A háború közepette ez nem lesz egyszerű, hiszen mindenki százszor is meggondolja, mire költi a kevéske pénzét.
Akkor talán kezdjük is a végén! A megtermelt méz értékesítésében mire számítanak?
– Más években is jobbára a pangás időszakát éljük a hideg, csapadékos őszi időjárás beköszöntéig, így ehhez már hozzászoktunk – válaszolta Szűcs Zoltán mezőkaszonyi méhész. – Bár a pandémia e téren is hozott némi változást, hisz nagyon sokan döntöttek úgy, hogy ezzel a természetes vitaminforrással próbálják védeni maguk és szeretteik egészségét. Így aztán az elmúlt két évben sok családban már szeptemberben beszerezték a jövő év tavaszáig szükséges mennyiséget.
Jut eszembe: a vidékünkre látogató turisták is előszeretettel vásárolták ezt a natúr terméket. Meggyőződésük, hogy a kárpátaljai méznek nincs párja.
Pedig Ukrajna köztudottan méznagyhatalom, ahol igencsak bőséges a kínálat.
– Barátaimmal régóta próbáljuk megfejteni a kárpáti méz titkát. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az éghajlati sajátosságok, a talajadottságok mellett a növényállomány sokszínűségének köszönhető ez a valóban egyedi, megbecsülendő érték. Mondok egy hétköznapi példát. A hágón túli régiókban, a sztyeppvidéken a méhész ez idő tájt letelepíti az állományt egy 10 ezer hektáros napraforgótábla közepébe, ami heteken át ott is marad. Ilyenkor a kaptárak népe gyorsított üzemmódba kapcsol, hisz a méhlegelő ugyancsak gazdag. De eközben kevesebb idő jut a behozott nektár átdolgozására, márpedig ez visszaköszön a késztermék ízében, vitamingazdagságában.
A harcok elől menekülve emberek tízezrei találtak vidékünkön ideiglenes otthonra. Sokak szerint a turisták helyett most ők bővíthetik a vevőkört.
– Ezeket a családokat egyelőre a mindennapi megélhetés gondjai kötik le, és lássuk be, hogy a méz és a különböző méhészeti termékek nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé. A covid árnyékában persze még változhat a helyzet, de erre a kérdésre csak az őszi hónapok adnak majd választ. Mindenesetre a jelenleg Kárpátalján tartózkodó több mint 300 ezer belső menekült jelentős vásárlóerővel bír.
Meghirdették az idei Magyarok kenyere programotTalán még soha nem volt nagyobb szükség a gazdatársadalom összefogására, mint ezekben a nehéz, embert próbáló időkben, amikor a háború következtében napról napra nő a kiszolgáltatottak, a segítségre szorulók száma. Ezért a kárpátaljai földművesek, csatlakozva az egész Kárpát-medencét átfogó korábbi kezdeményezéshez, idén is meghirdették a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtő akciót. A program lebonyolításában nagy szerepet vállalnak a történelmi egyházak, az érdekvédelmi szervezetek és számos helyi civil kezdeményezés.
Nemrég közzétett felhívásukban a szervezők hangot adnak meggyőződésüknek, hogy a háború okozta nehézségek és a rég nem tapasztalt mértékű aszály ellenére jelentős mennyiségú búza érkezik a gyűjtőpontokra, biztosítva az egyházi tanintézmények, gyermekotthonok és az egyházak által működtetett ingyenkonyhák éves gabonaellátását. Emlékeztetnek rá, hogy a kárpátaljai földművesek tavaly messze túlteljesítették a saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokat, mert 103 tonna terményt gyűjtöttek össze. |
Kárpátaljai sajátosság, hogy az itteni méhészek jövedelmének 60–70 százaléka a tavasszal eladott műrajokból származik. Csakhogy, gondolom, most az a probléma, hogy a műrajokat eddig a kelet-ukrajnai kollégák vásárolták, akiknek a földjén jelenleg háború dúl.
– A háború kitörésekor mi is attól tartottunk, hogy ez a jövedelemforrás most egyszerre elapad. Ám kiderült, hogy nem lehet nagy hirtelen, mindent feladva új egzisztenciát teremteni. Így kora tavasszal megkezdtük a méhek serkentő etetését, hogy mihamarabb erős új családok jöjjenek létre.
Májusban aztán sorra megjelentek a műrajokat elszállító mikrobuszok, kisteherautók. Vidékünk nagyon sok méhészével állok kapcsolatban: számításaim szerint egy átlagos békeév mennyiségének a 65–70 százalékát sikerült eladni műrajokból – igaz, eléggé nyomott áron. De lássuk be, most mindenki a túlélésért küzd.
Remélhetően, a háború ellenére azért sokan folytatják ezt a tevékenységet.
– Kétségtelen, számos nehézséggel küszködik az ágazat, ám az utóbbi négy-öt évben lépten-nyomon tapasztalhatók a megújulás jelei. A magyar állam által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően számos méhészetben komoly fejlesztést hajtottak végre. Többek között sokan tudtak olyan modern kaptárakat vásárolni, amelyek jelentősen megkönnyítik a méhek vándoroltatását.
Számomra, aki a középnemzedékhez tartozom, mindenképpen örvendetes, hogy fiatal kollégáink új kitörési pontokat keresnek. Néhányan például az anyaméhek szaporításában látnak fantáziát. A méhészeten belül ez egy külön irányzat: a családokat a méhkirálynők futószalagszerű kinevelésére állítják be, levéve róluk a nektár- és virágporhordással járó fáradságos feladatok jelentős részét. Reméljük, hogy Ukrajna és az Európai Unió mind szorosabb együttműködésének köszönhetően hamarosan eljön az az idő, amikor a kárpátaljai méhészek kiváló genetikai potenciállal rendelkező anyaméheket értékesítenek az öreg kontinens országaiban.
Nagy István Ukrajnába látogatottNagy István agrárminiszter a hónap közepén Ukrajnába látogatott, ahol először Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett Lembergben az ukrán gabonaexport felgyorsításának lehetőségeiről, majd Kárpátalja kormányzójával, a helyi magyar külképviselet irányítójával és a gazdaszervezetek vezetőivel találkozott. Nagy István kiemelte, három év kiesést jelentene a világ globális piacán, ha az ukrán tárolókban lévő termést nem tudnák kiszállítani.
Ukrajnában 22 millió tonna gabona ragadt bent, és ha emiatt az idei termés nem fér be a tározókba, akkor a gazdák kénytelenek lesznek lemondani a következő évi termés szaporítóanyagának az elvetéséről is. Ez jelentős válsághoz vezetne a világélelmezésben, ugyanis Ukrajna részesedése a globális ellátásban a gabona esetében 9 százalék, a kukoricánál 16 százalék, napraforgóból pedig 40 százalékot tesz ki. A háború előtt Ukrajna évi 400 millió embert látott el gabonával, vagyis 3 év kiesése esetén 1 milliárd ember élelmezését veszélyeztetné. Magyarországnak érdeke, hogy részt vegyen az ukrán export a szárazföldi kiszállításában. A helyzet igencsak súlyos, mert a háború következtében a fekete-tengeri kikötők, amelyeken keresztül az ukrán kivitel 90 százaléka zajlott, mind blokád alatt vannak. Az agrárminiszter utalt rá, hogy a szárazföldi tranzitútvonalak elhanyagoltak, a magyar-ukrán határ mindkét oldalán technológiai fejlesztésre volna szükség. A két ország az Európai Unióhoz fordul, hogy a támogatásával a lehető leggyorsabban bővíteni tudják az átrakókapacitást.
Nagy István elmondta, hogy először is gabonaszállító vagonokat kell szerezni, azonkívül kevés a széles nyomtávon is működő tolatómozdony. Jelenleg napi 4 ezer tonna ukrán gabonát tudnak vasúton átszállítani a határon. Azon is dolgoznak, hogy konténerekkel gyorsítsák a közúti gabonaszállítást. Mindezzel együtt maximum napi 8–10 ezer tonna gabona behozatalát lehet elérni, amit még tovább kell vinni az ország belsejébe. A magyar-ukrán határ szűkös áteresztőkapacitása miatt a szállítási prioritásokat is meg kell határzni. Egyelőre a gabona van napirenden, de sok más árut is Európába kell juttatni. Példaként említette a műtrágyát és a termeléshez szükséges más alapanyagokat, nyersanyagokat. Nagy István elmondta, hogy a megbeszélésen operatív megoldásokat kerestek a magyar-ukrán határ befogadó kapacitásának bővítésére, közös tervezésre, illetve a két ország terveinek összehangolására. A kárpátaljai érdekvédelmi és gazdaszervezetek vezetőivel folytatott megbeszélésen szóba került, mennyire hátrányosan érinti a megye gabonatermesztőit az ukrajnai gabonaválság, ugyanis az új termés felvásárlási ára mintegy 15–20 százalékkal elmarad a tavalyitól.
Ez teljes kilátástalanságba taszította a termelőket, hisz tavaly ősz óta mind a műtrágya, mind a növényvédő szerek, mind az üzemanyag jelentősen megdrágult. |
Mindent összevetve, várható-e, hogy elfogadható évet zárnak a kárpátaljai méhészek?
– Az eddigi mutatók alapján elmondhatjuk, hogy jobbára közepes eredmények születtek, amik a rendkívüli körülmények közepette felértékelődtek.
Bízunk benne, hogy már nem kell sokáig várni az éltető csapadékra, amitől a mezei virágok, rétjeink és kaszálóink növényállománya megújulhat végre.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat. |