Back to top

Egy új technológia az egész halat értékes élelemmé alakítja

A húsiparban bevett gyakorlat, hogy az egész állatot élelmiszeripari termékké alakítják. Azonban a haliparban a hal súlyának több mint fele melléktermékként végzi, amely soha nem jut el a tányérunkra. Ez nem csak a környezetet terheli meg, de nincs összhangban sem a svéd élelmiszer- és halászati stratégiákkal.

A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem élelmiszeripari kutatói egy új válogatási technológiát vezetnek be, amelynek köszönhetően a halból öt nagyobb részt kapunk, nem csak a filét. A Svédország nyugati partvidékén található heringfeldolgozó üzem már alkalmazza az új módszert.

Amikor a filét eltávolítják a halból, értékes melléktermékek maradnak hátra, amelyekből olyan termékeket lehet készíteni, mint a nuggets, a darált hús, a fehérjeizolátumok vagy az omega-3-ban gazdag olajok.

Azonban a nagy lehetőségek ellenére ezek a termékek az élelmiszerláncból állati takarmányként kerülnek ki, vagy legrosszabb esetben kidobásra kerülnek. Az értékes tápanyagok kiaknázása és a fenntarthatóbb eljárásokra való áttérés érdekében meg kell változtatni a halfeldolgozás módját.

Minden részt gondosan kezelnek

"Új válogatási módszerünkkel az egész halat ugyanolyan gondossággal kezeljük, mint a filét. A hangsúly a teljes értéklánc minőségének megőrzésén van. Ahelyett, hogy a különböző melléktermékeket egyetlen tárolóba tennénk, külön kezeljük őket, akárcsak a húsiparban" - mondja Ingrid Undeland kutatásvezető, a Chalmers Biológiai és Biológiai Mérnöki Tanszékének élelmiszertudományi professzora.

"Tanulmányunk azt mutatja, hogy ez a fajta válogatási technológia azért különösen fontos, mert így elkerülhetjük, hogy a nagyon romlandó melléktermékek összekeveredjenek a jobb minőségű darabokkal.

Ez a módszer új lehetőségeket kínál a kiváló minőségű élelmiszerek előállítására" - mondja Haizhou Wu, a Chalmers kutatója, a tudományos cikk szerzője.

"Megvan az érdeklődés"

A kutatási projektben részt vevő egyik partnercégnél bevezetésre került az öt különböző feldolgozási forma szétválasztására szolgáló válogatási módszer. Az Orust szigeten található Ellösben működő Sweden Pelagic halfeldolgozó vállalat már alkalmazza a módszer egyes részeit a termelésben, és jó eredményeket ért el. "Ez a technológia sokkal több lehetőséget biztosít számunkra, hogy egészséges, új és ízletes élelmiszereket fejlesszünk ki, és bővítsük termékkínálatunkat.

Becsléseink szerint idén körülbelül 200-300 tonna darált húst fogunk előállítani az új válogatási módszernek köszönhetően, és célunk, hogy ezt a számot évről évre növeljük.

Az élelmiszeriparban már megvan az érdeklődés, valamint a közétkeztetés olyan szegmenseiben, mint az iskolai étkeztetés" - mondta Martin Kuhlin, a Sweden Pelagic vezérigazgatója.

A tanulmányról és a halágazat lehetőségeiről

Az új válogatási technológia lényege, hogy a filé, a gerinc, a farokúszó, a fej, a hasi lebeny és a zsigerek mind elkülöníthetők. A gerinc és a fej a legizmosabb, így alkalmas arra, hogy hús vagy fehérje-összetevő legyen belőle. Mivel a hasi lebeny és a belek tengeri Omega-3 zsírsavakban gazdagok, felhasználhatók olajgyártásra. A farokúszó sok bőrt, csontot és kötőszövetet tartalmaz, ezért alkalmas például tengeri kollagén előállítására, amely jelenleg nagyon keresett a piacon. A tengeri kollagént az élelmiszereken kívül kozmetikumokban is használják, ugyanis jó hatással van ízületek és bőr egészségére.

Az EU halfeldolgozó ipara jelentős, éves forgalma közel 28 milliárd euró, miközben több mint 122 000 embert foglalkoztat.

Az ágazat azonban számos kihívással néz szembe, például Európában a becslések szerint 1,5 millió tonna tengeri melléktermék keletkezik, ami 5,1 millió tonna kifogott halból származik. Svédországban a becslések szerint évente 30 000-60 000 tonna tenger gyümölcsei melléktermék keletkezik, ami 35-70-szerese a svéd tőkehalfogásnak. Ez azt jelenti, hogy a vízi biomassza jelenlegi élelmezési célú felhasználása túlságosan alacsony. A filék előállítása során a vízi erőforrások akár 70%-a melléktermékként végzi, amelyet vagy alacsony értékű termékekhez, például állati takarmányhoz használnak fel, vagy kidobnak, ami megterheli a környezetet és néha az érintett vállalatokat is.

Forrás: 
thebrighterside.news

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

A szénapárolás árnyoldala

A forró gőzzel kezelt szénában nincsenek káros mikroorganizmusok, sőt, az apró részecskéket is megköti ez az eljárás, így az asztmás lovak evés közben nem szívják be a port a tüdejükbe, és nem okoz tüneteket. Azonban egy új kutatás szerint nem olyan egészséges ez a fajta takarmány, mint gondolták.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme

Továbbra is virágzik a nagytestű halak feketekereskedelme, újabb nagytestű tiszai pontyot sikerült hazajuttatnia eredeti élőhelyére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ) és a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetség (KTVHESZ) halőreinek.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Lékhorgászokra csapott le a természet

Több mint százan, egyes források szerint csaknem kétszázan rekedtek egy amerikai tavon letört, és a parttól elszabadult jégtáblán.