0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. szeptember 24.

A növénykondicionálók hatásai

A növények megfelelő, optimális egészségi állapotban képesek az elvárható mennyiségű és minőségű termés kialakítása. Ennek az állapotnak a kialakítására alkalmas növénykondicionálók felhasználása manapság, amikor a növénytermesztés ökológiai feltételei a klímaváltozás hatására kedvezőtlen irányba változnak, egyre inkább előtérbe kerül.

A növénykondicionálók kategorizálása nehéz feladat, hiszen legtöbbjük sokféle típusú összetevőt tartalmaz. Tovább nehezíti a csoportosítást, hogy a mikrobiológiai készítmények és növénykondicionálók közti határvonal nem teljesen egyértelmű. A mikrobiológiai készítmény elnevezést inkább a baktérium és/vagy gomba tartalmú készítményekre, valamint a szimbiotikus nitrogénkötőket vagy a biológiai növényvédelemben felhasznált egyes fajokat tartalmazó készítményekre használják. Rövid összefoglalónk célja, hogy megismertessen a növénykondicionálók különböző típusú összetevőinek hatásaival.

Elsőként ismerjük meg az algákat. A különböző algák (zöld-, barna- és vörösalgák, cianobaktériumok) számos növénykondicionáló összetevői. Az algák a fejlődés alacsonyabb fokán álló növények. Jellemzően ugyanazokat a hormonokat termelik, mint a termesztett növényeink.

Az algák által is termelt, a hajtás- és részben a gyökérnövekedésben központi szerepet betöltő növényi hormonok, az auxinok, gibberellinek és citokininek serkentik a sejtek osztódását, és nagyobbodását.

E két folyamat a növekedés forrása. Az algakészítmények közül több tartalmaz növényi tápelemeket is, valamint az algasejtek elbomlását követően a belőlük mineralizáció során felszabaduló tápelemek a növények számára is felhasználhatók. Az algakészítmények előnyös hatásai részben annak tulajdoníthatók, hogy sejtjeik felületén, a növények védekező rendszerét stimuláló molekulák, úgynevezett elicitorok vannak. Az elicitorok által elindított folyamatok a növényeket ellenállóbbá teszik a károsítókkal szemben, ugyanis a növények önvédelmi feladatait ellátó vegyületek termelődését indítják be, illetve fokozzák. Ezzel egyben az úgynevezett abiotikus stressz tényezők (pl. víz-, tápanyaghiány, túlzott fényintenzitás, UV-stressz stb.), által előidézett károsodás mértékét is csökkentik.

Aminosavak

A „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok, 2022” kiadvány II. kötetében 77 algatartalmú, 35 aminosav-tartalmú és 41 növényi kivonatot vagy gyógynövényt tartalmazó növénykondicionáló szer volt megtalálható. A mikrobiológiai készítmények közül 15 termék tartalmaz alga fajokat, valamint 9 termék növényi kivonatokat vagy gyógynövényeket.

A növénykondicionálókban az említett hatóanyagokon kívül, a teljesség igénye nélkül, a következő típusú összetevők találhatók:

  • Gilisztahumusz-kivonat, mely növényi tápelemeket és hasznos baktériumokat tartalmaz.
  • Komplexképzők (pl.: szerves savak, EDTA), melyek segítik a tápelemek felvételét, oldatban tartását.
  • Élelmiszeripari melléktermékek (pl.: melasz, vinasz), melyek a növények hasznos anyagait hordozzák.
  • Antioxidánsok (pl.: glutation, flavonoidok), melyek védenek az oxidatív stressztől.
  • Huminsavak és sóik, melyek fokozzák az ellenállóképességet.
  • Meszes víz, mely véd a túlzott fényintenzitás káros hatásaitól.
  • Fertőtlenítő hatású anyagok (pl.: K-hipoklorit, hidrogén-peroxid), melyek különböző kórokozók elleni védelemben segítenek.

Az aminosavak sok esetben összetevői a növénykondicionálóknak. Egyaránt használnak állati és növényi eredetűeket, melyek hatásaikban nem különböznek, mert kémiai szerkezetük eredettől függetlenül egyezik.

Az aminosavak a fehérjék alkotóelemei. E makromolekulák szerkezetalkotóként vagy enzimekként vesznek részt a növényi sejtekben. Utóbbi feladatukban az anyagcserét, mint alapvető életfolyamatot működtetik.

A növények képesek az aminosavak közvetlen felvételére és felhasználására is, szervezetük felépítéséhez szükséges aminosavakat azonban jellemzően a felvett szervetlen nitrogént tartalmazó ionokból (nitrát és ammónium) állítják elő. Ez a folyamat (nitrogén asszimiláció) viszont jelentős mennyiségű energiát, valamint a fotoszintézisben termelt szénvázakat igényel. Amikor a növényeket aminosavakkal tápláljuk, lényegében energiát spórolunk nekik, melyet a nitrogén beépítésére kellene fordítaniuk.

Gyógynövények, növényi kivonatok

A gyógynövények és a növényi kivonatok számos növénykondicionáló termék alkotóelemei. A gyógynövények az emberi egészséget javító hatással rendelkeznek. E növényeknek más növények szempontjából is vannak/lehetnek kedvező hatásai. Rendkívül széles azon gyógynövények skálája, melyeket a növénykondicionálókban felhasználunk. A Citrusfélékben (Aurantioideae), valamint az Ajakosvirágúak (Labiateae), a Fenyőfélék (Abietaceae) és az Ernyősök (Apiaceae) családjainak fajaiban terpenoid típusú illóolajok, és triterpének vannak, melyek elriasztják a kártevőket, valamint azokra nézve mérgező hatásúak. A fenolos vegyületek közé tartozó szalicilsav hatására alakul ki a szerzett rezisztencia. E vegyületet a fűz (Salix) fajok tartalmazzák. Az Ernyősök (Apiaceae) fajainak kumarinjai és furokumarinjai mérgezők a rovarokra, a Pillangósok (Legu­minoseae) izoflavonoidjai, antimikrobiális és antifungális hatással rendelkeznek.

A flavonoidok, melyek számos növényben megtalálhatók, az oxidatív stressz mértékét csökkentik, antioxidánsok.

A növényi kivonatok, a kivonatkészítés módjától függően tartalmazzák a növény hatóanyagait, valamint a növényben oldott állapotban található tápelemeket is. Az úgynevezett gyógynövények hatóanyagaikat eleve a károsítók ellen termelik, ezért szinte kifogyhatatlan azon növények tárháza, melyeknek hatóanyagait, valamint kivonatait növénykondicionálás céljából fel lehetne használni.

A leírtak a növénykondicionálók hatásainak hátterét foglalják össze. Hatásaik jelentkezése, valamint annak mértéke eltérő lehet. Felhasználásukat egyértelműen a gazdaságosság határozza meg: az alkalmazásukból adódóan jelentkező többlettermés értéke meg kell, hogy haladja a befektetett költségeket.

Dr. Makleit Péter
adjunktus, Debreceni Egyetem,
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék

Nagy Balázs
okleveles agrármérnök

Forrás: Magyar Mezőgazdaság