Talajművelési és talajvédő technológiák - A folyamatos tanulás elengedhetetlen

„Mi történik a mai világban és hogyan tudunk reagálni rá? A rendezvényen különböző talajművelési és talajvédő technológiákat mutattunk be, amelyek kiválasztásakor az volt a fő szempont, hogy a talaj vízkészletét, a talajéletet, a talajszerkezetet védjék” – mondta el Sojnóczki István, a KITE Zrt. technológiafejlesztési igazgatója. Hozzátette, hogy ezt egy komplex körfolyamatnak kell tekinteni, amiben a legtöbb felmerülő kérdésre többféle helyes választ lehet adni.

„Olyan talajművelési eljárásokat mutattunk be, melyeknek az volt az egyik legfőbb mondanivalója, hogy a lehetőségekhez képest a lehető legsekélyebben, a lehető legkevesebb talajmozgatással, talajbolygatással végezzük a feladatokat. Amellett igyekszünk minél több takaróanyagot hagyni a felszínen, minél jobb minőségben: apróra vágva és egyenletesen elterítve” – mondta el a szakember, hogyan lehet jó alapot teremteni a legkülönbözőbb agrotechnikai műveleteknek. A tarlóhántást ugyancsak ez a gondolkodásmód vezérelte, ahogy a különböző forgatásos alapműveléseknek is: az volt a céljuk, hogy folyamatosan olyan állapotot tartsanak fenn, hogy a lehető legkisebb vízveszteséggel teremtsék meg a növények számára legkedvezőbb talajállapotot.

A mai világban sokféle precíziós megoldás létezik. A KITE erőgépei olyan precíziós navigációs rendszerekkel vannak felszerelve, melyek a munkaeszközök előnyeit még jobban kiemelik, hiszen nagyon pontosan tudnak csatlakozni, ami például kevesebb menetszámot jelenthet.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyire üzemméretfüggő ezeknek az eszközöknek a használata?

„A bemutatott munkagépek 3 méterestől a 9 méteres munkaszélességig elérhetők. Precíziós eszközöket – az alapeszközöket, a navigációs rendszereket – általában véve már elég sok gazda alkalmaz. Viszont azokat a fogásokat, amelyek ehhez a komplex gondolatmenethez tartoznak, sajnos kevesen” – jegyezte meg Sojnóczki István. Már korán felhívták rá a figyelmet, hogy jó eszköz, illetve jó szemléletmód kell hozzá, amivel úgy tudják munkába állítani a gépet, hogy ezeket az elveket teljes mértékben alkalmazva lehessen működtetni. A gép csak egy része a precíziós gazdálkodásnak, mögötte sokkal több minden található.

Különböző digitális mérőeszközöket is forgalmazunk, amiket a gazdák meg tudnak venni maguknak, hogy kivigyék őket a szántóföldre, és meg tudják mérni maguknak a talajnedvességet, a környezeti hőmérsékletet, a csapadékmennyiséget... Ezekből az adatokból képes következtetni rá, hogy egyáltalán szabad-e kimenni a földre talajt művelni vagy sem” – fogalmazta meg a technológiafejlesztési igazgató, hogyan könnyítheti meg a technológia a megfelelő eszköz kiválasztását. Ezek egyszerűnek tűnő elvek, de a többség még nem ezzel a szemléletmóddal végzi a munkáját. Látjuk a szélsőségeket, ahogy egyre változik a klíma. A mai világban az a fő üzenet, hogyha már mérünk, ha adatokat gyűjtünk, akkor azokat használjuk fel, építsük be őket a technológiába. A tapasztalat azt mutatja, ma a gazdák jó része mégis inkább a rutinjához igazítja a gazdálkodását.

Szerinte nem a szabályozás és nem a prospektusok fogják megváltoztatni a személetmódot és a technológiát, hanem a környezet változása: jól láthatóan egyre szélsőségesebbé válik. Ehhez alkalmazkodni kell – az alkalmazkodás útja pedig a tanulás.