0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Öntözési közösségbe kéne menni…

Legyen szó a Dunántúlról vagy az ország keleti oldaláról, az öntözéses gazdálkodás megkerülhetetlen, mint ahogy a takarékos felhasználás, a tápanyag-utánpótlás, a talajtakarás is.

A szárazságstressznek jobban ellenálló fajták termesztése mellett szóba kerül a szántóföldi növények kiegészítő öntözése/öntöztetése is. Érthető, hogy a hazánkban az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvénnyel egyetemben elfogadott öntözési közösségek a jövőben még fontosabbá válhatnak.

Az intenzív mezőgazdasági termelés öntözés nélkül már elképzelhetetlen, ezért az Agrárminisztérium (AM) az öntözéses gazdálkodás elősegítésére egy intézkedéscsomagot készített.

Nem várhatnak az esőre

„Az öntözés ősi agrotechnikai művelet, amely az idők folyamán – elsősorban az öntözési célok bővülésének és a műszaki haladásnak köszönhetően – folyamatosan fejlődött.

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait.

A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés” – foglalja össze küldetését a Mosoni-térségi Öntözési Közösség Kft. A Mosonmagyaróvári járásban található Újrónafő község közelében található öntözési területen elsősorban vetőmag-termesztést folytatnak (hibrid kukoricát, borsó-borsó vetőmag, étkezési szárazbab) a szabadföldi zöldségtermesztés mellett.

A Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron megye térségében nem akkora az aszály, mint az Alföldön, de ez a terület jellemzően száraz részek közé tartozik. Ezt az esőmentes, száraz időszakot jelenleg az értékes kultúrák folyamatos öntözésével tudják átvészelni.

Mint fogalmaztak: „a térségben dolgozó gazdák tudják, hogy az öntözésfejlesztéssel lehet fejlődniük és gazdálkodásukat biztonságossá tenni, bíznak az öntözésfejlesztésekben, abban, hogy további területek öntözését is meg tudják majd oldani”.

„Öntözni kell!”

A közösség részéről egyöntetűen úgy vélik, a megfelelő öntözés a terméshozamok és a termésbiztonság növelésének alapfeltétele. Mint a magyarázták: a közös öntözéses gazdálkodás hatékony választ jelent a klímaváltozás negatív hatásaira, ezért is indokolt olyan új területek öntözésbe vonása, ahol rendelkezésre áll megfelelő vízkészlet. Az elérhető vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekébe.

„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk.

Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!” – hívja fel a figyelmet a Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidéken található Matyó Öntözési Közösség ügyvezető igazgatója, Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu