Back to top

Öntözési közösségbe kéne menni...

Legyen szó a Dunántúlról vagy az ország keleti oldaláról, az öntözéses gazdálkodás megkerülhetetlen, mint ahogy a takarékos felhasználás, a tápanyag-utánpótlás, a talajtakarás is.

Munkálatok a Matyó Öntözési Közösség területén Mezőkövesdnél
Munkálatok a Matyó Öntözési Közösség területén Mezőkövesdnél
Fotó: Matyó Öntözési Közösség
A szárazságstressznek jobban ellenálló fajták termesztése mellett szóba kerül a szántóföldi növények kiegészítő öntözése/öntöztetése is. Érthető, hogy a hazánkban az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvénnyel egyetemben elfogadott öntözési közösségek a jövőben még fontosabbá válhatnak.

Az intenzív mezőgazdasági termelés öntözés nélkül már elképzelhetetlen, ezért az Agrárminisztérium (AM) az öntözéses gazdálkodás elősegítésére egy intézkedéscsomagot készített.

Nem várhatnak az esőre

„Az öntözés ősi agrotechnikai művelet, amely az idők folyamán – elsősorban az öntözési célok bővülésének és a műszaki haladásnak köszönhetően – folyamatosan fejlődött.

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait.

A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés” – foglalja össze küldetését a Mosoni-térségi Öntözési Közösség Kft. A Mosonmagyaróvári járásban található Újrónafő község közelében található öntözési területen elsősorban vetőmag-termesztést folytatnak (hibrid kukoricát, borsó-borsó vetőmag, étkezési szárazbab) a szabadföldi zöldségtermesztés mellett.

A Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron megye térségében nem akkora az aszály, mint az Alföldön, de ez a terület jellemzően száraz részek közé tartozik. Ezt az esőmentes, száraz időszakot jelenleg az értékes kultúrák folyamatos öntözésével tudják átvészelni.

Mint fogalmaztak: „a térségben dolgozó gazdák tudják, hogy az öntözésfejlesztéssel lehet fejlődniük és gazdálkodásukat biztonságossá tenni, bíznak az öntözésfejlesztésekben, abban, hogy további területek öntözését is meg tudják majd oldani”.

„Öntözni kell!”

A közösség részéről egyöntetűen úgy vélik, a megfelelő öntözés a terméshozamok és a termésbiztonság növelésének alapfeltétele. Mint a magyarázták: a közös öntözéses gazdálkodás hatékony választ jelent a klímaváltozás negatív hatásaira, ezért is indokolt olyan új területek öntözésbe vonása, ahol rendelkezésre áll megfelelő vízkészlet. Az elérhető vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekébe.

„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk.

Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!” – hívja fel a figyelmet a Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidéken található Matyó Öntözési Közösség ügyvezető igazgatója, Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat.

A Mosoni-térségi Öntözési Közösség megöntözött földje a Mosonmagyaróvári járásban
A Mosoni-térségi Öntözési Közösség megöntözött földje a Mosonmagyaróvári járásban
Fotó: Mosoni-térségi Öntözési Közösség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Az élelmiszerbiztonság első szereplője a fajtanemesítő

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szántóföldi növényfajták okirat átadásával egybekötött ünnepséget tart tartott az idén 70 éves székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson. A jeles eseményen az új növényfajták nemesítőházainak képviselői vehették át a munkájuk elismeréséért járó okleveleket.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Nincs más választásunk: öntözni!

Vagy öntözünk, vagy ellehetetlenül a gazdálkodásunk. Ha valakinek eddig kétségei lettek volna ez ügyben, akkor ebben az évben egyértelmű választ kapott rájuk. Az aszállyal megsanyargatott búza után abban bíztunk, hogy majd a kapások valahogy kiegyenesítik az idei évet, de sajnos nem ez történt, tovább romlott a helyzetünk. Még több helyen megégett a kukorica, olyannyira, hogy meg se nőtt, vagy ha címert hányt is, csövet már nem hozott.

Római kori villakert

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – cseng a fülünkben az örökzöld sláger. S valóban, sokan indulunk nyaranta a Balaton mellé, hogy élvezzük a táj szépségét és kedvező mikroklimatikus adottságait: a meleg, de nem szélsőségesen forró nyarat, melyet a tó felől feláramló, párát hozó szellők temperálnak. Így gondolhatták ezt az 1. századtól a környéken fokozatosan megtelepülő ókori rómaiak is.

Cirok szakmai nap a Gabonakutatónál

A Gabonakutató dél-alföldi nemesítőállomásán szakmai napot tartottak szeptember elején. Az intézet nemesítői és területi képviselői által tartott kiszombori bemutató témáját az aszályos idei időjárás határozta meg, de a víz hiánya mellett a magas hőmérséklet is komoly kihívást jelentett a növények számára. Az alföldi körülmények közepette jó volt látni a szárazságtűrő cirokféléket és napraforgókat, sőt még zöld szóját is lehetett látni.