Back to top

Okosabbak a méhek, mint azt eddig feltételeztük

A napokban megjelent Lars Chittka – The mind of a Bee (Egy méh elméje) című kötete, melyben a német etológus és viselkedésökológus a legújabb méhkutatásainak eredményeit részletezi. A könyve egyelőre még csak angol nyelven érhető el, ám a Guardian kritikája szerint a könyv forradalmi megállapításokat rejt a rovarokról.

Chittka már három évtizede a háziméh érzékszervi rendszereit és megismerési mechanizmusait kutatja. Szerinte ezeket a beporzókat a kollektív kaptárintelligencia mellett számos olyan egyéb tulajdonság jellemzi, amelyre még a zoológusok és entomológusok sem gondoltak korábban. Méhkísérletek eredményei például kimutatták, hogy a méhek egyedenként eltérő mértékben, de képesek a számolásra, az absztrakcióra, az utánzáson alapuló tanulásra vagy az eszközhasználatra.

Chittka azt is megfigyelte, hogy amikor jutalmazó kondicionálással arra tanított egy méhet, hogy egy bonyolultabb feladatot hajtson végre az előzőnél, akkor a kaptárban lévő megfigyelő egyed jobb megoldást találva a problémára, egyszerűen kijavította társát. Ez szerinte azt jelenti, hogy a méhek valamiképp modellezik a valóságot, és ez alapján cselekedve érik el a kívánt eredményt.

Chittka könyvében leírja, hogy méheknek összetett érzelmeik vannak. Egy kísérletben például a virágokról gyűjtögető dolgozókat imitált póktámadásnak tette ki. A hatástól a méhek viselkedése megváltozott, megzavarodtak, leszállás előtt tétováztak, vizsgálódtak. Napokkal később is méhek gyanús jelre érzékenyen reagáltak, és inkább továbbálltak.

Chittka szerint úgy viselkedtek, mint a poszttraumás stresszt elszenvedő magasabb rendűnek tartott emlősök vagy az emberek.

Ezek mellett kiemelendő a méhek beporzó munkája. Évi 235 és 577 milliárd dollár közötti összegre becsülik az agrárközgazdászok azoknak a terményeknek és gyümölcsöknek, zöldségeknek az értékét, amelyeket a beporzó rovarok nélkül nem lehetne megtermelni. Továbbá a statisztikák szerint évente 20 milliárd dollár értékű mézet állítanak elő emberi fogyasztásra. A vadon élő méhfajok pedig évi 2 milliárd dolláros közvetlen hasznot hoznak az emberiségnek évente.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Izgalmas videósorozatban mutatják be munkájukat az ELTE etológusai

A kutyák, malacok és gyerekek kutatását bemutató filmsorozattal jelentkeztek az ELTE Etológia tanszék kutatói.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.