Back to top

Mire megy el az idő a tehenészetben?

A világ minden táján egyre több kihívással kell szembenézniük a tejtermelő tehenészetnek: egyre kevesebb a munkaerő, a fenntarthatóság kérdésköre, és a növekvő igények a megfizethető és tápanyagban gazdag élelmiszerekre.

Emellett a telepeknek koncentrálniuk kell arra, hogy fenntarthatóbban termeljenek, reflektálva az gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi célokra. A Journal of Dairy Science lapban megjelent új jelentés azt igyekezett feltárni, hogy az írországi legeltetésen alapuló tejtermelő gazdaságokban melyik munkafolyamatok igénylik a legtöbb időt a legelfoglaltabb tavaszi és nyári időszakban - írja a Phys.org.

A mezőgazdasági foglalkoztatás világviszonylatban 29,8 százalékkal csökkent 2000 óta. Mivel egyre kevesebb munkaerő áll rendelkezésre, így különösen fontos az élőmunka-ráfordás helyes menedzselése a világ tejtermelő gazdaságaiban, de különösen azokon a helyeken, ahol bővül a piac.

A legeltetéses rendszerben működő tehenészeteknél – mely javítja a gazdaság jövedelmezőségét és kedvező környezeti hatásokkal rendelkezik – a szezonális munkaterhelés és a növekvő állatállományok együttesen ahhoz vezettek, hogy újra előtérbe került a munkaidő beosztása és ehhez kapcsolódóan a hatékonyság.

A tanulmányhoz a legújabb technológiákat használták, beleértve egy mobiltelefonos alkalmazást, mely lekövette a feladatok időbeosztását 82 ír legeltetéses rendszerben működő gazdaságnál, ahol tavasszal ellették a teheneket. Az adatgyűjtést 2019 február 1 és június 30 között végezték.

A tanulmány első szerzője, Conor Hogan, a Teagasc Állattenyésztési & Legelő Kutatási & Innovációs Központ (Teagasc Animal & Grassland Research & Innovation Centre; Moorepark, Fermoy, Cork megye, Írország) és a University College Dublin (Dublin, Írország) Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Iskolájának munkatársa elmondta: a gazdálkodók egy okostelefonos alkalmazás segítségével rögzítették hetente egy nap, hogy milyen munkafolyamattal mennyi időt döntöttek. Minden héten másik napon készült az adatgyűjtést. Az alkalmazást nem használó dolgozók munkaidő-ráfordítását pedig hetente egy online felmérés segítségével rögzítették.

A kutatók arra jutottak, hogy a fejés volt a legidőigényesebb munkafolyamat, ami az összes munka 31 százalékát tette ki.

Ez egy olyan terület, ahol érdemes megvizsgálni, hogyan lehet javítani a hatékonyságot. A következő időigényes feladat a borjak ellátása (14 százalék), a legelő karbantartása (13 százalék), a tehenek ellátása (10 százalék) és az adminisztrációs és egyéb vállalkozással kapcsolatos ügyintézések (8 százalék). A kutatók azt is megállapították, hogy a felmérésben részt vevő gazdák átlagosan 60 órát dolgoztak hetente, és a gazdaságok legmozgalmasabb hónapjai február és március voltak.

A csoport hangsúlyozta:

fontos megérteni, hogy mire megy el a munkaidő nagyrésze a legmagasabb munkaigényű időszakokban a legeltetéses tejtermelő gazdaságokban, mivel ezzel meghatározhatók azok a területek, ahol a hatékonyságot növelni kell.

Ahogy Hogan rámutatott: „A tavaszi és nyári jobb időbeosztás, amely a munkaidő csökkentését eredményezi, a tejtermelés számos aspektusára pozitív hatással lehet, beleértve a gazdaságok üzemeltetőinek javuló egészségét és biztonságát, valamint a gazdálkodók stressz-szintjének és kimerültségének csökkenését, vonzóbb munkahelyeket teremtve és javítva a gazdaságok jövedelmezőségét."

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sváb gasztronómia a Vértesben

Kis síkság, sok hegy, természeti és épített emlékek, kulturális és gasztrokulturális élmények. Cseresek, szurdokerdők, karsztok váltják egymást. Röviden így jellemezhetnénk a Vértest. Mindennek tetejébe Kőhányáspusztán ékszerdobozként várja a vendégeket a Vérteserdő Zrt. Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ és Turistaháza.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

A mikroalgák bőséges, egészséges táplálékot és takarmányt ígérnek bármilyen környezetben

A globális élelmiszer-ellátás számos fenyegetéssel néz szembe, beleértve az éghajlatváltozást, a háborúkat, a kártevőket és a betegségeket. Az emberi szem számára parányi organizmus – a mikroalgák – megoldást jelenthetnek.

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

30 finom, alacsony szénhidráttartalmú étel, amit a dietetikusok ajánlanak

Manapság az alacsony szénhidráttartalmú diéták népszerűbbek, mint valaha. Jaclyn London, dietetikus szerint fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert egy étel szénhidrátot tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy egészségtelen. Sőt, a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra a túléléshez.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Mi is pontosan a „longevity diéta”, és tényleg tovább fogunk élni tőle?

Talán hallottunk már a longevity, vagy "hosszú élet" diétáról, melynek szabályos követése hosszabb élettartamot ígér, de mi is ez pontosan, és különbözik-e egyáltalán más egészséges étrendektől?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.