Back to top

A méhek mint érző és gondolkodó lények (1.)

Érdekes kísérletsorozatról számol be könyvében egy méhkutató. Ez megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket.

Korában már beszámoltunk azokról a kísérletekről, melyek során kiderült, hogy a méhek képesek az arcfelismerésre és ezért akár lehetséges, hogy felismerik a velük foglalkozó méhészt. (Lásd cikkünket itt!)

A méheket, a The Mind of a Bee című könyv szerzője, Dr. Lars Chittka szerint nem csak a beporzásban betöltött vitathatatlan szerepük miatt kötelességünk védeni és túlélésüket biztosítani, hanem mert érző és gondolkodó lények.

The Guardian a könyv kapcsán azokról a kísérletekről számol be, melyek épp a méhek ezen tulajdonságaira utalnak.

Méhanya kaptáron kívül
Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Persze nem minden kutató ért egyet azzal, hogy a méhek érző lények lennének és ehhez több bizonyítékot tartanak szükségesnek.

Dr. Jonathan Birch, a London School of Economics projektvezetője is valószínünek tartja, hogy a méhek érző lények lehetnek, és megjegyzi, hogy bár sokan tagadják, de legalább már felvetik a kutatók ennek a lehetőségét és kérdéseket tesznek fel ezzel kapcsolatban 

A legújabb és a korábbi kutatások alapján azonban bizonyítást nyert, hogy a méhek magasan fejlett intelligenciával rendelkeznek. Képesek számolni, emberi arcokat felismerni, egyszerű eszközöket  használni vagy absztrakciókat „értelmezni”.

Dr. Chittka úgy gondolja, hogy a méheknek vannak érzelmeik, képesek tervezni és elképzelni dolgokat és individuumként képesek megkülönböztetni magukat más méhektől. Ezt dolgozó méhekkel végzett kísérletekből vonta le.

Az arcfelismerési kísérletekben, a méheknek egymásután több monokróm képet mutattak emberi arcokról. A méhek bizonyos arcoknál cukorszirupot kaptak, és valóban egy sor arc közül felismerték azt, amelyiknél a jutalmat kapták. Pusztán egy-két tucat alkalom kellett ennek a kondicionálásához.

A számolási gyakorlatban a méheket terepen arra „képezték ki”, hogy három egyforma jelzés mellett szálljanak le egy táplálékforráshoz.

Miután nagy bizonyossággal leszálltak a három jelzés után, a kísérletvezetők növelték, illetve csökkentették a terepre kihelyezett jelzések közötti távolságot. Amikor azok egymáshoz közelebb kerültek, a méhek korábban szálltak le és fordítva, ha a jelek egymástól távolabbra kerültek, akkor távolabb történt a leszállás. Tehát a jelek száma befolyásolhatta a leszállás helyét. Mivel a jelek egyformák voltak, nem azok jellegzetessége határozhatta meg a méhek leszállását.

A cikk folytatását idekattintva olvashatja!

Ajánljuk még:

Dinnyebólé mézzel

Ennyi az idei méhveszteség Ausztriában

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…