Hogyan juthatna el a víz a termőföldekre, és miként lehetne növelni a vízbiztonságot? Hogyan lehetne egyszerűbb a szabályozás és válhatna rugalmasabbá a támogatási rendszer? Erről beszélgettünk két olyan szakértővel, akik támogatói és támogatotti oldalról is jelentős tapasztalattal rendelkeznek az agrár-vidékfejlesztés területén és több öntözési projektben közreműködtek.
Vulcz László több mint 13 évig dolgozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (a Magyar Államkincstár elődjében) és 2008-tól 2015-ig a Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságát vezette, majd a hivatal 2015-ös átalakítása után az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatójaként folytatta munkáját. Kollégája, Bali László a kertészeti ágazat támogatásainak koordinációs feladatait látta el az MVH-ban és 2016-ban csatlakozott az OTP-Hungaro Projekt csapatához.
Mint mondják, a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztésére sok terv készült az elmúlt évek során, de számos probléma akadályozza, hogy valódi előrelépés történjen. Az egyik legnagyobb, hogy
A mezőgazdasági területeket elsősorban a felszíni vizekből lehet gazdaságosan és az ivóvízellátás szempontjából is biztonságosan öntözni, de ezek sok esetben nem jutnak el a termőföldekre, mivel a vízkivételi és vízvezetési rendszerek számos helyen nem működnek vagy nem megfelelő mennyiségben szállítják a vizet.
Az oka, hogy a vízművek tulajdonosai – jellemzően önkormányzati vagy magánkézben vannak – nem érdekeltek közvetlenül a mezőgazdasági termelésben, így az öntözővíz biztosításában, valamint a vízvezető csatornák karbantartásában sem.
Az állam a vízügyi igazgatóságok hatáskörébe utalta ugyan a fenntartásukat, de ehhez nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi kerettel. Ez az oka, hogy sok gazdálkodó elmondja:
Nagy területen hozzáférhető öntözővizet csak úgy lehetne biztosítani a gazdálkodóknak, ha működnének a felszíni vízkivételi pontok és vízvezető rendszerek, ahol pedig nincsenek ilyenek, ott építeni kellene.
Emellett a vízvisszatartásnak is kiemelt jelentősége van a mezőgazdasági vízbiztonság megteremtésében, vagyis
A Tisza mentén egyébként léteznek is ilyenek, de nincsenek lezárva és csatornázva, mivel egyelőre csak az árhullám lassítása a feladatuk. Jellemzően növényt termesztenek bennük, pedig víztározóként többet érnének az ország számára.
Bár a vízgazdálkodás rendkívül összetett és a jövőnket is meghatározó feladatkör, annyi hatóság, társhatóság és közigazgatási, államigazgatási szerv felügyeli, hogy bármennyire is felkészültek, valamint elszántak a résztvevők, sok esetben szinte lehetetlen végig vinni egy öntözési beruházást.
Hogyan lehetne egyszerűsíteni és rugalmasabbá tenni az engedélyezési eljárást, valamint az öntözési beruházásokat segítő támogatási rendszert? Erről is részletesen olvashatnak a Magyar Mezőgazdaság augusztus eleji Öntözési Mellékletében megjelenő cikkben.
