Back to top

A hadházi Nagyerdő néma kopjafája

A hajdúhadháziak napjainkban is számon tartják, hogy a török hódoltság végnapjaiban milyen megpróbáltatással néztek szembe hajdú őseik. Sillye Ferenc hajdani hajdúkapitányra pedig kifejezetten büszkék, emlékét kopjafa őrzi a Nagyerdőben.

A Nagyerdőben kopjafa jelöli Sillye Ferenc sírját
A Nagyerdőben kopjafa jelöli Sillye Ferenc sírját

A törökök oldalán harcoló, vérszomjas krími tatárok 1693-ban rajtaütöttek Hadházon. A sem Istent, sem embert nem ismerő martalóc haramiák feldúlták a házakat, raboltak, zabráltak, megbecstelenítették az asszonyokat, és akit csak lehetett, kardélre hánytak. Aki csak tehette, mindenét hátrahagyva, fejvesztve menekült előlük.

Odvas tölgy rejteke

Egerházi Imre legendáról készült festménye
Egerházi Imre legendáról készült festménye
A hadházi hajdúkapitány, Sillye Ferenc megmaradt népével a Sámson irányába elterülő, hatalmas tölgyes sűrű bozótosában talált menedékre. A „kössig pizes” ládáját is vitte magával, és azt egy kivénhedt tölgyfa odvába rejtette. A sűrűség nem sokáig nyújtott mentsvárat, a ferdeszemű krímiek hamar felfedezték őket. Újabb vad roham vette kezdetét, az élet-halál harcban ömlött az embervér. Sillye kapitány a „pizes” ládát védve, az odvas tölgy rejtekéből nyilazta a betolakodókat. Fedezékéből halomra lőtte a rohamozókat, ám sokáig nem tudta leplezni helyzetét. Hűséges kutyájának csaholása felfedte gazdája rejtekét. Ez lett a veszte. Egy gyilkos tatárnyíl nyakon találta és a fához szegezte.

A támadás elültével és a tatárok elvonulásával a túlélők a kapitány holttestét kiemelték a tölgyfa odvából, ahol érintetlenül megtalálták a pénzes ládát is. Szeretett hajdúkapitányukat ott, az erdő mélyén temették el.

Megismerve a történetet, egyszerű, kézenfekvő kérdések sora merül fel bennünk. Kik azok a hajdúk, mit kerestek Hadházon, miért volt kapitányuk, és annak mi történt a családjával? A válaszok keresése nagyot felölel a magyar történelem évszázadaiból.

Fegyveres marhapásztorok

Nem tudni, hogy a hajdúk elnevezés a magyar hajtó, hajdó szavakból vagy a török haiduk vagy hayduk szóból származik, ami magyar gyalogos katonát jelentett.

A hajdúk olyan fegyveres marhapásztorok voltak, akik értettek a jószág neveléséhez, legeltetéséhez, őrzéséhez és meg tudták azokat védeni a medvék, farkasok, hiúzok, toportyánok támadásától, de a tolvajoktól, útonállóktól is.

A fegyverforgatásban jártas marhapásztorok, a hajdúk a magyarság lappangó, félig-meddig titkos, tartalék haderejét alkották. Például az 1514. évi parasztháborúban Dózsa György leghűségesebb katonái voltak.

A vágósúlyúvá hizlalt állatokat Ausztriába, Dél-Németországba és Észak-Itáliába terelték, majd ott keresett árucikként értékesítették. A török hódoltság idején ez biztosította a Magyar Királyság és főurak bevételének legnagyobb hányadát.

A királyi hajdúk az ország különböző végváraiban szolgáltak. Ezzel szemben a szabad hajdúk csak egy-egy feladatra szegődtek. Kegyetlenségük, zsoldos életmódjuk miatt az országgyűlés többször kitagadta őket, és ők is megtagadták az országukat.

Zsoldos katonák

A francia származású Heinrich von Dampierre császári tiszt azonban nagyra tartotta a szabad hajdúk katonai képességét. Két és félezres, jól felszerelt lovas csapatott szervezett belőlük. A zsoldjuk kifizetésére viszont nem fordított túl sok gondot.

Bocskai István 1604 őszén hajdúkat kezdett toborozni, hogy felvehesse a harcot az ellene készülő császári, székely és szerb csapatokkal.

A fejedelem maga mellé állította Dampierre hajdúit. Bölcs belátással földet és békés letelepedést ígért a nemzetből kitagadottaknak.

Elsősorban nekik köszönheti, hogy 1604. október 14-ről 15-ére virradó éjjel, Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a császári sereg felett.

A hajdúk letelepítését Bocskai Korponán, 1605. december 12-én kelt ünnepélyes okiratában mondta ki. Ebben 9254 hajdú vitézt nemesi rangra emelt, és saját birtokaira családostól letelepített. A letelepítéssel vált hajdúvárossá Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, később Szoboszló és Böszörmény is. Ezek a városok alkották Szabolcs vármegyén belül az úgynevezett Hajdúkerületet.

Hajdúhadháza a Nagyerdővel az első katonai térképen
Hajdúhadháza a Nagyerdővel az első katonai térképen

Számos kiváltság

A hajdúszabadság kiváltságot, kollektív nemességet jelentett a hajdúk számára, amelyek csupán a birtokukba adott városok területén voltak érvényesek. Mentességet kaptak mindenfajta földesúri és egyházi teher alól. Országos adót, vámot és a harmincadot sem kellett leróniuk. Cserébe kötelesek voltak évente két hónapig ingyen, azontúl zsoldért katonai szolgálatot teljesíteni az ország határain belül.

A Hajdúkerület a vármegyétől különválva, önálló törvényhatóságot alkotott. A rendi Országgyűlésben viszont a vármegyékkel azonos rangon képviseltette magát. A kerület székhelyévé Hajdúböszörményt választották, városainak élén egy-egy hajdúkapitány állt. Ők gyakorolták a bíráskodás jogát és a pallosjogot is. 1699-től a városok küldötteiből álló közgyűlés szabadon választotta a Hajdúkerület főkapitányát, aki mindenben képviselte a kerületet.

A hajdúk szabadságjogait a Habsburg uralkodók is elismerték és az Országgyűléssel is elfogadtatták. Ennek köszönhetően a kerület különállása az 1876-os megyerendezésig fennmaradt. Majd egyes Szabolcs és Bihar vármegyei községekkel kiegészülve átalakult Hajdú vármegyévé, melynek székhelye már Debrecen lett.

Ilyen odvas öreg tölgyben talált menedéket a hajdúkapitány
Ilyen odvas öreg tölgyben talált menedéket a hajdúkapitány
A Sillye család évszázadokra visszamenőleg tősgyökeres és népes hadházi famíliaként vált ismertté. Kettős nemességet élveztek. A Bihar vármegyétől kapott bizonyossági levél szerint országos nemesek voltak. A hajdúk összeírása alapján pedig hajdúnemesek. Ennél kedvezőbb jogállás abban a korban nem létezett. A család számos hajdúkerületi feladatban jól teljesített. A hadházi kapitány az egyik kiemelkedő példa. Ám van itt más is!

Böszörményben az utolsó hajdúkerületi főkapitány Sillye Gábor volt.

Az a Sillye Gábor, aki a negyvennyolcas szabadságharcban a magyar csapatok verbuválására kormánybiztosi rangot kapott.

1849-ben ő lett a Hajdúkerület főkapitánya és a nemzetőrség főparancsnoka. A szabadságharc leverését követően Érmelléken bujdosott, ott fogták el. Először halálra ítélték, majd beérték tíz év várbörtönnel. Ebből Olmützben és Josefstadtban töltött le hét évet. Azt sem tétlenül, megtanult angolul, olaszul, franciául és németül. Hazatérését követően a nyakas kálvinisták 1861-ben újra a Hajdúkerület élére választották. A főkapitányságot a kerület megszűnéséig ellátta, majd ő lett Debrecen város főispánja. Onnan vonult nyugállományba.

A nyakon lőtt hajdúkapitány, Sillye Ferenc emlékét nemcsak a hadházi Nagyerdőben, a sírjánál állított kopjafa, hanem a hajdúivadékok emlékezete és ez a néhány hasábos írás is megőrzi.

Gencsi Zoltán
NYÍRERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Sopron csak egy lépésnyire van

Egymás megismerését szolgálta a közelmúltban szervezett „határ menti” tanulmányút. A Soproni Borút Egyesület borászai, a borvidék szakmai szervezetei színes programmal várták a szakújságírókat.

A kolduló medvéktől, a medvekonzervig…

Bár cuki plüssök ihletője, az állatkerteken kívül élőben kevesen szeretnének medvével találkozni. Egy székely tanács szerint, ha valaki medvével kerül szembe, lassan hajoljon le és vegyen fel a földről egy darab ürüléket, és dobja a medvére. Erre szokott jönni a kérdés, hogy miért lenne az pont ott, akkor a földön? - majd a válasz: mire lehajol, addigra ott lesz…

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.

Rendkívüli fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Parkban

Eddig példátlan fejlesztés valósult meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén a természeti értékek megőrzésének érdekében – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, kedden, Bódvaszilason.