Back to top

A különleges kárpátaljai méz

Nyár derekára gyakorlatilag minden fontos dolog eldől a kárpátaljai méhészetekben. Ekkorra rég túljutottunk az ágazat éves jövedelmét alapjában meghatározó akácvirágzáson és az akácmézpergetésen, már csak a napraforgóval és a hajdinával bevetett táblák minél gyakoribb látogatása van hátra – no meg a begyűjtött termék értékesítése.

A háború közepette ez nem lesz egyszerű, hiszen mindenki százszor is meggondolja, mire költi a kevéske pénzét.

A hajdina tábla kiváló méhlegelő
A hajdina tábla kiváló méhlegelő

Akkor talán kezdjük is a végén! A megtermelt méz értékesítésében mire számítanak?

– Más években is jobbára a pangás időszakát éljük a hideg, csapadékos őszi időjárás beköszöntéig, így ehhez már hozzászoktunk – válaszolta Szűcs Zoltán mezőkaszonyi méhész. – Bár a pandémia e téren is hozott némi változást, hisz nagyon sokan döntöttek úgy, hogy ezzel a természetes vitaminforrással próbálják védeni maguk és szeretteik egészségét. Így aztán az elmúlt két évben sok családban már szeptemberben beszerezték a jövő év tavaszáig szükséges mennyiséget.

Mondanom sem kell, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben csak minimális mértékben tudtuk emelni a termékeink árát, holott a termeléshez és csomagoláshoz szükséges összes eszközért a dupláját fizetjük, mint tavaly ilyenkor.

Jut eszembe: a vidékünkre látogató turisták is előszeretettel vásárolták ezt a natúr terméket. Meggyőződésük, hogy a kárpátaljai méznek nincs párja.

Pedig Ukrajna köztudottan méznagyhatalom, ahol igencsak bőséges a kínálat.

– Barátaimmal régóta próbáljuk megfejteni a kárpáti méz titkát. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az éghajlati sajátosságok, a talajadottságok mellett a növényállomány sokszínűségének köszönhető ez a valóban egyedi, megbecsülendő érték. Mondok egy hétköznapi példát. A hágón túli régiókban, a sztyeppvidéken a méhész ez idő tájt letelepíti az állományt egy 10 ezer hektáros napraforgótábla közepébe, ami heteken át ott is marad. Ilyenkor a kaptárak népe gyorsított üzemmódba kapcsol, hisz a méhlegelő ugyancsak gazdag. De eközben kevesebb idő jut a behozott nektár átdolgozására, márpedig ez visszaköszön a késztermék ízében, vitamingazdagságában.

Gondoljunk bele, hogy nálunk tavasszal, a gyümölcsfák virágzásának idején hányféle gyümölcs íze és illata kerül szép lassan a kaptárakba!

A harcok elől menekülve emberek tízezrei találtak vidékünkön ideiglenes otthonra. Sokak szerint a turisták helyett most ők bővíthetik a vevőkört.

– Ezeket a családokat egyelőre a mindennapi megélhetés gondjai kötik le, és lássuk be, hogy a méz és a különböző méhészeti termékek nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé. A covid árnyékában persze még változhat a helyzet, de erre a kérdésre csak az őszi hónapok adnak majd választ. Mindenesetre a jelenleg Kárpátalján tartózkodó több mint 300 ezer belső menekült jelentős vásárlóerővel bír.

Meghirdették az idei Magyarok kenyere programot

A kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepség hagyományos helyszíne a Nagydobronyi Gyermekotthon
A kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepség hagyományos helyszíne a Nagydobronyi Gyermekotthon
Talán még soha nem volt nagyobb szükség a gazdatársadalom összefogására, mint ezekben a nehéz, embert próbáló időkben, amikor a háború következtében napról napra nő a kiszolgáltatottak, a segítségre szorulók száma. Ezért a kárpátaljai földművesek, csatlakozva az egész Kárpát-medencét átfogó korábbi kezdeményezéshez, idén is meghirdették a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem adománygyűjtő akciót.

A program lebonyolításában nagy szerepet vállalnak a történelmi egyházak, az érdekvédelmi szervezetek és számos helyi civil kezdeményezés.

Nemrég közzétett felhívásukban a szervezők hangot adnak meggyőződésüknek, hogy a háború okozta nehézségek és a rég nem tapasztalt mértékű aszály ellenére jelentős mennyiségú búza érkezik a gyűjtőpontokra, biztosítva az egyházi tanintézmények, gyermekotthonok és az egyházak által működtetett ingyenkonyhák éves gabonaellátását. Emlékeztetnek rá, hogy a kárpátaljai földművesek tavaly messze túlteljesítették a saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokat, mert 103 tonna terményt gyűjtöttek össze.

Kárpátaljai sajátosság, hogy az itteni méhészek jövedelmének 60–70 százaléka a tavasszal eladott műrajokból származik. Csakhogy, gondolom, most az a probléma, hogy a műrajokat eddig a kelet-ukrajnai kollégák vásárolták, akiknek a földjén jelenleg háború dúl.

– A háború kitörésekor mi is attól tartottunk, hogy ez a jövedelemforrás most egyszerre elapad. Ám kiderült, hogy nem lehet nagy hirtelen, mindent feladva új egzisztenciát teremteni. Így kora tavasszal megkezdtük a méhek serkentő etetését, hogy mihamarabb erős új családok jöjjenek létre.

Idejében felvettük a kapcsolatot az ország belső vidékein tevékenykedő méhészekkel, akik közül sokan szintén a munka folytatása mellett döntöttek, mert egyszerűen nem volt más választásuk.

Májusban aztán sorra megjelentek a műrajokat elszállító mikrobuszok, kisteherautók. Vidékünk nagyon sok méhészével állok kapcsolatban: számításaim szerint egy átlagos békeév mennyiségének a 65–70 százalékát sikerült eladni műrajokból – igaz, eléggé nyomott áron. De lássuk be, most mindenki a túlélésért küzd.

Remélhetően, a háború ellenére azért sokan folytatják ezt a tevékenységet.

– Kétségtelen, számos nehézséggel küszködik az ágazat, ám az utóbbi négy-öt évben lépten-nyomon tapasztalhatók a megújulás jelei. A magyar állam által felkarolt Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően számos méhészetben komoly fejlesztést hajtottak végre. Többek között sokan tudtak olyan modern kaptárakat vásárolni, amelyek jelentősen megkönnyítik a méhek vándoroltatását.

Nálunk a legutóbbi időkig, megfelelő feltételek híján, kevesen alkalmazták ezt a módszert.

Számomra, aki a középnemzedékhez tartozom, mindenképpen örvendetes, hogy fiatal kollégáink új kitörési pontokat keresnek. Néhányan például az anyaméhek szaporításában látnak fantáziát. A méhészeten belül ez egy külön irányzat: a családokat a méhkirálynők futószalagszerű kinevelésére állítják be, levéve róluk a nektár- és virágporhordással járó fáradságos feladatok jelentős részét. Reméljük, hogy Ukrajna és az Európai Unió mind szorosabb együttműködésének köszönhetően hamarosan eljön az az idő, amikor a kárpátaljai méhészek kiváló genetikai potenciállal rendelkező anyaméheket értékesítenek az öreg kontinens országaiban.

Nagy István Ukrajnába látogatott

Nagy István agrárminiszter a hónap közepén Ukrajnába látogatott, ahol először Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett Lembergben az ukrán gabonaexport felgyorsításának lehetőségeiről, majd Kárpátalja kormányzójával, a helyi magyar külképviselet irányítójával és a gazdaszervezetek vezetőivel találkozott.

Nagy István kiemelte, három év kiesést jelentene a világ globális piacán, ha az ukrán tárolókban lévő termést nem tudnák kiszállítani.

Ukrajnában 22 millió tonna gabona ragadt bent, és ha emiatt az idei termés nem fér be a tározókba, akkor a gazdák kénytelenek lesznek lemondani a következő évi termés szaporítóanyagának az elvetéséről is.

Nagy István Ungváron tárgyalásokat folytatott a megye vezetőivel
Nagy István Ungváron tárgyalásokat folytatott a megye vezetőivel

Ez jelentős válsághoz vezetne a világélelmezésben, ugyanis Ukrajna részesedése a globális ellátásban a gabona esetében 9 százalék, a kukoricánál 16 százalék, napraforgóból pedig 40 százalékot tesz ki.

A háború előtt Ukrajna évi 400 millió embert látott el gabonával, vagyis 3 év kiesése esetén 1 milliárd ember élelmezését veszélyeztetné. Magyarországnak érdeke, hogy részt vegyen az ukrán export a szárazföldi kiszállításában. A helyzet igencsak súlyos, mert a háború következtében a fekete-tengeri kikötők, amelyeken keresztül az ukrán kivitel 90 százaléka zajlott, mind blokád alatt vannak. Az agrárminiszter utalt rá, hogy a szárazföldi tranzitútvonalak elhanyagoltak, a magyar-ukrán határ mindkét oldalán technológiai fejlesztésre volna szükség.

A két ország az Európai Unióhoz fordul, hogy a támogatásával a lehető leggyorsabban bővíteni tudják az átrakókapacitást.

Nagy István elmondta, hogy először is gabonaszállító vagonokat kell szerezni, azonkívül kevés a széles nyomtávon is működő tolatómozdony. Jelenleg napi 4 ezer tonna ukrán gabonát tudnak vasúton átszállítani a határon. Azon is dolgoznak, hogy konténerekkel gyorsítsák a közúti gabonaszállítást.

Mindezzel együtt maximum napi 8–10 ezer tonna gabona behozatalát lehet elérni, amit még tovább kell vinni az ország belsejébe. A magyar-ukrán határ szűkös áteresztőkapacitása miatt a szállítási prioritásokat is meg kell határzni. Egyelőre a gabona van napirenden, de sok más árut is Európába kell juttatni. Példaként említette a műtrágyát és a termeléshez szükséges más alapanyagokat, nyersanyagokat. Nagy István elmondta, hogy a megbeszélésen operatív megoldásokat kerestek a magyar-ukrán határ befogadó kapacitásának bővítésére, közös tervezésre, illetve a két ország terveinek összehangolására.

A kárpátaljai érdekvédelmi és gazdaszervezetek vezetőivel folytatott megbeszélésen szóba került, mennyire hátrányosan érinti a megye gabonatermesztőit az ukrajnai gabonaválság, ugyanis az új termés felvásárlási ára mintegy 15–20 százalékkal elmarad a tavalyitól.

Ez teljes kilátástalanságba taszította a termelőket, hisz tavaly ősz óta mind a műtrágya, mind a növényvédő szerek, mind az üzemanyag jelentősen megdrágult.

Mindent összevetve, várható-e, hogy elfogadható évet zárnak a kárpátaljai méhészek?

– Az eddigi mutatók alapján elmondhatjuk, hogy jobbára közepes eredmények születtek, amik a rendkívüli körülmények közepette felértékelődtek.

A hordás a napraforgó- és a hajdinatáblákról természetesen folytatódik.

Bízunk benne, hogy már nem kell sokáig várni az éltető csapadékra, amitől a mezei virágok, rétjeink és kaszálóink növényállománya megújulhat végre.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Idén is várja az érdeklődőket a mézeskalács-kiállítás Vácrátóton

Idén is látogatható Vácrátóton az ország egyik legrégebbi mézeskalács kiállítása, amelyet a plébánián lehet megtekinteni - tájékoztatta Spiegelhalter László polgármester az MTI-t.

Félmilliárd forintnyi áfacsalás zöldséggel és gyümölccsel

Félmilliárd forintnyi áfát csalt el egy zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, tizenkilenc gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a hatóság szerdán a Facebook-oldalán.

Azerbajdzsán a harmadik legnagyobb mogyoró exportőr a világon

2022-ben összesen 67 ezer tonna mogyorót takarítottak be Azerbajdzsánban. Ezzel az ország a globális piacokon a harmadik legnagyobb mogyoróexportőr – mondta Szurhaj Novruzov a mezőgazdasági minisztérium tisztviselője.

Reziliencia az agráriumban - Ki marad a végén?

A generációváltás új szabályozása és az agrárium válságállósága volt a két kiemelt témája a negyedik alkalommal megrendezett Agribusiness Konferenciának december 6-án. Az ország legnagyobb agráriummal és agrárgazdasággal foglalkozó egyetemközi diákszervezete a szaktárca, valamint a banki és a termelő szektor jelentős képviselőit hívta meg a tanácskozásra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

A hétvégén rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált

December 9-10-én rendezik meg a XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált, amelyen a hagyományoknak megfelelően idén is kiosztják az Év kiváló magyar méze verseny elismeréseit - közölték a szervezők az MTI-vel.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Párhuzamos fejlődéstörténet

Az idén már másodszor nyerte el az Agrartechnik német szaklap által meghirdetett Service Award verseny „A legjobb szervizműhely” díját az AXIÁL Kft. bajai telephelyének szervizszerelő csapata. Az itt dolgozók a jövőben még az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhetik munkájukat, december 5-én ugyanis felavatták a vállalat új mobilszerviz-műhelyét Baján.

Dísznövények: új érzések, új irányzatok

A Holland Virágiroda ismét csokorba gyűjtötte és egy-egy téma köré csoportosította azokat a stílusjegyeket, amelyek 2023-ban hatással lesznek a vágott virágok, szoba- és kerti növények kereskedelmére is. Négy különböző irányzatot határoztak meg a Tuinbranche Nederland, az iBulb, az INretail és a Nijman + Van Haaster ügynökség szakemberei a kor szelleméhez és az aktualitásokhoz igazodva.