A CRISP-alapú genomszerkesztést gyakran tartják „varázsszernek” a kártevők elleni védekezésben. Annak ellenére, hogy egyre nő az érdeklődés az olyan invazív fajok elleni felhasználásra, mint például az egerek, patkányok, kóbormacskák és rókák, eddig csak egereken folytak kísérletek. Ausztrál kutatók CRISP-Cas9 technológia alkalmazásával olyan speciális gént illesztettek be az Y-kromoszómába, amely a meiózis egy bizonyos szakaszában elvágja az X-kromoszómát, így csak az Y-kromoszómát hordozó spermiumok „működnek” és termékenyítik meg a petesejtet.
Jónéhány generációt követően a nőstények száma egyre csökken és kevesebb utód jön világra, melynek eredményeként a populáció mérete is lecsökken.
Az eljárás kisméretű állatoknál, például rágcsálóknál és nyulaknál lehet hatékony. Hátránya, hogy egereknél 18 évnek, patkányoknál 19 évnek, nyulaknál viszont már 48 évnek kell eltelni ahhoz, hogy a populáció a jelenleginek nagyjából a felére csökkenjen.
