0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A szőlőt is öntözni kell

Ma már nem az a kérdés, hogy öntözzük-e a borszőlőt, sokkal inkább, hogy mikor és mennyit. Időszerű témát vetettek fel a szervezők, amikor „A szőlő öntözésének és öntözésvezérlésének lehetőségei” címmel bemutatót szerveztek Tatán. A Mikóczy Szőlőbirtok, a KITE Zrt., a MATE, valamint a T-Markt Kereskedőház Kft. által jelzett eseményre sokan voltak kíváncsiak.

„Elsők között vágtunk bele az öntözésbe, s ma már nem csodabogárként tekintenek ránk”- köszöntötte a résztvevőket a házigazda Mikóczy Nárcisz. A 80 hektáros szőlő ültetvénnyel – melyből 40 hektár törzsültetvény – rendelkező családi gazdaság területéből 28 hektárt rendeztek be öntözésre.

Ennek során 92 kilométernyi vezetékrendszert építettek ki, s a csöveket 40 centiméter mélységben helyezték el.

Ehhez a Netafim biztosította a technikát, a kereskedő és kivitelezői feladatokat a KITE Zrt. vállalta, s mivel korábban ezen a területen nem voltak kutatási eredmények, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetét is bevonták a munkába. A Mikóczy Szőlőbirtok a szőlő felszín alatti öntözésében hazánkban úttörőnek számít.

„A szőlő fejével kell gondolkoznunk”- hangzott el a tanácskozáson, látványos különbségek mutatkoznak az öntözött és a kontroll parcellák között. Nagy kérdés, miért is öntözzünk? A klímaváltozást felhozni szinte már lerágott csont, de ahogyan a szakember is bemutatta a 2012-2021-es időszakban két évben haladta csak meg a lehulló csapadék az ötven éves átlagot, miközben hatszor alatta maradt, miközben a hőmérséklet minden esztendőben az átlagnál magasabb volt.

A szakirodalom alapján régóta elfogadott adat, hogy a sikeres szőlőtermesztéshez átlagosan évi 400-500 milliméter csapadék szükséges.

Hazánkban ez a kritérium ugyan teljesül, hiszen a sokévi átlag Magyarországon 500-800 milliméter közé tehető. Azonban ezek mellett azt is meg kell említeni, hogy míg a mennyiség valóban elegendő lenne, addig az eloszlás sajnos nem egyenletes. A szokatlan csapadékformák és az éghajlatváltozás következtében megnövekedett hőmérséklet sok régióban valószínűleg gyakoribbá teszi az aszályokat, növeli az édesvízi erőforrások iránti igényt. Az indokok között szerepel a fenológiai fázisok eltolódása, az egyre korábbi szüret, a gyakori tavaszi fagy, a szárazság – aszály –, a tápanyag ellátási problémák, a talajpusztulás vagy éppen új kórokozók és kártevők megjelenése. Mivel szőlőt értékesítenek, a felvásárlók oldaláról jogos elvárás, hogy évről évre azonos – és kiszámítható – mennyiséget és minőséget szállítsanak.

A vállalkozás számára egyetlen megoldás maradt, az intenzív gazdálkodás.

Éppen ezért döntöttek a felszín alatti öntözés mellett, melynek egyik nagy előnye a víztakarékosság. „A felső 30 centis földréteget felesleges öntözni, mert a szőlő gyökérzete csak ez alatt kezdődik”- fogalmazta meg véleményét Mikóczy Nárcisz, hogy ezáltal nem generálnak gyomosodást sem. Ha nem ezt a technológiát választják, megváltozott volna a mikroklíma, ami kedvez a gombabetegségek megtelepedésének. Nagyon fontos szempont volt az is, hogy ezzel nem befolyásolják a művelési technológiát, a gépi munkákat. A hátrányok között említette a rendszer kissé bonyolultabb kiépítését. A szakember elmondta, korábban ide sorolta volna a tisztítást is, de ma már ezt önerőből, szinte ingyen megoldják.

Elképzelésüket a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével valósították meg.

A beruházásra a tatai Látó-hegyen 2016-ban telepített, 28 hektáros ültetvényünkben került sor. Mikóczy Nárcisz optimizmusukat említette, amikor elsőként a víztározót építették meg, csak ezután került sor a kútra, az épületre, az energetikai rendszer létrehozására, ami a tervezéssel és az engedélyeztetésekkel együtt a költségek kétharmadát adták. Ehhez jött az öntözőrendszer, s ezzel együtt az összes költség 106,7 millió forintban állt meg, amihez 50 százalékos állami támogatást kaptak. Visszaszámolva egy hektár költsége 3,8 millió forint – támogatással 1,9 millió –, ami az elérendő célok tekintetében nem is olyan sok. A szakember kis kalkulációt is elénk tett. A 15 tonnás átlagtermésüknél az öntözés jellemzően 30 százalék pluszt ad, ami 4 éves beruházási megtérülést tesz lehetővé. Ugyanakkor több más előnnyel is számolnak, így a minőség növekedésével, az okszerűbb tápanyag gazdálkodással, az élettani folyamatokra gyakorolt pozitív hatással, és ezen keresztül a növények élettartamának növekedésével.

A kutatásaikat a Tata melletti szőlőültetvényben végzik, ahol 5 soronként különböző öntözési technológiákkal (felszín feletti, felszín alatti, valamint felszín alatti és feletti) pótolják a szőlőültetvények vízigényét.

Ezen öntözési módszereket Hárslevelű szőlőfajta vegetatív teljesítményére, élettani folyamataira, a termés mennyiségére, valamint, a termés minőségére vizsgálják.

Fontos szempont, miként lehet a vizet – és a tápanyagot – a szőlő gyökérzónájába juttatni, hogy ne csak a gyomokat hizlalják. Tapasztalataik szerint a felszíni csepegtető berendezés nem csak táplálja a gyomokat, de az általa létrehozott párás mikroklíma kedvez a gombabetegségek terjedésének is. A felszín alatti öntözőcsöveket a sorok közepébe húzták be, az ültetvényben szenzorok segítik megmondani, mikor, mennyi vizet juttassanak ki. A szakember elmondta, szerencsés lenne fajtaspecifikusan megtudni a növények víz iránti igényét, melyek még fenofázisonként is eltérést mutatnak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu