Back to top

Stratégiai cél a természetes vizek halállományának fejlesztése

Stratégiai cél a hazai természetes vizek halállományának fejlesztése az ívóhelyek rehabilitációjával, valamint az önfenntartó állományok megóvása - mondta Nagy István agrárminiszter a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 2021-es közfeladat-ellátási beszámolója kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Az agrártárca vezetője ismertette: négy év alatt 75 százalékkal nőtt a regisztrált horgászok száma, a 2018-as 440 ezerről 2021-re csaknem 777 ezerre.

Fotó: Fekete István

Nőttek a MOHOSZ bevételei is, miután a halgazdálkodás fő állami bevételét képező állami halász- és horgászjegy ellenértéke, illetve a fogási napló díja 2019-től közvetlenül a szervezethez került. Így a 2019-es 980 millió forintról 1,5 milliárd forint fölé emelkedtek a közvetlen bevételek - közölte.

Nagy István felidézte, hogy 2017-től a MOHOSZ hasznosítja a horgászatra alkalmas, állami tulajdonban lévő természetes vizeket, 2019-től pedig a horgászszövetség közfeladat-ellátó szervezetté vált.

A miniszter hangsúlyozta: a MOHOSZ saját bevételeinek kialakításán túl az agrártárca a halgazdálkodási ágazatba visszaforgatott központi költségvetési támogatásból a horgásztársadalomnak nyújtott szolgáltatások javítására is szánt forrásokat. Példaként említette, hogy a halgazdálkodásra jogosultak eszközparkjának fejlesztésére tavaly és tavalyelőtt összesen 220 millió forint jutott. Ennek a fejlesztésnek a koordinációja is a MOHOSZ közreműködésével valósult meg.

Elmondta: a haltermelők és a rekreációs célú halgazdálkodási hasznosítók együttes érdekeit szolgálta az az egyedi intézkedés, amelynek keretében 2020-ban állami forrásból 800 millió forint értékben került magyar hal az állami tulajdonban lévő vizekbe.

A halgazdálkodási vízterületek bővültek, ami jelzi, hogy folyamatosan nő az igény a halgazdálkodási hasznosításra és a hozzá kapcsolódó tevékenységek legalizálására - hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter kiemelte a természetes vizek és a bennük élő őshonos halállomány védelmét, valamint az inváziós fajok elleni védekezést. Jelezte, hogy az Agrárminisztérium közreműködik egyebek mellett a horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégia kialakításában és megvalósításában is.

Fotó: Csatlós Norbert

Nagy István kitért arra, hogy olyan aszály sújtja az országot, olyan alacsony a természetes vizek szintje, amire nagyon régen nem volt példa. Mint mondta, ez nagy kihívás a horgászok, halászok, haltermelők és minden gazdálkodó számára, meg kell ugyanakkor látni a lehetőséget is.

Magyarország nagyon komoly beruházásokra készül a vízvisszatartás és a vízgazdálkodás terén, olyan tározótavakat, vízfelületeket szeretnének létrehozni, amelyek lehetőségeket teremtenek a jövő haltermelői, horgászai számára is - fogalmazott a miniszter.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke a sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta: a szektor a rendkívüli időszak ellenére egyértelműen tovább fejlődött, javultak a nyújtott ügyviteli és vízparti szolgáltatások, tovább gyarapodott az állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületek halállománya, és egyre szebbek, rendezettebbek a vízpartok. A szolgáltatások minőségét a következő időszakban is szeretnék fenntartani, illetve fejleszteni.

A szervezet elnöke jelezte: az aszály és a háborús helyzet következményei kiemelten érintik az ágazatot, a következmények kezeléséhez a horgászok is hozzá fognak járulni.

A MOHOSZ elnöksége elkészítette a szövetség 2022-2024-es időszakra vonatkozó intézkedési tervét - közölte Szűcs Lajos.

Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója a többi között elmondta:

a mintegy 1200 horgászszervezetbe tömörült mintegy 800 ezer regisztrált magyar horgász esetében az aktív korosztályok vannak többségben, és átlagon felül nő a gyerekek és a nők aránya.

A több mint 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület 84 százaléka, mintegy 135 ezer hektár tartozik a szervezeti rendszerbe, köztük valamennyi jelentős állami tulajdonú természetes víz.

A vizeket, illetve a bennük élő, nemzeti kincsként elismert őshonos halállományt csaknem 2000 halőr védi, ők gondozzák a vízpartokat is. További több száz munkatárs dolgozik a MOHOSZ egységes, HORINFO elnevezésű informatikai ügyviteli rendszerének támogatásával a horgászok okmányokkal való kiszolgálásán - ismertette.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

13 étel, amely segít a veséknek eltávolítani a méreganyagokat

Gondoljunk a vesénkre úgy, mint egy szűrőre, amely megszabadítja a szervezetet mindattól, amit nem akarunk, hogy ott maradjon. Ez a két, bab alakú szerv gondoskodik a vér szűréséről, mely során eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben kordában tartja a kálium- és a nátriumszintet. Emellett hormonokat is termel, amik segítenek szabályozni a vérnyomás és a csontok erősségét.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

Mennyi kalciumra van szükségünk naponta, és mi a legjobb módja annak, hogy hozzájussunk?

A kalcium az erős, egészséges szervezet kulcsfontosságú összetevője. Azonban a 19 év feletti férfiak közel 30 százaléka és a nők 60 százaléka nem fogyaszt belőle eleget az amerikaiaknak szóló étrendi irányelvek szerint. Egy dietetikus megosztotta, hogy miért fontos az elegendő kalcium bevitele, valamint a kalcium fogyasztásának legjobb módjait.

Víztakarékos öntözést díjaztak az Interpoma kiállításon

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Az Interpoma Award díjakat a megnyitón adták át egy lengyel és két olasz cégnek a víztakarékos öntözési rendszerükért.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.