Back to top

Mocsárvilágból turistaparadicsom

A VADEX Mezőföldi Zrt. erdőgazdálkodása mintegy 19 ezer, vadgazdálkodása pedig csaknem 30 ezer hektárra terjed ki a közép-dunántúli térségben. Összetett tevékenysége során arra törekszik, hogy a magas színvonalú tartamos erdőgazdálkodás mellett kiaknázza a termőhelyben rejlő lehetőségeket, miközben a térség lakossági-társadalmi igényeit is kielégíti.

A Sárvíz-völgyében működő Soponyai Erdészet munkatársai egykori árterületen végeznek szakszerű erdőgazdálkodást, közjóléti tevékenységük pedig egyre több természetkedvelőt vonz.

Valaha a Sárvíz-völgye a Bakony lábaitól a Szekszárdi-dombságig terjedő – nagyjából északnyugat–délkelet irányú –, dél felé mélyülő vetődésben létrejött vízgyűjtő volt. A Sárvíz-patak meglehetősen sekély és keskeny medre nagyobb vizek levezetésére nem volt képes, széles völgye viszont helyenként 9–11 kilométer szélességben húzódott.

A Sárvíz-völgyében már a neolit kor óta él az ember, és bár már a római korban ismerték a vízszabályozást, nagy kiterjedésű, a vízi világ szabályozására irányuló intézkedésekre nem találtak utalást a kutatók abból az időszakból.

II. József koráig főként az átkelőhelyek és a vízimalmok kapcsán említik a Sárvíz-völgyét. Leggyakoribb élőhelytípusai a nádas mocsarak, mocsarak, gyékényesek és mocsárrétek voltak, erre utal a Sárvíz neve is, hiszen a török eredetű „sár” szó mocsarat jelent.

Mocsár-, láp- és homoki rétek, nedves kaszálók növénye a pókbangó
Mocsár-, láp- és homoki rétek, nedves kaszálók növénye a pókbangó

Soponyát és környékét egészen a 18. század végéig mocsárvilág vette körül. Az aránylag keskeny mederben folyó Sárvíz mintegy 10 kilométer széles és több tíz kilométer hosszú lápvilágot alakított ki maga körül. Széchenyi István, az Eszmetöredékek című munkájában felveti a terület árvízmentesítését, miszerint egy új medret kell ásni a Sárvíznek, amely képes a vizek megfelelő levezetésére. Ezt úgy tervezte, hogy a vízfélreszorítás elvét érvényesítve a völgyoldalban épít egy csatornát, amivel megakadályozza, hogy a víz a völgyfenékre kerüljön, mivel onnan nehéz azt kicsalogatni. Így született meg napjainkra a Nádor- és a Malom-csatorna. Az 19. század második felében kezdődött árvízmentesítő munkálatok a 20. század első feléig tartottak.

A beavatkozás következtében mára jelentősen megváltozott a táj arculata. Az árvízmentesítő munkálatok után a szántóterületek nagysága 4-ről 44%-ra nőtt, míg az erdő részaránya 16-ról 2%-ra csökkent.

A mocsárvilágot felváltották a nagytáblás művelésű mezőgazdasági szántók, vízfolyások melletti tórendszerek, ligetes-fás rétek, és elszórtan elhelyezkedő kisebb-nagyobb erdőfoltok. Az 1950-es években id. Balsay Miklós erdőmérnök gondos és hozzáértő szakmai munkája eredményeképpen a réti talajokon gyönyörű szlavón tölgyesek létesültek ebben a térségében. Napjainkra a Sárvíz-völgye erdősültsége 7,6%-ra (5428 hektár) emelkedett, arculatát a nagy kiterjedésű szántóterületek és rétek, tömbszerűen elhelyezkedő erdők és az összefüggő halastórendszerek határozzák meg. Az erdőkben található főbb társulások: fűz-, nyár-, égerligetek, tölgy, kőris, szil ligeterdők, pusztai tölgyesek.

Mezőföldön védett tarka sáfrány is virít
Mezőföldön védett tarka sáfrány is virít

Természetvédelmi értékek

A Sárvíz-völgye Fejér megye egyik legérintetlenebb, legváltozatosabb tája.

A Mezőföldet szinte teljes hosszában, észak–dél irányban kettéosztó völgy botanikai, zoológiai értékeivel kiemelkedik a tájegység egyhangú mezőgazdasági területei közül. A védetté nyilvánítás célja az volt, hogy megőrizzük a mára már csak foltszerűen fennmaradt természetes vegetáció-mozaikokat a hozzájuk kapcsolódó állatközösségekkel.

Egyre több nyári lúd fészkel a területen
Egyre több nyári lúd fészkel a területen
A terület mintegy 20 kilométer hosszúságban nyúlik el Tác és Sárszentágota községek között. A Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 kilométer hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig, Sárszentmihálytól Sióagárdig tart. A nyolc területrészletből álló tájvédelmi körzetet keletről a főút, délről, Sárszentágota térségében nagy kiterjedésű gyepek és szántók, nyugatról a Malom-csatorna, északról pedig összefüggő szántóterületek határolják. A 3650 hektárból fokozottan védett a Sárkeresztúri Csikó-rét és Sárkány-tó 157 hektár kiterjedésben. A terület közel felét gyepek borítják (45,9%), és jelentős nagyságú az erdők kiterjedése is (22,2%).
Tőkés réce gácsér rejtőzködő tollruhában
Tőkés réce gácsér rejtőzködő tollruhában

Kiemelt szerepe van a védett természeti értékek megőrzése szempontjából a vizes élőhelyeknek (nádas, halastó, árok, csatorna, mocsár, vízállás, víztározó), ezek kiterjedése is számottevő (16,8%).

A terület egyik legjelentősebb természetvédelmi értékeit a tölgyeseken, valamint védett lágyszárúakon (pókbangó, agárkosbor, tarka sáfrány) kívül az ott fészkelő, táplálkozó, megpihenő madárállomány adja. A vízi madarakat kell külön kiemelni. A Soponyai-víztározóban elhelyezkedő mesterséges szigeteken danka- és szerecsensirály-kolónia él, valamint a tőkés, barát- és kontyos és cigányréce is költ. A halastavak nádasaiban pedig a nyári ludak költenek.

Medvehagymaszőnyeg a Fácános erdőben

A medvehagyma nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát. Soponya erdei környezete kifejezetten kedvez a népszerű növénynek. Zsenge levelei április-május hónapban szedhetők. Fokhagyma illata árulkodik arról, hogy nem gyöngyvirággal van dolgunk. Az erdőtörvény szerint ebből az erdő által rejtegetett gasztronómiai kincsből is csak naponta legfeljebb 2 kilogrammot szabad gyűjteni azokban az állami erdőkben, amelyek nem minősülnek természetvédelmi területnek. Soponyán idén először Medvehagyma Fesztivált is szerveznek.

Kiváló vadállomány

Varázslatos erdei környezetben kirándulhatunk
Varázslatos erdei környezetben kirándulhatunk
A Sárvíz-völgyének egyik jeles vadgazdálkodója a VADEX Mezőföldi Zrt. A korábban kizárólag apróvad-gazdálkodásáról híres Sárréti Vadászterületen mára meghatározó szerepet tölt be a gímszarvas és a vaddisznó. Bár évről évre egyre több nyári lúd fészkel a területen, még mindig sok védett partfutó madár (limikola) is megtalálja életfeltételeit. A korábban háborítatlan vízivadélőhelyek szűkülnek, a nádasok elkezdtek kiszáradni, intenzív halászat folyik a tavakon, így a vadréce-, vadlibavadászatok terítéke kisebb.

A talajvíz csökkenése ellenére még meglévő nádasok azonban kiváló élőhelyet nyújtanak a vaddisznónak, gímszarvasnak és sajnos az aranysakálnak is. Az aranysakál állományának emelkedésével együtt csökken az őzszaporulat.

A vadászterület mostanra kiváló adottságú gímállománnyal rendelkezik, évente 60-70% az érmes bikák aránya. A jelentősen megnövekedett vaddisznóállmány visszaszorítása – különösen az afrikai sertéspestis megjelenése óta – komoly feladata a VADEX Zrt.-nek is. A vadászterület különlegessége a vadpulyka tavaszi és őszi vadászata. A vadállomány kiváló minősége, a vadászatok és szolgáltatások magas színvonala a törzsvendégeken kívül egyre több új vadászt vonz a Sárvíz-völgyébe. A vadászterületen működik a Csiripi Vadaskert, ahol vaddisznóra és dámvadra lehet vadászni. Az Ökoturisztikai Központ szomszédságában létesült Alsófácánosi Vadasparkban a gyermekek testközelből is megismerkedhetnek a térségben élő nagyvadfajokkal. Az ökocentrumban berendezett helyi vadászati múzeumban pedig sok történeti és szakmai ismerethez juthatunk.

Nagyvadbemutató Soponyán
Nagyvadbemutató Soponyán

Tökéletes kikapcsolódás

Soponya a Sárvíz mentén, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Az Ökoturisztikai Központ a község szélén, csodálatos erdős-tavas környezetben, mintegy 1000 hektáros természetvédelmi területen várja a kikapcsolódásra vágyókat.

Tökéletes helyszín esküvőkhöz a Fácános Vadászház
Tökéletes helyszín esküvőkhöz a Fácános Vadászház

A turistaparadicsomot a természet közelsége, a táj békessége teszi alkalmassá a pihenésre, a kirándulásra, a sportolásra, a szabadtéri foglalkozásokra és az elvonulásra egyaránt.

A varázslatos erdei környezet, a nyugalom, a friss levegő, a madarak csicsergése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy távol a város zajától lerakjuk terheinket, és csakis a pihenésre, magunkra, a családra vagy a barátainkra fókuszáljunk. A terület élővilágának megismerését szolgálják a folyamatosan fejlesztett eszközök, berendezések: az erdészeti és vadászati múzeum, nagyvad- és szárnyasvad-bemutató kert, gyalogos és kerékpárutak, melyek mentén információs táblák, kilátók, tűzrakó és pihenőhelyek, valamint erdészeti, vadgazdálkodási tanösvény, madármegfigyelő erdei sétaút találhatók.

Legyen szó osztálykirándulásról vagy esküvőről, túrázásról vagy családi kirándulásról, csapatépítő tréningről vagy vadászatról, ez a gyönyörű táj az év minden időszakában mindig új élményeket nyújt.

Bedőcs Renáta
VADEX Mezőföldi Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Egy gleccserrel szegényebb lett Németország

A tudósok a héten jelentették be, hogy az Alpokban található Schneeferner déli részén extrém forrónak bizonyult a nyár, ami meggyorsította az itt lévő gleccser eltűnését.

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.