0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Klímaváltozás: mely élelmiszerek válhatnak luxuscikké?

Az emelkedő hőmérséklet nem csak a tengerszint emelkedését, a gyakoribb viharkatasztrófákat és az elhúzódó extrém szárazságot okozza. Egyre jobban érzékelhetjük, hogy az elsősorban az ember által előidézett éghajlatváltozás az alapvető élelmiszer-ellátásunkat is veszélyezteti.

Régóta ismert, hogy az éghajlatváltozás hatására a sarki jégsapkák elolvadnak és a tengerszint emelkedik. Ami kevésbé nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés az élelmiszertermelést is érinti, ugyanis ahol a csapadék mennyisége és mintázata változik, ott a betakarítás is alacsonyabb. Másutt olyan a növényeket és az állatokat veszélyeztető betegségek és kártevők terjednek, amelyek korábban ismeretlenek voltak. Ezek a hőmérséklet emelkedésével járó negatívumok nemcsak magasabb élelmiszerárakhoz vezetnek, hanem ahhoz, hogy egy csésze kávé az ebédszünetben hamarosan luxuscikké válhat. Az éghajlatváltozás veszélyezteti a világ teljes népességének – amely még mindig növekszik – élelmezésbiztonságát.

Ahhoz, hogy például a búza vagy a burgonya növekedhessen, a növényeknek olyan hőmérsékletre és csapadékra van szükségük, amelyhez korábban hozzászoktak.

Az Égetett mandula – Hogyan éri el tányérjainkat a klímaváltozás? című könyv szerzői, Wilfried Bommert író és kollégája, Marianne Landzet világkörüli utazásra indult és felkereste a globális változások legfontosabb gócpontjait. A tapasztalataik egyszerre ijesztők és érdekesek. Okulhatunk, okulhatnánk belőlük, hiszen nap mint nap fogyasztjuk azokat az élelmiszereket, amelyek luxuscikkekké válhatnak.

Szőlő/Bor (Európa)

Európában az Ázsiából vándorolt ​​pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) veszélyezteti a szőlőtermést. Kockázatértékelésében az Európai Növényvédelmi Szervezet (EPPO) már 2012-ben arra a következtetésre jutott, hogy a invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj Európa legtöbb régiójában tovább terjed, és nem lehet kiirtani. Mindenesetre, az éghajlat nem fogja csökkenteni a számukat és az általuk végzett károkat. Éppen ellenkezőleg:

az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) előrejelzése szerint a jelenlegi időjárás a pettyesszárnyú muslica oldalán áll.

A klímaváltozás és a hőmérséklet előrelátható emelkedése továbbra is optimális kiindulási feltételeket biztosít a kártékony pettyesszárnyúaknak a világ bor- és gyümölcstermő vidékei felé vezető úton. A szőlőtermesztők és a bortermelők pedig felvehetik velük a küzdelmet.

Olívabogyó (Olaszország)

Olaszországban a Bactrocera oleae vagy olívalégy okoz problémát, mert ez az olajbogyó-fúrólégy életkörülményei számára a Földközi-tenger éghajlata egyre jobban kedvez. Ez a rovar szereti a mérsékelt, 20 és 25 °C fok közötti, de 32-34 °C-ot meg nem haladóhőmérsékletet, tehát azokat a területeket, ahol nincs hőhullám. 30 fok felett megáll a szaporodása, valamint az olajfaültetvények elleni támadásai is. Amire feltétlenül szüksége van, az a nedvesség, az eső, ami Közép-Olaszországban az elmúlt években már nyáron is megszokottá vált.

Az olajbogyó-fúrólégy által okozott károk egyszerre mennyiségi és minőségi.

Egyrészt a termelés egy része a megtámadott gyümölcs idő előtti lehullása miatt elveszik. Másrészt a fertőzött olajbogyóból nyert olajnak magasabb a savassága és rövidebb az eltarthatósága, mivel magasabb a peroxidértéke. Egyéb különböző súlyosságú másodlagos minőségi károsodások is lehetnek, például az olajbogyó-gyümölcslégy-támadások következményei, amelyek a penészesedés következtében jelentkeznek.

Friss sertéshús (Németország)

Európában nem minden ország tudja ellátni saját magát. Például a német sertéstartók nagymértékben függenek a dél-amerikai szójababimporttól, mivel a napi húsnövekedést a szója szabályozza. A szakemberek szerint egy hízósertés rövid élete alatt 40 kilogramm szóját fogyaszt el. Kína 83 millió tonna szóját használ fel hizlalógyárainak működéséhez. Ezzel szemben Németország egy törpe a maga ötmillió tonna import szójababjával. De mi van akkor, ha a Dél-Amerikából érkező készletek megakadnak?

Egy rossz termés Brazíliában bármikor lehetséges a változó éghajlati viszonyok között, akárcsak a szárazság az Egyesült Államokban.

Mindkettő egyszerre okozhatja a világpiaci árak robbanásszerű emelkedését. Például 2007-ben egy rosszabb idényben a gabona világpiaci árai heteken belül 300 százalékkal is megugrottak.

Tea (India)

Elegendő csapadék nélkül még Indiában sem nő elég, illetve nem növekszik eleget a teacserje. A csatornarendszereken vagy kutakon keresztül történő mesterséges öntözés csak egyes régiókban lehetséges. India teljes mezőgazdasági területének kétharmada kizárólag az esőtől függ – a megfelelő időben és mennyiségben hulló csapadéktól. És pontosan ez a kombináció egyre ritkább, ehelyett az időjárás egyre kaotikusabb és kiszámíthatatlanabb.

Nyugat-Bengália tearégiójában a januári csapadék általában 16,8 milliméter, de 2016-ban mindössze 9,9 milliméter esett, ami a hosszú távú átlag 40 százaléka.

Decemberben alig esett az eső. Ennek a teavidéknek a részét képezik Darjeeling híres teakertjei, amelyek a Himalája lábánál találhatók. Különösen súlyos gazdasági veszteségre számítanak az ottani ültetvénytulajdonosok, mert az első és legértékesebb betakarításnál, az »első öblítésnél« különösen szembetűnő a csapadékhiány.

Paradicsom (Spanyolország)

Az Almería-síkság Európa veteményeskertje, ahol tengernyi az üvegház és a műanyag fólia. A tengerparti síkságon az egyik legégetőbb probléma a gigantikus vízigény: csak a paradicsom kilogrammonként körülbelül 180 liter ivóvizet fogyaszt.

Évente 2,7 millió tonna gyümölcs és zöldség hagyja el Almería tartományt.

600 000 tonna paradicsom, paprika és padlizsán csak a német szupermarketekbe kerül. Ez azt jelenti, hogy mintegy 150 000 köbméter víz folyik a száraz Andalúziából Észak-Európa csapadékos régióiba, a legnagyobb mennyiség Németországba. Különösen problematikus, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordulnak elő csapadékmentes időszakok, valamint Spanyolország felett hiányoznak a fontos téli esőzések. A Pireneusok előtt akár 130 milliméter csapadék hiányzik, ami akár 60 százalékos, egyes vidékeken akár 80 százalékos csökkenést jelent. Ez a paradicsom és egyéb minden nap fogyasztott zöldáru készletének jelentős csökkenéséhez vezet.

Kávé (Brazília)

2010 óta veszítenek erejükből azok a cserjék, amelyeken a kávébab érik. A hozamok csökkennek, az árak emelkednek. A világ főbb kávézónáiban, Afrikában és Brazíliában, ahol a babok királynője, az Arabica nő, lassan, de folyamatosan emelkedik a hőmérséklet a kutatások szerint. Éjszakánként egyre kevésbé hűl le a levegő, márpedig a lehűlt levegő a jó kávé egyik legfontosabb előfeltétele. Az Arabica és a Robusta mellett körülbelül 120 alfaj van, amelyeket főként Etiópiában termesztenek. De ezekre a fogyasztó hosszú távon nem számíthat – egyrészt a helyhiány, másrészt túlságosan felmelegedő hőmérséklet miatt.

A kávétermesztő gazdák igyekeznek az éghajlathoz jobban illeszkedő fajtákat ültetni.

Szívesen magasabbra költöztetnék ültetvényeiket a hegyekbe, de a világ számos kávézó régiójában már elérték a csúcsot, ahonnan nincs tovább költözni. Nem beszélve a természetrombolásról. 

Kakaó (Nyugat-Afrika)

A kakaó világtermelésének kétharmada Afrikában – Elefántcsontpart és Ghána együtt termelik a világpiacra szánt kakaóbab kétharmadát – terem. De ahogyan az egész világban, úgy Nyugat-Afrikában is változik az éghajlat, néha túl sokat, néha túl keveset esik az eső. Ez terméskieséshez vezet.

Az országos ghánai kakaóbizottság egymillió tonna kakaót várt a 2014/2015-ös szezonra, de csak 700 ezer tonnát takarítottak be: 30 százalékos veszteség a szélsőséges időjárási körülmények miatt.

A hőmérséklet-emelkedés a kakaótermesztést is befolyásolja. Mert a kakaófák már csak egy Celsius-fokos pluszban is szenvedni kezdenek.

Narancs (USA)

A rettegett citrusbetegség, a citruszöldülés, más néven „sárga sárkány”, mára világszerte elterjedt, és veszélyezteti a narancs, citrom stb. termesztését. A „sárga sárkány” betegséget egy levélbolha és egy baktérium okozza – és már évek óta terjed a világon Ázsia forró részéből. Az egész világon emelkedő hőmérséklet elősegítheti a terjedését.

Az USA narancstermő régióiban az utóbbi években feltűnően csökkent a betakarítás.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint a 2016-os narancstermés 20 százalékkal alacsonyabb lett, ami 74 millió veszteséget jelentett, ezáltal az elmúlt 50 év legalacsonyabb terméshozama lett. És a helyzet azóta sem lett sokkal jobb.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu