Back to top

Önköltségi árat kínálnak a búzáért

Már végéhez közeledik az aratás Szerbiában. Tavaly ősszel 632 ezer hektáron vetettek búzát a termelők, ami 32 ezerrel nagyobb az előző évi vetésterületnél. A nagy hőség miatt idén körülbelül húsz nappal korábban kezdték a kalászosok betakarítását a megszokottnál.

A gabona idén alacsonyra nőtt, és a tavaszi csapadékhiány miatt a becslések szerint átlagosan 20 százalékkal kisebb lesz a hozam a vártnál, viszont a minősége megfelelő: a hektolitertömege 75-76 kilogramm körül alakul. Azok a termelők, akiknek sürgősen pénzre van szükségük, el tudják adni a termést, de a dolgok jelenlegi állása szerint legfeljebb a termelés költségét fedezi a búza piaci ára, hasznot nem hoz a konyhára. Ezért aki teheti, nem adja el a gabonát, hanem inkább megfizeti a tárolást, és kivár a magasabb ár reményében.

A szerb kormány április 20-án korlátozta a legfontosabb mezőgazdasági termények kiszállítását. Azóta búzából havonta maximum 220 ezer tonna, kukoricából 150 ezer tonna, búzalisztből 20 ezer tonna, étolajból pedig havi 8 millió liter exportálható. A termelők kérésére a kabinet júniusban annyit módosított ezen, hogy a havi kvóta megmaradt, de három hónapos időszakra vonatkozik. Erre azért volt szükség, hogy a tárolókban helyet tudjanak biztosítani az idei termésnek.

A július első napjaiban mért 35–37 fokos hőség nem tett jót a kukorica megtermékenyülésének
A július első napjaiban mért 35–37 fokos hőség nem tett jót a kukorica megtermékenyülésének

Csökkenő élelmiszerexport és terményárak

A legfontosabb élelmiszer-alapanyagok kiszállításának korlátozása következtében jelentős árukészlet halmozódott fel Szerbiában kukoricából, búzából és szójából. Emiatt az újvidéki terménytőzsdén hetek óta csökken a gabonafélék ára.

Most, a kalászos gabonák betakarításának időszakában nem örülnek a termelők a kormány szigorításainak. Ugyanis a kivitel korlátozása miatt nem működhetnek a piaci törvényszerűségek: a kormány mesterségesen korlátozta a keresletet.

A Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatása szerint a kivitel korlátozása miatt 34,1 százalékkal csökkent a kukorica, 28 százalékkal a búza exportja az első negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. A szerbiai mezőgazdasági, halászati és erdészeti termékek kivitele pedig összességében 23,7 százalékkal.

A gazdálkodók, látva, hogy a száraz tavasz komoly vámot vesz a termésből, az aratás kezdetén az 50 dináros (171,5 forint) árat tartották volna elfogadhatónak a búzáért, de nem kaptak érte annyit.

A búza kilogrammja 120 forintot ér Szerbiában

A kormány korlátozásai nyomán az idei búza kilójáért az aratás első napjaiban 34-37,5 dinárt, magyar valutában kifejezve 116-128 forintot kínáltak a felvásárlók áfa nélkül – minőségtől függően –, ami 7-8 szá­za­lékkal kevesebb a néhány héttel korábbi árnál.

Az idei aratás első tapasztalatai alapján a földművesek úgy számoltak, hogy a termelési költségek 60-70 százalékos növekedését figyelembe véve, 4,25 tonnás átlaghozam esetén, 38,5 dinár kellene hogy legyen a búza ára, hogy ne érje veszteség a termelőt.

Csakhogy nem kapnak érte ennyit a gazdálkodók. Valamivel jobb helyzetben vannak a szerémségi termelők, mert a Duna és a Száva közelségének köszönhetően többnyire több csapadékot kapnak, mint a Tisza jobb partján a Bácskában, vagy a folyó bal partján fekvő bánáti területeken. Szerémségben idén még a 7-9 tonnás hektáronkénti termés sem számít ritkaságnak.

Az árpa ára is folyamatosan csökkent az aratás megkezdése után: 35 dinárt fizettek érte az első napokban, de azóta 31–32 dinárra esett az ára, áfa nélkül.

Az aszályt és a trópusi hőséget a napraforgó tűri a legjobban, de a háttérben látható kukorica levele már sodródik
Az aszályt és a trópusi hőséget a napraforgó tűri a legjobban, de a háttérben látható kukorica levele már sodródik

Ennél valamivel olcsóbb a tavaly termett kukorica. Jelenleg 30-31 dinárért (104-105 forintért) lehet értékesíteni a tengerit, ami 5 százalékos árcsökkenést jelent – alig néhány hét leforgása alatt. Ez az utóbbi három hónap legalacsonyabb árszintje a kukorica esetében. Ahhoz, hogy ez így alakult, az is hozzájárult, hogy a szerbiai silókban még mindig 650 ezer tonna tavalyi kukorica vár értékesítésre. A szója ára 5-6 százalékkal esett vissza, most 68,5-69 dinárt fizetnek érte.

Vásároljon fel az állam 200 ezer tonna búzát!

Ezt kérték a termelők a kabinettől az aratás kezdetén. Az agrártárca június 16-án 90 ezer tonna kenyérgabona felvásárlására biztosított fedezetet az Árutartalékok Intézményének. Július 1-jén aztán a minisztérium 131 ezer tonnára növelte a felvásárlandó mennyiséget.

Figyelemre méltó, hogy ezt a mennyiséget piaci árnál drágábban, 40 dinárért veszi meg az állam a szerencsésnek bizonyuló termelőktől.

Közben Szerbia-szerte olyan kijelentéseket fogalmaznak meg a termelők, hogy a kormánynak stratégiai termékké kellene nyilvánítania a búzát. Korábban a jóval nagyobb ráfordítást igénylő málna esetében sem tudták ezt elérni a termelők, és a búzatermesztők sem jártak sikerrel. Ugyanakkor nem tették egyértelművé, hogy mit is jelentene szerintük a „stratégiai termék” megnevezés, illetve hogy pontosan mit szeretnének elérni ezzel.

Az élelmiszerboltokban rendeződött az ellátás
Az élelmiszerboltokban rendeződött az ellátás
A szerbiai földművesek arról is csak álmodoznak, hogy a belgrádi kormány, a szlovén kabinethez hasonlóan, az országban termett összes búzát felvásárolja. Az erdőgazdaságáról elhíresült magas hegyek országának kormánya ezt megteheti, Szlovénia ugyanis nem elsősorban búzatermelő ország. De Szerbiában mások a viszonyok.

Szerbia idei búzatermése két és félszer nagyobb szükségleteknél

Ezt Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter jelentette be még az aratás kezdetén. Az első rendek levágását követően már arról beszélt, hogy Szerbia búzatermése idén elérheti a 3,5 millió tonnát, ami a tavalyról megmaradt 700 ezer tonnával együtt gyakorlatilag a Balkán-félsziget összes lakosának az élelmezésére elegendő volna.

Szerbia szükséglete ugyanis csak 1,3-1,5 millió tonna. A felesleg külföldön értékesíthető, de csak visszafogottan! – hangsúlyozta a miniszter.

Azt mondta, okosan kell gazdálkodni a készletekkel, ugyanis ha a kormány nem tanúsítana kellő éberséget és visszafogottságot, a hatalmas kereslet miatt rekordidő alatt eladhatnák az összes szerbiai gabonát, ami káoszhoz vezetne a belföldi ellátásban. Ezt nem tehetjük meg, mert a világban uralkodó bizonytalanság és a háború miatt fokozott szükség van stratégiai tartalékokra, hangsúlyozta a tárcavezető.

Szomjaznak a termőföldek

A kalászosok betakarítása lassan befejeződik, de a növénytermesztők mégis rettegnek, mert továbbra is nagyon kevés a talajban a nedvesség. A növényzet mindenfelé a szomjazás jeleit mutatja, pedig a nyár végi-őszi betakarításig még másfél-két hónap hátra van. Esőre pedig nincs kilátás. Amikor ezek a sorok íródnak, végre több napos hideghullám érte el a térséget. A napi csúcshőmérséklet a következő napokban 5-8 fokkal csökken, de csapadékkal továbbra sem kecsegtet az előrejelzés.

Már az utolsó rendeket vágják
Már az utolsó rendeket vágják
Fotó: EPA-EFE/Sergei Ilnitsky

Ha így marad, katasztrofális állapotokra lehet számítani. Kérdéses, érdemes lesz-e betakarítani a gyér termést, vagy jobb lesz beszántani a vetéseket.

Azonban e sorok írója jól emlékszik rá, hogy tavaly is hasonló gondok gyötörték ilyenkor a vajdasági gazdálkodókat – aztán csak megkönyörült rajtuk az ég...

Marad az élelmiszerárak korlátozása

A szerbiai kormány június 30-án döntött így. A kabinet továbbra is arra kötelezi az üzleteket, hogy a tavaly november 15-én érvényes áron forgalmazzanak egyes alapvető élelmiszereket: a fehér lisztet, a tejet, a cukrot, az étolajat és a sertéshúst. A korábbi időszakhoz képest jó hír, hogy rendeződött a cukorellátás. Az előző egy-két hónapban nem mindig volt a boltokban, de most újra folyamatosan van cukor kilós kiszerelésben is a boltok polcain. Igaz, minden vásárló egyszerre csak 1 kilogramm cukrot vásárolhat.

Az agrárminiszter ismét hangsúlyozta: az alapvető élelmiszerek hiányától nem kell tartan Szerbiában, mindenből több van, mint amennyi szükséges.

Azonkívül érvényben marad az üzemanyagok árstopja is. A benzin és a gázolaj árát továbbra is péntekenként szabja meg a kormány és hetente korrigálja. Július végéig ez biztosan így marad.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.