Back to top

Újra divatba jöttek a konyhakertek

A modern, minimalista stílusú kertek térhódításával országszerte látványosan csökkent a konyhakertek száma. Pedig nagyszüleink idejében szinte minden vidéki kertben termeltek zöldséget vagy gyümölcsöt. Sári Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere felhívva a figyelmet a problémára, 2012-ben létrehozta A legszebb konyhakertek programot, amelynek célja, hogy helyi versenyek lebonyolításával összegyűjtse a kertek művelőit, és másokat is kertművelésre sarkalljon.

Versenyben a konyhakertek | Sári Kovács Szilvia, „A legszebb konyhakertek” programigazgatója | MMG

A programba minden határon innen és határon túl lévő település önkormányzatát, szervezetét vagy akár magánszemélyét várják, akik kedvet éreznek a konyhakertek gondozásában, és szívesen megmutatják munkájuk gyümölcsét. A Legszebb konyakertek versenyen a zsűri értékeli a nevezett kerteket, majd a kategóriák első helyezettjei közül a legszebbeket Magyarország legszebb konyhakertje országos díjra jelölik. A program részletes ismertetésére meghívtuk stúdiónkba Sári Kovács Szilvia ötletgazdát, programigazgatót, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

– A programmal szeretnénk a kerteket élettel megtölteni, hogy minél kevesebb elhanyagolt, műveletlen kert legyen. Hazánkban ugyanis korábban a konyhakertművelés elidegeníthetetlen része volt a vidéki kultúrának.

Nagyszüleink tudását kár volna veszni hagyni, és minél több fiatalt szeretnénk a kerti munkák megbecsülésére ösztönözni – mondta stúdióvendégünk.

Ennek érdekében Sári Kovács Szilvia 2012-ben gondolt egy merészet, és Karcagon meghirdette A Legszebb konyakertek versenyt, amire 22 kertművelő adta be jelentkezését. Az érdeklődésre való tekintettel, a következő évben az egész országra kiterjesztette a versenyt, amely során 60 település 939 kertje nevezett, köztük a zsűri 22 kertet részesített abban az évben Magyarország legszebb konyhakertje országos díjjal.

Az ötletgazda szerint tíz év távlatából elmondható, a koncepció egy sikeres elgondolásnak bizonyult, amit az elmúlt évek jelentkezőinek a száma is igazol. Ezek alapján nem véletlen, hogy a program 2017-ben Magyar Örökség Díjban részesült.

A programba való csatlakozást követően a helyi versenyt lebonyolíthatják önkormányzatok, különböző civil szervezetek, Kertbarát Körök, IKSZT-ek, óvodák, iskolák, lakóközösségek, szövetkezetek, református egyházközségek, katolikus plébániák, valamint olyan személyek is, akiknek a lakóhelyéül szolgáló településük nem nevezett a programba, így magánszemélyként adhatják be jelentkezésüket. A magánjelentkezők is kapnak értékelőlapot, viszont nekik fotókon keresztül kell bemutatniuk a zsűrinek kertjüket. A beküldés során az értékelőlap mellett növénylapot, praktikalapot (hogyha valamilyen egyéni praktikát alkalmaztak kertművelési során), ha vegyszert használt, a permetezési naplójának másolatát kell csatolni a zsűri felé.

A kezdetek óta 818 település több mint 117 834 kertművelője vett részt a programban. Az idén meghirdetett versenyre 224 település 2210 kertje nevezett. A program főként a kistelepüléseken sikeres, megtölti élettel az alvó portákat, és közösségi életet teremt a település lakóinak. A nagyvárosok önkormányzatainak program iránti figyelme a települést övező feladatok sokasága miatt elterelődik, így onnan kevesebben vesznek részt a versenyben.

Sári Kovács Szilvia beszélt arról is általában milyen növények jellemzik a kerteket,  és az éppen aktuális trendeket követnek a kertészek.

– A klasszikus konyhakerti növények mellett egyre többen próbálkoznak valamilyen különlegességgel, ezek közül is kiemelném a padlizsánt. Ezen kívül

mindig található a kertekben valamilyen színes, fürtös, egzotikus paprika és paradicsom, amiknek a gondozásáról a versenyzők eszmecserét folytatnak egymás között.

Az elmúlt évek során számtalan művelési, kártevő elleni védekezést segítő praktikát is megosztottak a zsűrivel a jelentkezők, ami rendkívüli kertművelői tapasztalatot feltételez – meséli Sári Kovács Szilvia.

A programnak köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvend a városi, balkonos „kertművelés” is. Ez különösen a koronavírus-járvány időszakában, a bezártsággal tetőzött. 2021-ben mintegy megtízszereződött a balkonládás kertészek részvételi aránya, köztük egyre több fiatal jelentkezővel. A program tehát olyannyira elérte célját, hogy mostanra több generációt is sikerült megszólítania és a kertbe csábítania.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.