Back to top

Aratás, aratgatás, csalódás

Történelmi aszály a mostani. A megállapításban valószínű, van igazság, a számok, a tények ezt bizonyítják, bár hozzá kell tenni, hogy az ország egészére nem érvényes. A Dunától nyugatra általánosságban elfogadható, néhol egészen kiváló az őszi kalászosok hozama, de a Dunától keletre, főként az Alföldön minden siralmas, minden kiábrándító.

Ha kicsit távolabbra visszatekintünk, az aszályos esztendők közül kiemelkedik 1979, amikor még a szakemberek is könnyeztek a szárazság okozta kiesés láttán. Most megvártuk, hogy kicsit előbbre jussanak betakarításban, akkor kértünk információt az általunk megbízhatónak tartott szakemberektől.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke

– Az én emlékeimből 1993 jön elő, de az idei szárazság azt is felülmúlja. A Dunántúl rendben van, de az ország keleti részén meg kell elégedni 2–3–4 tonnával. Azt szoktuk mondani, hogyha a kalászos nem jó, akkor majd bizonyítanak a kapások. Idén teljes egészében megváltozott ez a nézet. Július 20. táján ott tartottunk, hogy napokon belül még az is elszárad, ami eddig biztató volt. Konkrét adat?

Ezen a nyáron az elvetett kukorica 300 ezer és az elvetett napraforgó 200 ezer hektárjáról semmiféle termésre nem számíthatunk.

Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében július elején
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében július elején
Fotó: MTI - Rosta Tibor

A legújabb költségadatokat elemezve kiderül, hogy a 2021–2022-es gazdasági évben a kalászos gabona 1 hektárra jutó termelési költsége 430–470 ezer forint között alakult az országban. Hangsúlyozom, ez átlagos adat, mert van, ahol ettől kevesebb, van, ahol ettől több. Kicsit előretekintve megerősödik bennünk a katasztrofális hangulat, mert most úgy látszik, hogy jövőre a búzánál eléri a 660 ezer forintot a hektáronkénti termelési költség. Irgalmatlan mértékben drágul az üzemanyag, a műtrágya. A munkaerő mostanában 6–7-szer annyi, mint néhány éve volt. A MOL előrejelzése szerint augusztusban gondok lehetnek az üzemanyag-ellátással. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szárításra most nem kell külön energiát fordítani.

A gondok már tavaly ősszel érezhetőek voltak a termesztés körül. Augusztustól minimális csapadék hullott, ami a kalászosoknál kevésbé látszott, viszont az őszi káposztarepce roppant gyengén indult fejlődésnek.

Fotó: pixabay.com
Ezután olyan tél következett, hogy a talaj vízkészlete egyáltalán nem töltődött fel, sőt, az enyhe tél miatt tovább nőtt a korábbi hiány. Tavasszal 100–150 milliméter hiánnyal rajtoltunk. Ezt követően is kitartott a szárazság, mert bár a március adott némi reményt, ám az április kiábrándítóan kevés csapadékot hozott. A kimutatások szerint idén január 1-jétől június 30-ig sokfelé összesen sem kaptak 100 milliméter csapadékot, pedig a sok éves átlag alapján legalább 180–200 milliméternek kellett volna hullania.

Az aratás hihetetlenül korán megkezdődött. Akad hely az országban, ahol június 10. körül elindultak a kombájnok, például Szarvas térségében.

Péter-Pálra, amikor valamikor kezdődött nálunk a búza aratása, bizony több aszályos helyen már befejezték az őszi kalászosok betakarítását. Nemcsak a korábbi kezdés miatt történt így, hanem mert nem nagyon volt mit levágni. A Dunántúl más képet mutat. Ott Illés-nap táján, azaz július 20. körül fejeződhetett be az aratás.

Minden kínunk és gondunk ellenére kijelenthetem, hogy az ország belső felhasználására szükséges mennyiség még ilyen körülmények között is teljes biztonsággal megtermett.

Fotó: Csatlós Norbert
Más a helyzet az exportárualappal. Az évi 2,5 millió tonna szokott lenni, de ha minden jól alakul, ebben az évben 800–900 ezer tonna búza kivitelére lesz lehetőség. Pedig vevő most akad.

A kényszerérés nyomai láthatók a termésen, sokfelé szinte megsült a mag. Emiatt a malmoknak gondja lehet, ráadásul a szemek nagyon aprók, nem teltek ki.

A piac, minden kedvezőtlen időjárási jel dacára, furcsán viselkedik. Felvásárlás általában csak a malmok részéről tapasztalható, de az üzleti helyzetet befolyásolja, hogy Ukrajnából több tízezer tonna kalászos gabona érkezik, aminek a hatására az árak még mérséklődtek is.

A tarlóhántással nincs gond, azt rendben megcsinálják a gazdák. Viszont egymás közt arról beszélgetnek a szakemberek,

hogyha továbbra is marad a vízhiány, akkor ősszel vajon hozzá szabad-e kezdeni a vetéshez.

A kárenyhítési alapnál kormányzati beavatkozásra számítunk, csakhogy vannak határidők, amiket meg kell tartani. A rendkívüli helyzetben – az észszerűség okán – most jó lenne változtatni rajtuk, mert a napraforgó és a kukorica is eléggé vékonyan ígér.

Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Zrt. igazgatóságának elnöke

– Leperzselt bennünket az aszály. Ezt a csapadékadatok is bizonyítják. Elképesztő, hogy milyen kevés esőt kaptunk. Az elmúlt három évet nézve, az első hat hónapban jószerével fele- vagy harmadannyi csapadékot mértünk, mint az előző két évben. Míg 2020-ban januártól júniusig még 273,3 milliméter, 2021-ben pedig 210,8 millimétert regisztráltunk, addig idén 107,4 milliméter volt az összes csapadék.

Tavaly 403,8 milliméter volt az éves csapadékmennyiség, 2020-ban pedig 589,1-et mértünk. Hozzáteszem, hogy idén júliusban a 107,4-hez jött még 7 milliméter, vagyis 114,4 milliméternél tartunk. Lehet itt fogalmazni így is, úgy is, de ez maga a katasztrófa.

Az őszi árpa még úgy ahogy termett. Az üzemi átlaga 3,8 tonna lett. De megjegyzem, hogy a legjobb 4,8 tonna, a leggyengébb 2,3 tonna lett. Hogy mire elég ez a 3,8 tonnás átlaghozam? Tavaly Csorváson őszi árpából 8,3 tonna volt az üzemi átlagunk, pedig akkor is elég szerényen kaptunk esőt.

Az elmúlt őszön elvetettünk 300 hektár őszi káposztarepcét, de a tavaszi fagy és szárazság következtében mind a 300-at ki kellett tárcsáznunk.

Búzából nem csak kenyérgabonát, hanem durumot is termesztünk. Idén 110 hektáron 3,1 tonnát adott a durum, éppen a felét a tavalyinak. Az étkezési búzát 760 hektáron arattuk le, az átlagtermése 3,6 tonna lett. A legjobb tábla 5 tonnás, a leggyengébb hektáronként 2 tonnát adott.

Mi itt a helyi termesztést is integráljuk. Akinek A-tól Z-ig mindent mi csináltunk, azok közt akadt, ahol 7 tonnás átlag született búzából, és akadt, ahol 6,3 tonnát értünk el árpából, ugyanakkor a másik szélsőség is mindenütt előfordult.

Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében július elején
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében július elején
Fotó: MTI - Rosta Tibor

Idén kukoricából éppen 1000 hektárt vetettünk. Júliusban ennek a felét, 500 hektárt kényszersilózni kellett. Így 9–10 tonna volt a zöld hozam, de egy szem se volt benne: Igyekeztünk konzerv­gyári csemegekukorica melléktermékkel feljavítani a beltartalmat.

A mostani állapotok szerint a megmaradt kukorica jó, ha a 3 tonnás átlagot eléri, ami azért gond, mert mi sok sertést és szarvasmarhát tartunk. Jártam a napokban a Dunántúlon, ott teljesen más képet mutat a határ és mások az eredmények. Itt az Alföldön, Békésben, úgy látom, hogyha mindent betakarítunk, akkor a kalászos gabona tonnájáért akár 200 ezer forintot is kell fizetni.

A napraforgó sem túl biztató, attól se várhatunk sokat, hisz a tányérja zsebóra méretű. Közben a termelési költség ugrásszerűen sokszorozódik. Ezen az egészen egyedül az látszik valamit segíteni, hogy a tej ára eddig kedvezően alakult.

Viszont üzemi szinten a kukoricával kiesik 880 millió forint árbevétel, amiből 300 millió forint a veszteség.

Szerencsére az embereink átlátják a helyzetet, megértőek, együttérzőek. A nehéz helyzetben megerősödött a fegyelmezettség, az összetartozás érzete. Reméljük, hogy a lehető legkisebb veszteséggel tudjuk zárni az évet, és tartósan megőrizzük az eddig kialakult munkakultúrát.

Koncz György, a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke

– Ez az év végérvényesen az aszályról szól, még akkor is, ha ma rákezdene az eső, és akár 1 hónapig nem hagyná abba. Az első félévben nálunk összesen 101 milliméter hullott. Hat-nyolcszor kaptunk 1–1,5 millimétert, ami még a port sem verte el.

Ilyen körülmények között a hektáronként 3,6 tonnás búza és a 4,7 tonnás őszi árpa eredménynek számít.

Őszi káposztarepcével már jó ideje nem foglalkozunk, mert kétszer is előfordult, hogy elvetettük, de a szárazságban ki sem kelt.

Minden közül a kukorica van a legsiralmasabb állapotban, még jósolni sem merünk vele kapcsolatban. Nem úgy a napraforgónál, aminek az 1300 hektárján fél termésre számítunk.

Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében július közepén
Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében július közepén
Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt

Őszi kalászost a korábbi 1600 hektár helyett csak 1100 hektáron vetettünk tavaly, abból 550 hektár volt őszi árpa. Az előző év vége végig száraz volt, pedig végig reménykedtünk az időjárás kedvezőbbre fordulásában. Még áprilisban is bizakodtunk, de aztán a május betett nekünk: az aranyat érő eső egész hónapban elkerült bennünket.

Idén vetettünk 71 hektár cirkot, de júliusban már annak a diagnózisa is biztos: azt sem kell betakarítanunk.

A forró levegős lucernaszárítónk alapanyagából két növedéket úgy ahogy sikerült betakarítani, de a második hozam már nagyon vékonyka volt. A harmadik és a negyedik kaszálás elmaradt, nem volt mit levágni.

Ha egy kicsit visszatekintek, akkor meg kell állapítanom, hogy a mostani évet leszámítva az utóbbi három évünk szép és kedvező volt a növénytermesztés számára. Idén már tavasszal látszott a baj, mert az árpa és a búza virágzásakor minimum 30-50 milliméter csapadék hiányzott a talajból, ami az álmoskönyvek szerint nem jó előjel.

Fotó: MTI
A takarmányüzemünknek minden évben aratáskor vesszük meg az alapanyagot, ami 20 ezer tonna árpa, búza és kukorica szokott lenni. Jelenleg már biztos, hogy 2022-ben nem fogunk tudni kukoricát vásárolni a környéken.

Hallottuk, hogy megindult Ukrajnából a kukoricaexport, és hogy a Dunántúlon is jó termés várható, de azt nem látjuk, hogy mi hogyan fogunk hozzájuk férni.

Ebben az évben 10 nap alatt learattunk 1800 hektárt. Mondhatom, ez túl hamar és túl gyors volt. Nálunk gond mutatkozik az ezermagtömeggel, bár a számunkra fontos fehérje – főleg az őszi árpánál – rendben van. Ugyancsak nincs gond a sikértartalommal, ebben az értelemben kellemesen csalódtunk.

Viszont a kiesésünk tetemes. Ha 5 ezer tonna szemest veszek alapul, akkor csak a nyári betakarításúakból 650 millió forint termelési érték odaveszett. Ebben a helyzetben azt tesszük, amit ilyenkor lehet: rettentő módon odafigyelünk a költségekre.

Kicsit kevesebbet költünk műtrágyára, mert ebben az évben a növények is kevesebb tápanyagot vettek ki a talajból.

Viszont többet fogunk lombtrágyázásra fordítani, mert megtapasztaltuk, hogy aszályban is tudunk segíteni vele a növényeknek.

Kukorica öntözés Fábiánsebestyén közelében
Kukorica öntözés Fábiánsebestyén közelében
Fotó: MTI - Rosta Tibor
A dolgozóink nem érzékelik a helyzet anyagi következményeit, bár ahol teljesítményben dolgoznak az emberek, ott most kevesebbet kerestek. Szerencsére a tagságunk megértő, hisz ők is látják, hogy máskor még a tárolók fülén is kijött a termés, most meg még félig sem tudtuk feltölteni őket.

Készülünk az őszre, mert úgy számoljuk, hogyha eddig csak 100 milliméter esett, akkor a természet tartozik még nekünk 400 milliméterrel ebben az évben, amiből előbb-utóbb meg kell érkeznie valamennyinek. Öntözni csak keveset tudunk. A két szivattyútelepünk felváltva működik, mert nincs elegendő öntözővizünk. Nagy gond a földbérleti díj, amit búzában fizetünk, mert most megtöbbszörözi a költségeinket.

Pájtli József egyéni vállalkozó, Tamási

– Én összesen 550 hektár szántón gazdálkodom a családdal. Őszi búzából 210 hektárt vetettem tavaly, abból a GK Futár hektáronként 8 tonnát termett. Az országban úgy tudják, hogy nálunk jó az időjárás. Ez óriási tévedés, itt is nagy az aszály. Igaz, néha-néha kaptunk némi csapadékot.

A kukorica és a napraforgó július 20-áig szépet mutatott, de a szárazságban elkezdtek pusztulni az alsó levelek.

A mi idei eredményeinket látva szem előtt kell tartani, hogy tavaly iszonyú nagy aszály volt nálunk, aminek az utóhatását még ebben idén is érezzük.

Ma mindenki csak a 8-9 tonnás búzákat emlegeti, de a kukorica nálam 2,8 tonnát adott tavaly hektáronként. Más helyeken ennél azért többet takarítottak be.

Az őszi vetés után még egy kicsit megázott a búza, de aztán február végéig elzárták az égi csapokat. Márciusban 5, 7, 10 vagy éppen 15 milliméter esett, és ez áprilisban is folytatódott. De összességében mégis kevesebb volt a csapadék, mint a szokásos. Júliusban kaptunk 7 millimétert, de azt már rég elfelejtette a talaj.

Én eléggé odafigyelek a műtrágyázásra. Tavaly ősszel kiadtam 300 kilogramm hatóanyagot 15-15-15 NPK-ból, és amikor volt csapadék, ez hasznosult. Azon felül használtam még MAP-ot, és a tarlóra kijuttattam nitrogént is. Ha most hozzáteszem, hogy a műtrágya ára nekem most hatszor annyiba kerül, mint két éve, akkor elképzelhető a költségeim növekedése. A Stabil NS nagyon hasznosnak bizonyult, mert a hatása 12–16 hétig is kitart, és ha közben kap egy kis csapadékot, az óriási előny a vele táplált növény számára.

Kizárólag rövid tenyészidejű fajtákat termesztek, olyanokat, amiknek az érése nem nyúlik bele a nagy nyári hőségbe.

Idén, amikor aratni kezdtük volna a búzát, 16 százalék volt a nedvességtartalma. Vártunk még egy-két napot, azalatt 12 százalékra csökkent. Viszont a hektolitertömege várakozás felettinek bizonyult. Általában 85 fölött van, és jó malmi minőséget produkált.

Én általában a szegedi fajtákban bízom, de más nemesítésű anyagokat is kipróbálok. Évek óta bosnyák vevők jönnek hozzám a búzáért, néhány kamionnal már ebben az évben is elvittek. Az a problémám, hogy nem adnak kiszállítási engedélyt, vagy csak nagyon nehezen.

Közben az árak is mérséklődtek, a minőségtől függően 130-140 ezer forint a búza tonnája. Az országból még senki nem érdeklődött, hogy venne. Általában azt tapasztalom, hogy még a malmok is hallgatnak, kivárnak.

A kapások közül a kukorica és a napraforgó szépet mutatott a virágzásig, de azóta nagyon megsanyargatta őket a szárazság.

Ennek ellenére valószínű, hogy valamilyen termést azokból is be fogok takarítani. Ezért kéne már sürgősen eladni a búzámat: hogy legyen tárolóhely a szemes kukoricának és a napraforgónak.

Aki ellátási okokra hivatkozva megnehezítette a kivitelt, az gondolhatott volna arra is, hogy az állam képezzen tartalékot, és azzal tartsák itthon a felajánlott készleteket. Mert bár a látszat az, hogy a Dunántúlon rendben van a gabona, de valójában teljesen más a helyzet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oroszország annektálta az ukrán gabonatermesztést is

Az ukrán területek annektálása után Moszkva magasabb gabonaterméssel számol. Dimitri Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter legalább ötmillió tonna további gabonára számít.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

Jó idő a mezőgazdasági munkákhoz

A hét első napjaiban néhol előfordult még gyenge eső, zápor, de a megelőző időszakhoz képest jelentősen csökkent a csapadék, így a jellemzően napos, gyakran szeles időben a talajok felszín közeli része kissé száradni, szikkadni tudott, és folytatni lehetett betakarítási illetve vetési munkákat. A folytatásban is nagyrészt száraz időre van kilátás az átlagosnak megfelelő hőmérsékletekkel.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

A jégverés azt is érintette, ami a földben volt

Szeptember 29-én heves esőzések és jégeső pusztított Baja, Tompa, Zákányszék, Battonya és Domaszék térségében, olvastuk a FruitVeB honlapján. A vihar letarolta, ami az útjába esett, erről kérdeztük Vass Károly zákányszéki termelőt, szaktanácsadót.

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.