Back to top

A vízgazdálkodás meghatározza a jövőnket

Egy öntözés-fejlesztési beruházás a termelés stabilizálásával és növelésével jóval kevesebb idő alatt megtérül, mint a legtöbb egyéb mezőgazdasági fejlesztés. Támogatással akár 3 év alatt behozhatja az árát, miközben egy állattartótelep létrehozása esetén ez az idő elérheti a 20 évet.

Hogyan juthatna el a víz a termőföldekre, és miként lehetne növelni a vízbiztonságot? Hogyan lehetne egyszerűbb a szabályozás és válhatna rugalmasabbá a támogatási rendszer? Erről beszélgettünk két olyan szakértővel, akik támogatói és támogatotti oldalról is jelentős tapasztalattal rendelkeznek az agrár-vidékfejlesztés területén és több öntözési projektben közreműködtek.

Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Vulcz László több mint 13 évig dolgozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (a Magyar Államkincstár elődjében) és 2008-tól 2015-ig a Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságát vezette, majd a hivatal 2015-ös átalakítása után az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatójaként folytatta munkáját. Kollégája, Bali László a kertészeti ágazat támogatásainak koordinációs feladatait látta el az MVH-ban és 2016-ban csatlakozott az OTP-Hungaro Projekt csapatához.

Mint mondják, a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztésére sok terv készült az elmúlt évek során, de számos probléma akadályozza, hogy valódi előrelépés történjen. Az egyik legnagyobb, hogy

nem jut el az öntözővíz a termőföldekre.

A mezőgazdasági területeket elsősorban a felszíni vizekből lehet gazdaságosan és az ivóvízellátás szempontjából is biztonságosan öntözni, de ezek sok esetben nem jutnak el a termőföldekre, mivel a vízkivételi és vízvezetési rendszerek számos helyen nem működnek vagy nem megfelelő mennyiségben szállítják a vizet.

Városi vízmérce Szolnoknál, ahol a csapadékhiány miatt negatív rekordot ért el a Tisza vízállása
Városi vízmérce Szolnoknál, ahol a csapadékhiány miatt negatív rekordot ért el a Tisza vízállása
Fotó: MTI/Mészáros János
Az oka, hogy a vízművek tulajdonosai - jellemzően önkormányzati vagy magánkézben vannak - nem érdekeltek közvetlenül a mezőgazdasági termelésben, így az öntözővíz biztosításában, valamint a vízvezető csatornák karbantartásában sem.

Az állam a vízügyi igazgatóságok hatáskörébe utalta ugyan a fenntartásukat, de ehhez nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi kerettel. Ez az oka, hogy sok gazdálkodó elmondja:

hiába fognának öntözési beruházásba, mivel a csatorna, amiből vizet vehetnének, nincs kitakarítva és régóta szárazon áll.

Nagy területen hozzáférhető öntözővizet csak úgy lehetne biztosítani a gazdálkodóknak, ha működnének a felszíni vízkivételi pontok és vízvezető rendszerek, ahol pedig nincsenek ilyenek, ott építeni kellene.

Annyi hatóság, társhatóság és közigazgatási, államigazgatási szerv felügyeli a vízgazdálkodást, hogy sok esetben szinte lehetetlen végigvinni egy öntözési beruházást
Annyi hatóság, társhatóság és közigazgatási, államigazgatási szerv felügyeli a vízgazdálkodást, hogy sok esetben szinte lehetetlen végigvinni egy öntözési beruházást
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Emellett a vízvisszatartásnak is kiemelt jelentősége van a mezőgazdasági vízbiztonság megteremtésében, vagyis

tározók létesítésére is szükség lenne az áradáskor felgyűlő víz tényleges megtartása érdekében.

A Tisza mentén egyébként léteznek is ilyenek, de nincsenek lezárva és csatornázva, mivel egyelőre csak az árhullám lassítása a feladatuk. Jellemzően növényt termesztenek bennük, pedig víztározóként többet érnének az ország számára.

Bár a vízgazdálkodás rendkívül összetett és a jövőnket is meghatározó feladatkör, annyi hatóság, társhatóság és közigazgatási, államigazgatási szerv felügyeli, hogy bármennyire is felkészültek, valamint elszántak a résztvevők, sok esetben szinte lehetetlen végig vinni egy öntözési beruházást.

Hogyan lehetne egyszerűsíteni és rugalmasabbá tenni az engedélyezési eljárást, valamint az öntözési beruházásokat segítő támogatási rendszert? Erről is részletesen olvashatnak a Magyar Mezőgazdaság augusztus eleji Öntözési Mellékletében megjelenő cikkben.

Nagy területen hozzáférhető öntözővizet csak úgy lehetne biztosítani a gazdálkodóknak, ha működnének a felszíni vízkivételi pontok és vízvezető rendszerek, ahol pedig nincsenek ilyenek, ott építeni kellene
Nagy területen hozzáférhető öntözővizet csak úgy lehetne biztosítani a gazdálkodóknak, ha működnének a felszíni vízkivételi pontok és vízvezető rendszerek, ahol pedig nincsenek ilyenek, ott építeni kellene
Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Az 5 legfontosabb tápanyag a nők számára

A nők számos életszakaszon mennek keresztül, miközben a testük folyamatos változásokon esik át. E változások során testüknek egyedi táplálkozási igényei vannak, amelyek központi szerepet játszanak az egészség optimalizálásában. Hasznos lehet, ha tisztában vagyunk néhány kulcsfontosságú tápanyaggal, amelyekre szükség van ahhoz, hogy táplálni tudjuk a szervezetünket az egyes életszakaszokban.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.