Ugyanekkor tartották a „Vagyon szép szőlőhegyünk…” – Szőlőtermesztés és borászat a Balaton környékén 1797-től 1945-ig című kiállítás megnyitóját.
A fennállásának ötven éves jubileumát idén ünneplő Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyen dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő tiszteletére megnyitott emlékszobában a Cserszegi fűszeres „atyjának” relikviái láthatók. Horváth Zoltán, a házigazda intézmény igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhelyet a Georgikon alapításának 175. évfordulójára építtették. Az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan fejlesztették, hogy minél szélesebb körben mutathassa be az érdeklődőknek a mezőgazdasági életet. Az elmúlt évtizedben számos olyan kiállítás nyílt, amelyek a régmúlt paraszti gazdaságainak életét, munkáját mutatják be.
– Ilyenkor az ember kicsit visszagondol az elmúlt évtizedekre, amiket inkább csak elbeszélésekből, illetve a feljegyzésekből ismer. És egy kicsit előre is tekint, gondolva a nagy hagyatékra, ami itt van velünk. Nem kétséges, mindezt meg kell őrizni és a következő ötven évre kell előre gondolkodni – mondta Horváth Zoltán, hozzátéve: ezért is gondolkodnak a folyamatos fejlesztésen. A Georgikon Majormúzeum látogatói az elmúlt években is számos újdonsággal találkoztak, ami a régi életet mutatja be, nem egyszer modern eszközök segítségével.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum büszke filiáléjára – fogalmazott dr. Estók János köszöntőjében. A főigazgató hangsúlyozta, a jövőben is lesznek érdekes és előremutató fejlesztések Keszthelyen, hiszen a mai generáció is kíváncsi arra, hogy elődeik hogyan éltek, miként dolgoztak.
– Olyan látványtárakat nyitunk meg, amelyek a látogatók elől eddig el voltak zárva.
– tette hozzá.
Dr. Bakonyi Károly munkásságát idézve elhangzott: a szőlőnemesítő nem csak Magyarországon, de nemzetközi körökben is ismert és elismert szakember volt. Egész életét meghatározta a szőlő iránti szeretet. A több mint ötven éves szőlőnemesítő és szaporító munkája mellett oktatott is a keszthelyi egyetemen.
Bakonyi Károly Csopakon, a Ranolder-szőlőbirtok vincellérházában született 1921. december 22-én egy hétgyermekes vincellércsalád hatodik gyermekeként. A Balatonarácsi Szőlészeti és Borászati Szakiskola diákjaként szerzett szakképesítést 1941-ben, majd 1942-ig a Budafoki Borászati Szakiskolában tanult. 1947 őszén megbízták a keszthelyi Agrártudományi Egyetem cserszegtomaji kísérleti szőlőtelepének vezetésével. Szőlőnemesítéssel 1949-től kezdett foglalkozni. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán levelezőként 1959-ben diplomázott, majd 1964-ben szőlőnemesítésből doktorált.
Keresztezéses nemesítési munkájának eredményeként hat, államilag minősített fajta került be a termesztésbe: a Cserszegi fűszeres, a Nektár, a Pátria, a Rozália, a Korona és a Pelso. Alanynemesítőként elért eredménye a Georgikon 28 fajta és a Teleki 5C lett. Az 1980-as évek végétől kezdve több minősítés előtt álló csemegeszőlőt, mag nélküli és mazsola szőlőt, valamint vörösbort adó korai kékszőlő fajtát állított elő. Elismert klónjait és fajtáit mintegy 4–5000 hektáron termesztik. Legsikeresebb fajtája az Irsai Olivér és a Piros Tramini keresztezésével 1960-ban előállított Cserszegi fűszeres, amelyből ma már több mint 3000 hektár található hazánkban, de számos más országban is termesztik. Bora illatos, fűszeres zamatú, kemény karakterű. 1998-ban Angliában az év fehérborának választották.
A bevezetőben említett híres mondását dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatója idézte, hozzáfűzve, hogy Bakonyi Károly egész életében kiváló és precíz szakemberként dolgozott, és az emberekkel való viszonya is példaértékű volt.
Az ünnepségen adták át a Bakonyi családnak azt a dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a neves szakember munkássága a kiemelkedő nemzeti értékek közé tartozik. A dokumentumot lánya, Bakonyi Judit, valamint fia, Bakonyi László vette át.
A dr. Bakonyi Károly emlékszobában a szőlőnemesítő családi emlékeit, elismeréseit és kedvenc tárgyait – borrendi köpenyétől kezdve az íróasztalán át az általa jegyzett írásokig – is megtekinthetik a látogatók.
A Cserszegi fűszeres atyjának nemcsak a helyiek köszönhetnek nagyon sokat, hanem az egész világ. Példamutatásának, jó kedvének és a szakma iránti alázatának is köszönhető, hogy munkássága bekerült a kiemelkedő nemzeti értékek közé, mondta az eseményen részt vevő V. Németh Zsolt, magyar életmódot védő miniszterelnöki biztos.
– Az erről szóló döntés már néhány évvel ezelőtt megszületett, méltó formát azonban ez a kiállítás ad annak, hogy a kiemelkedő nemzeti értékek miről szólnak. Bakonyi Károly életműve kétségtelenül ilyen, hiszen a bor révén egy szerethető, a spiritualitáshoz közel álló értéket találunk, ami az országimázs alakítására és az identitásunk megerősítésére is alkalmas – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.
