Back to top

Öntözési közösségbe kéne menni...

Legyen szó a Dunántúlról vagy az ország keleti oldaláról, az öntözéses gazdálkodás megkerülhetetlen, mint ahogy a takarékos felhasználás, a tápanyag-utánpótlás, a talajtakarás is.

Munkálatok a Matyó Öntözési Közösség területén Mezőkövesdnél
Munkálatok a Matyó Öntözési Közösség területén Mezőkövesdnél
Fotó: Matyó Öntözési Közösség
A szárazságstressznek jobban ellenálló fajták termesztése mellett szóba kerül a szántóföldi növények kiegészítő öntözése/öntöztetése is. Érthető, hogy a hazánkban az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvénnyel egyetemben elfogadott öntözési közösségek a jövőben még fontosabbá válhatnak.

Az intenzív mezőgazdasági termelés öntözés nélkül már elképzelhetetlen, ezért az Agrárminisztérium (AM) az öntözéses gazdálkodás elősegítésére egy intézkedéscsomagot készített.

Nem várhatnak az esőre

„Az öntözés ősi agrotechnikai művelet, amely az idők folyamán – elsősorban az öntözési célok bővülésének és a műszaki haladásnak köszönhetően – folyamatosan fejlődött.

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait.

A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés” – foglalja össze küldetését a Mosoni-térségi Öntözési Közösség Kft. A Mosonmagyaróvári járásban található Újrónafő község közelében található öntözési területen elsősorban vetőmag-termesztést folytatnak (hibrid kukoricát, borsó-borsó vetőmag, étkezési szárazbab) a szabadföldi zöldségtermesztés mellett.

A Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron megye térségében nem akkora az aszály, mint az Alföldön, de ez a terület jellemzően száraz részek közé tartozik. Ezt az esőmentes, száraz időszakot jelenleg az értékes kultúrák folyamatos öntözésével tudják átvészelni.

Mint fogalmaztak: „a térségben dolgozó gazdák tudják, hogy az öntözésfejlesztéssel lehet fejlődniük és gazdálkodásukat biztonságossá tenni, bíznak az öntözésfejlesztésekben, abban, hogy további területek öntözését is meg tudják majd oldani”.

„Öntözni kell!”

A közösség részéről egyöntetűen úgy vélik, a megfelelő öntözés a terméshozamok és a termésbiztonság növelésének alapfeltétele. Mint a magyarázták: a közös öntözéses gazdálkodás hatékony választ jelent a klímaváltozás negatív hatásaira, ezért is indokolt olyan új területek öntözésbe vonása, ahol rendelkezésre áll megfelelő vízkészlet. Az elérhető vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekébe.

„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk.

Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!” – hívja fel a figyelmet a Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidéken található Matyó Öntözési Közösség ügyvezető igazgatója, Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat.

A Mosoni-térségi Öntözési Közösség megöntözött földje a Mosonmagyaróvári járásban
A Mosoni-térségi Öntözési Közösség megöntözött földje a Mosonmagyaróvári járásban
Fotó: Mosoni-térségi Öntözési Közösség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Növénynemesítők találkozója

Emléknappal ünnepelte meg a Növénynemesítők Egyesülete azt a korszakos jelentőségű, első magyar növénynemesítési könyvet, amelyet éppen 200 évvel ezelőtt adtak ki. A jeles alkalmat konferenciával is egybekötötték, ahol a magyar növénynemesítés kiváló professzorai ismertették az szántóföldi és kertészeti növénynemesítés kutatás-fejlesztésének és oktatásának helyzetét és kihívásait.

A jó talaj aranyat ér - van, akinek egy unciányit

Nem véletlenül választotta a címben szereplő gondolatot mottójául az Agro.bio Hungary Kft. évzáró-évnyitó rendezvényén. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban szerette volna felhívni a figyelmet legfontosabb termelő eszközünkre, másrészt az Aranykorona akció keretében fődíjként egy uncia befektetési arannyal térhetett haza a szerencsés gazdálkodó.

A biológiai iparág egyik legnagyobb független vállalatát vásárolta meg a Corteva

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Stoller Group, Inc. ("Stoller") ma bejelentette, hogy a Corteva végleges megállapodást írt alá a houstoni székhelyű Stoller, az iparág egyik legnagyobb független biológiai vállalatának felvásárlásáról. A több mint 60 országban folytatott tevékenységével és értékesítésével, valamint 2022-re több mint 400 millió dollárra prognosztizált bevételével a Stoller hozzájárul a Corteva növekedési és nyereségességi (EBITDA) mutatóihoz.

Elektronikai forradalom: gombák válthatják a műanyagot

Az elektronikai hulladékok mennyisége világszerte nő, amire a gyártók sokszor rátesznek egy lapáttal a tervezhető avulással, és hogy úgy alkotják meg a készülékeket, hogy ha elromlanak jobban megérje újat venni, mint javítani… A gombák talán segíthetnek a problémán.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.