Back to top

Fokozódó hőség tetőzi az aszályt

A hét elején kezdődött hőség sajnos tovább fokozza a csapadékhiány amúgy is egyre súlyosabb hatásait. A folytatásban egyelőre tovább fokozódik a forróság a továbbra is nagyon magas UV sugárzással, majd szombaton érkezik egy hidegfront, melynek hatására vasárnap pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, és a nap első felében záporok, zivatarok is előfordulhatnak, de a szárazság egyelőre nem enyhül.

Több napja egy anticiklon alakítja időjárásunkat, országszerte napos, száraz időjárás jellemző erős UV sugárzással és napról-napra emelkedő hőmérséklettel. Csapadék az elmúlt tíz napban csak nagyon kevés hullott, a sokéves átlagnál 15-30 mm-rel kevesebb esett. A múlt hét első napjaiban főként északkeleten, majd pénteken már többfelé kialakultak záporok, de ezekből csak nagyon kevés esett, szombaton pedig az ország délnyugati harmadán fordult elő némi csapadék, ami csak kevés helyen haladta meg az 5 mm-t.

Az ország nagy részén a talajoknak már a teljes felső egy méteres rétege kritikusan száraz, az Alföldön a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 30%-át tartalmazza, és a délnyugati országrész kivételével máshol is 40% alatti a nedvességtartalom.

A telítettséghez képest 100-160 mm nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből.

A téli, kora tavaszi aszály miatt sajnos akkor nem töltődtek fel a talajok, ezért most a mélyebb rétegek is igen szárazak. Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyre nő, a keleti országrész mellett már a Dunántúl keleti, és északi tájain is egyre többfelé tapasztalható nagyfokú aszály.

Az aszály hatását sajnos a hőség is fokozta az elmúlt napokban. Vasárnap még csak 24-28 fokot mérhettünk a legmelegebb órákban is, hétfőn hajnalban pedig többfelé 10 fok alá hűlt a levegő, hétfőn napközben azonban intenzív melegedés kezdődött. Ennek hatására szerdán már sokfelé elérte vagy meghaladta a legmelegebb órák hőmérséklete a 35 fokot, ugyanakkor a minimumok szerdán is és csütörtökön is még jellemzően 20 fok alatt alakultak.

Az őszi vetésű növények betakarítása nagyrészt már befejeződött, a Dunántúlon is a végéhez közelít már az őszi búza aratása. A keleti országrészben erősen megviselte az állományokat a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.

A napraforgó a virágzás végén jár, keleten többfelé már elvirágzott, és a kukorica virágzása is felgyorsult, a csövek végén már megbarnult a bajusz. Az állapot nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. A kapás növények mellett a kaszálók, legelők hozama is jelentősen csökkent a szárazság következtében. 

A hét további részében is folytatódik a kánikula, és a csapadéknak is csak az esélye nő meg, az ország túlnyomó részén továbbra sem lesz számottevő mennyiség. Szombatig tovább fokozódik a hőség, a legmelegebb órák hőmérséklete 35 és 40 fok között alakul. Továbbra is magas lesz az UV sugárzás, és száraz a levegő, az erős napsugárzás a növényeken perzselést, napégést okozhat. Szombat délután érkezik egy hidegfront, a nap második felében az északi országrészben, majd vasárnap reggel és délelőtt főként délnyugaton és délen fordulhatnak elő elszórt záporok, zivatarok. Vasárnaptól pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, de a maximumok ezután is 30 fok fölött alakulnak, és a jövő hét közepéig az aszály sem enyhül.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Következő szint – PUMA 260 CVXDrive és AFS Connect

Új modellt mutatott be az AGRI CS Magyarország Kft. az AGROmashEXPO-n. Az eddig legerősebb PUMA, a 260 CVXDrive a CASE IH modelljei között szerepel. A gép bemutatása mellett ismertették az AFS Connect rendszert is, ami egy új fejezetet jelent a precíziós alapú rendszerekben.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Az (agrár)összefogás a szülőföldön maradás záloga

Tavaly december elején tizenegyedszer szervezte meg Budapesten az Agrárminisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztálya a Kárpát-medencei Összefogás Fórumát, a Mezőgazdasági Múzeum vajdahunyadvári épületegyüttesében.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.