Back to top

A méhek mint érző és gondolkodó lények (1.)

Érdekes kísérletsorozatról számol be könyvében egy méhkutató. Ez megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket.

Korában már beszámoltunk azokról a kísérletekről, melyek során kiderült, hogy a méhek képesek az arcfelismerésre és ezért akár lehetséges, hogy felismerik a velük foglalkozó méhészt. (Lásd cikkünket itt!)

A méheket, a The Mind of a Bee című könyv szerzője, Dr. Lars Chittka szerint nem csak a beporzásban betöltött vitathatatlan szerepük miatt kötelességünk védeni és túlélésüket biztosítani, hanem mert érző és gondolkodó lények.

The Guardian a könyv kapcsán azokról a kísérletekről számol be, melyek épp a méhek ezen tulajdonságaira utalnak.

Méhanya kaptáron kívül
Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Persze nem minden kutató ért egyet azzal, hogy a méhek érző lények lennének és ehhez több bizonyítékot tartanak szükségesnek.

Dr. Jonathan Birch, a London School of Economics projektvezetője is valószínünek tartja, hogy a méhek érző lények lehetnek, és megjegyzi, hogy bár sokan tagadják, de legalább már felvetik a kutatók ennek a lehetőségét és kérdéseket tesznek fel ezzel kapcsolatban 

A legújabb és a korábbi kutatások alapján azonban bizonyítást nyert, hogy a méhek magasan fejlett intelligenciával rendelkeznek. Képesek számolni, emberi arcokat felismerni, egyszerű eszközöket  használni vagy absztrakciókat „értelmezni”.

Dr. Chittka úgy gondolja, hogy a méheknek vannak érzelmeik, képesek tervezni és elképzelni dolgokat és individuumként képesek megkülönböztetni magukat más méhektől. Ezt dolgozó méhekkel végzett kísérletekből vonta le.

Az arcfelismerési kísérletekben, a méheknek egymásután több monokróm képet mutattak emberi arcokról. A méhek bizonyos arcoknál cukorszirupot kaptak, és valóban egy sor arc közül felismerték azt, amelyiknél a jutalmat kapták. Pusztán egy-két tucat alkalom kellett ennek a kondicionálásához.

A számolási gyakorlatban a méheket terepen arra „képezték ki”, hogy három egyforma jelzés mellett szálljanak le egy táplálékforráshoz.

Miután nagy bizonyossággal leszálltak a három jelzés után, a kísérletvezetők növelték, illetve csökkentették a terepre kihelyezett jelzések közötti távolságot. Amikor azok egymáshoz közelebb kerültek, a méhek korábban szálltak le és fordítva, ha a jelek egymástól távolabbra kerültek, akkor távolabb történt a leszállás. Tehát a jelek száma befolyásolhatta a leszállás helyét. Mivel a jelek egyformák voltak, nem azok jellegzetessége határozhatta meg a méhek leszállását.

A cikk folytatását idekattintva olvashatja!

Ajánljuk még:

Dinnyebólé mézzel

Ennyi az idei méhveszteség Ausztriában

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem - Illóolajokkal a Varroa ellen

Írásaim előző részének a végén azzal az ígérettel búcsúztam, hogy most a hazai és nemzetközi méhészeti kutatóintézetekről esik majd szó. Jelen írásomban mégis az egyre szélesebb körben kutatott illóolajok/esszenciális olajok méhegészségre gyakorolt hatásainak megismerésére invitálnám a kedves olvasókat.

Válogatós vendég? Nem mindegy, milyen színű a tányér!

Mostanában készült az első kutatás arra vonatkozólag, hogy befolyásolja-e az ételben válogatós egyének „ízlését” az, hogy milyen színű tányérban kapják az ételt. Az akadémikusok meglepő felfedezést tettek.

Így védik meg a vadméhek a háziméheket a vírusoktól

Több ezer endemikus és behurcolt méhegyedet vizsgáltak meg Michigan államban. Azon mezőgazdasági területeken volt a legalacsonyabb a három legveszélyesebb kórokozó gyakorisága, ahol változatos méhközösségek voltak jelen.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Turbóenergia az agy számára

A táplálkozási szakemberek szerint van egy kombináció, ami olyan, mint egy turbófeltöltés az agy számára.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.