0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A háborús infláció még csak most fogja érinteni az élelmiszerárakat

Most még a koronavírus-járvány okozta válság tükröződik vissza az élelmiszerárakban, az orosz–ukrán háború hatásait majd csak 2022 utolsó negyedévében kezdjük el érezni a fogyasztói árakban. A szomszédban zajló konfliktus ellenben már most befolyással van az inputanyag- és a takarmányárak további növekedésére, ami még inkább rontja az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait.

Derült ki mindez a július 21-én Budapesten tartott, Takarékbank és az MKB Bank elemzői által összeállított Takarék AgrárTrend Index második negyedévi adatait bemutató tájékoztatón.

A legégetőbb problémák jelenleg az energiaárak emelkedésében és a főként keleten drasztikus állapotokat öltő aszályhelyzetben testesülnek meg, mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója.

Mindez megmutatkozik az AgrárTrend Index értékében is: 2020 második negyedévében 30,0 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 1, 1 pontos visszaesést mutat az első negyedévi 31,1 ponthoz képest. Éves összevetésben a visszaesés 2,1 pont.

Az index egyensúlyi helyzete 35 pont áll, ehhez képest a 2020-as első negyedévi értéke 26,9 volt, idén az első negyedévben 31,1, a második negyedévben pedig már csak 30 pontot mutatott. Egyetlen termékpálya sem éri el az egyensúlyi értéket. Hollósi Dávid szerint az index csökkenése nem drasztikus, de jelzésértékű.

Az idei az aszály okozta kedvezőtlen betakarítási eredmények ellenére Hollósi Dávid kijelentette: „Magyarország teljes mértékben önellátó az alapvető élelmiszerekből, és garantált az élelmiszer-ellátás biztonsága. A terméskiesés a kivitel mennyiségében hozhat csökkenést, azonban a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és a magasabb piaci árak kompenzálhatják a volumenkiesést. Az árfolyamkörnyezet miatt visszaszorulhat a behozatal, mert hiába érkeznek magas feldolgozottságú élelmiszerek, elvész a dömpingtermékek árelőnye. Vagyis lehetnek termékpályák, amelyeken a hazai termelők jobb helyzetbe kerülnek az importtal szemben.”

Az aszály keresztbe tett

A szántóföldi növénytermesztés termékpályán a jövedelmezőség csökkenésére számítanak az ágazat szereplői. Az ország keleti részén a termés jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. Ugyanakkor a búzára, kukoricára, olajos növényekre, szabadföldi zöldségekre továbbra is erős a kereslet. Az emelkedő költségek ellenére a szántóföldi növénytermesztés szereplői arra számítanak, hogy csökken ugyan, de nagy átlagban fennmarad a jövedelmezőség.

Továbbra is nehéz helyzetben

Az állati termékpályákat tekintve Hollósi Dávid elmondta, a most elérhető élelmiszereket azokból az állatokból állították elő, amiket még a jelenleginél olcsóbb gabonából takarmányoztak, azonban az idei gyenge termés beárazódik majd a takarmányárakba, ami további élelmiszerár-drágulást vetít előre. Az állattenyésztők és az állati terméket feldolgozók költségnövekedése a villamos energia drágulása miatt is jelentős.

A termékpályák közül a húsmarhatenyésztőknél a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és az extenzív tartás támogatja a jövedelmezőséget.

A tejtermelésben szintén csökkenés figyelhető meg, az állatok tejhozama ugyanis apad a melegben, a legelők pedig nincsenek jó állapotban az aszály miatt.

A sertés és a baromfi esetében meredeken emelkednek a fogyasztói árak. Ezeket részben kompenzálja a takarmány jelentős mértékű, akár 50-70 százalékos drágulása, az istállók világításához, hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energia árának növekedése viszont még nem épült be az árakba.

Az index értékének szempontjából érdekes módon a baromfiágazat kullog a sor végén, amit Hollósi Dávid úgy magyarázott, hogy ami a baromfiszektor előnye egyben a hátránya is, magyarán gyorsan tud reagálni a változásokra, ami pedig gyorsan mozgatja a várakozásokat.

Bizakodó kertészetek

A Takarék AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályák közül 2022 második negyedévében a hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek adták a leginkább pozitív, átlag feletti helyzetértékelést. A megkérdezettek nem tapasztaltak keresletcsökkenést, és ugyan emelkedtek az inputanyagárak, a termékpályának – európai viszonylatban is – komoly versenyelőnye, hogy jelentős részben geotermikus energiára alapozott. A zárt termelési rendszer miatt pedig az aszály sem sújtja őket. A gyümölcstermesztők helyzetét nehezíti, hogy bár a tavaszi fagyok nem voltak kemények, a hűtőházak rendkívül sok energiát fogyasztanak, a feldolgozás során pedig gázt is használnak. Ez pedig napjainkra óriási többletköltséget jelent.

A szőlő-bor termékpályán egyelőre átlagosak a kilátások. A szőlő kevésbé érzékeny az aszályra, az pedig, hogy milyen lesz az idei termés, és mennyi bor kerül a pincékbe, a harmadik negyedévben dől el.

Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának szenior elemzője kifejtette, a jelenlegi piaci helyzet – az 1960-as évekhez hasonlóan – egy második zöldforradalmat indukál, magyarán a fogyasztókat takarékoskodásra és az élelmiszer-pazarlás visszaszorítására ösztönzi.

A hitelintézet elemzéseiből kiderült, hogy a diszkontokat kivéve csökkent a forgalom volumene a boltokban. Az elemző szerint azonban az élelmiszer-fogyasztás aránya recessziós környezetben emelkedi szokott, ezért nagy valószínűséggel a fogyasztói kosárból nem az élelmiszerek, hanem egyéb alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki. Ez a változás azonban eltérően alakul majd az egyes jövedelmi osztályokban.

Mi az a Takarék AgrárTrend Index?

A Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank és az MKB Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján dolgozik, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a bank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.

A válaszadók a bank ügyfelei. 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadók ágazati megoszlása a teljes agrárium kibocsátásának eloszlását követi le. A válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu