Természetesen minden ember elvárása a vásárolt termékkel szemben az, hogy minimális növényvédőszer-maradványt tartalmazzon. Ehhez több hivatalos szerv is segítséget nyújt, például az Agrárminisztérium vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
A gazdálkodók, termelők is fokozott energiát fordítanak a termelésre, hiszen a növényvédőszer-maradványok veszélyeztetik az egészséget, ezért nagyon fontos a termelő számára a határértékek betartása és ellenőrzése.
Persze a piac résztvevői nem tudnak minden termelési folyamatot ellenőrizni és a magas követelményi szinteket megkérni: a gyakorlat azt mutatja, hogy a harmadik országokból származó gyümölcsök és zöldségek általában erősebben szennyezettek, mint az európaiak.
Nemcsak a jó minőségű termésre kell törekedni, hanem az egészség megóvására is.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint „az összes peszticidre 0,50 µg/l, az egyes egyedi peszticidekre 0,1 µg/l, ill. az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid vegyületekre (egyenként) 0,030 μg/l a határérték. A növényvédő szerek (azaz a különféle inszekticidek (rovarölőszerek), herbicidek (gyomirtószerek), fungicidek (gombaölőszerek), algicidek (algaölő szerek), rodenticidek (rágcsálóölő szerek) stb.) a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe. Ezen anyagok eredete elsősorban mezőgazdasági, kisebb részben egyéb tevékenység (pl. gyomirtó alkalmazása közutak, vasutak szélén)”.
Köztük rovarölő szerek (káros rovarok ellen); herbicidek (a nemkívánatos gyomnövekedés ellen és az érett szemek elsorvadása a könnyebb betakarítás érdekében); gombaölő szerek (gombás betegségek ellen, betakarítás után is alkalmazzák). De vannak más eszközök is, amelyek például hosszabb tárolást tesznek lehetővé vagy szabályozzák a növekedést. Másrészt léteznek természetes, úgynevezett biológiai peszticidek is, amelyek egy része az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett.
Hogyan kerülhetjük el a túl sok peszticid használatát a gyümölcsökön és zöldségeken?
A hagyományos termesztésből származó gyökér- és szárzöldségek, azaz a sárgarépa, a paszternák vagy a spárga általában kevesebb szermaradványt tartalmaznak, mivel a föld alatt nőnek.
A friss fűszernövények mindig a növényvédő szerekkel leggyakrabban szennyezett élelmiszerek között szerepelnek az éves ellenőrzéseken. Érdemes a biotermékekre vagy az otthoni termesztésre hagyatkozni.
Mikor permetezzünk – megbetegedéskor vagy megelőzésre?
A növények kártevői ellen a megbetegedés kezdetén kell védekezni.
Állati kártevők ellen általában nem célszerű megelőző permetezést végezni. Kivételt képez a rügyfakadás előtti lemosó permetezés a kártevők téli petéi ellen. Ilyenkor a tél végén, az új levélrügyek megduzzadásakor olajtartalmú szereket permetezünk. Az olaj megfojtja a téli petéket.
Azonban, ha például az őszibarack levélfodrosodás (tafrina) tünetei már láthatók, akkor már gyógyíthatatlan a betegség. Más gombabetegségeknél, pl. a rózsák lisztharmatánál vagy korompenészedésénél a fertőzés kezdetétől lehet védekezni. A meglévő foltokat ugyan már nem tudjuk eltüntetni, de megakadályozzuk a betegség továbbterjedését az újonnan növő levelekre és virágokra.
Hogyan permetezek helyesen?
Sok, jelenleg a házi és kiskertek számára engedélyezett készítmény ún. kontaktszer. Ez azt jelenti, hogy a kártevőknek közvetlenül kell a permetlével kapcsolatba kerülni, ahhoz, hogy kifejthessék hatásukat. Különösen a természetes hatóanyagokat tartalmazó szereket nem a gyökéren keresztül veszi föl a növény. Permetezzük ezért gondosan a kontaktszereket az összes növényrészre.
Vannak különleges permetező szelepek, melyeket különböző irányokba lehet beállítani. Vagy pedig „fordítva” tartjuk a szelepet, hogy a permetlevet lentről fölfelé permetezzük.
Permetezhetek bármely napszakban és bármilyen időben?
Növényvédő szeres kezelést nem szabad közvetlen napsugárzásban végezni. Sok szer hatékonysága 25 °C felett csökken, ezért korán reggel vagy késő esete permetezzünk.
Elég egyszer vagy többször kell permetezni?
Levéltetvek elleni permetezésre gyakran elég az egyszeri kezelés. Kontaktszereknél azonban ajánlott az 5-7 nap utáni ismétlés. Takácsatkák és molytetvek ellen minden esetben 2-3 permetezés szükséges, hogy a petékből később kikelő kártevőket is elpusztítsuk.
Ennek az az oka, hogy a legtöbb gombabetegség heteken keresztül képes a növényeket fertőzni. (Az ismétlések szükségességéről és gyakoriságáról a készítmény csomagolásán található információ).
Mi a teendő, ha a kezelés után még marad a szerből a fecskendőben?
A permetszer maradványát permetezzük a talajra (kivéve a réztartalmú szereket). Így a talaj mikroorganizmusai le tudják bontani. Semmiképp se öntsük a permetszer maradékát a mosdókagylóba vagy esőcsatornába.
Mennyi ideig szükséges várakozni?
Kétféle várakozási idő van: a munkaegészségügyi várakozási idő (m.v.i.), ami azt jelenti, hogy a permetezés után hány nappal lehet újra munkát végezni a növények között. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (é.v.i.) az az idő, aminek a permetezés és a betakarítás között el kell telnie. Használjunk lehetőleg rövid várakozási idejű szereket. Vegyük figyelembe, hogy a várakozási idő a kezelendő kultúrára legyen megadva (mert növénykultúránként eltérő lehet).
