intelligenciával rendelkeznek. Képesek számolni, emberi arcokat felismerni, egyszerű eszközöket  használni vagy absztrakciókat „értelmezni”.

Dr. Chittka úgy gondolja, hogy a méheknek vannak érzelmeik, képesek tervezni és elképzelni dolgokat és individuumként képesek megkülönböztetni magukat más méhektől. Ezt dolgozó méhekkel végzett kísérletekből vonta le.

Az arcfelismerési kísérletekben, a méheknek egymásután több monokróm képet mutattak emberi arcokról. A méhek bizonyos arcoknál cukorszirupot kaptak, és valóban egy sor arc közül felismerték azt, amelyiknél a jutalmat kapták. Pusztán egy-két tucat alkalom kellett ennek a kondicionálásához.

A számolási gyakorlatban a méheket terepen arra „képezték ki”, hogy három egyforma jelzés mellett szálljanak le egy táplálékforráshoz.

Miután nagy bizonyossággal leszálltak a három jelzés után, a kísérletvezetők növelték, illetve csökkentették a terepre kihelyezett jelzések közötti távolságot. Amikor azok egymáshoz közelebb kerültek, a méhek korábban szálltak le és fordítva, ha a jelek egymástól távolabbra kerültek, akkor távolabb történt a leszállás. Tehát a jelek száma befolyásolhatta a leszállás helyét. Mivel a jelek egyformák voltak, nem azok jellegzetessége határozhatta meg a méhek leszállását.

A cikk folytatását idekattintva olvashatja!

Ajánljuk még:

Dinnyebólé mézzel

Ennyi az idei méhveszteség Ausztriában

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.