Back to top

Öntözési közösségbe kéne menni...

Legyen szó a Dunántúlról vagy az ország keleti oldaláról, az öntözéses gazdálkodás megkerülhetetlen, mint ahogy a takarékos felhasználás, a tápanyag-utánpótlás, a talajtakarás is.

Munkálatok a Matyó Öntözési Közösség területén Mezőkövesdnél
Munkálatok a Matyó Öntözési Közösség területén Mezőkövesdnél
Fotó: Matyó Öntözési Közösség
A szárazságstressznek jobban ellenálló fajták termesztése mellett szóba kerül a szántóföldi növények kiegészítő öntözése/öntöztetése is. Érthető, hogy a hazánkban az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvénnyel egyetemben elfogadott öntözési közösségek a jövőben még fontosabbá válhatnak.

Az intenzív mezőgazdasági termelés öntözés nélkül már elképzelhetetlen, ezért az Agrárminisztérium (AM) az öntözéses gazdálkodás elősegítésére egy intézkedéscsomagot készített.

Nem várhatnak az esőre

„Az öntözés ősi agrotechnikai művelet, amely az idők folyamán – elsősorban az öntözési célok bővülésének és a műszaki haladásnak köszönhetően – folyamatosan fejlődött.

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait.

A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés” – foglalja össze küldetését a Mosoni-térségi Öntözési Közösség Kft. A Mosonmagyaróvári járásban található Újrónafő község közelében található öntözési területen elsősorban vetőmag-termesztést folytatnak (hibrid kukoricát, borsó-borsó vetőmag, étkezési szárazbab) a szabadföldi zöldségtermesztés mellett.

A Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron megye térségében nem akkora az aszály, mint az Alföldön, de ez a terület jellemzően száraz részek közé tartozik. Ezt az esőmentes, száraz időszakot jelenleg az értékes kultúrák folyamatos öntözésével tudják átvészelni.

Mint fogalmaztak: „a térségben dolgozó gazdák tudják, hogy az öntözésfejlesztéssel lehet fejlődniük és gazdálkodásukat biztonságossá tenni, bíznak az öntözésfejlesztésekben, abban, hogy további területek öntözését is meg tudják majd oldani”.

„Öntözni kell!”

A közösség részéről egyöntetűen úgy vélik, a megfelelő öntözés a terméshozamok és a termésbiztonság növelésének alapfeltétele. Mint a magyarázták: a közös öntözéses gazdálkodás hatékony választ jelent a klímaváltozás negatív hatásaira, ezért is indokolt olyan új területek öntözésbe vonása, ahol rendelkezésre áll megfelelő vízkészlet. Az elérhető vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekébe.

„A klimatikus változásokat látjuk, átéljük. Nincs kérdés. Öntözni kell. Vannak tőlünk nagyobb volumenben termelni képes országok, akikkel ugyanarra a piacra szállítunk.

Ők meghatározzák az árakat és mi követjük azt. Olyan adottságú országok, ahol nem probléma még néhány tízezer hektárt termelésbe vonni. A mi fejlődési lehetőségünk az intenzifikálásban rejlik, amellyel nagyobb árbevétel lehetséges hektáronként. Öntözni kell!” – hívja fel a figyelmet a Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidéken található Matyó Öntözési Közösség ügyvezető igazgatója, Sasvári Gábor.

Az öntözési projekt arra is jó, hogy egy körzetben gazdálkodó földhasználók, akik jó eséllyel ugyanarra a vízkivételi helyre alapozzák öntözésfejlesztésüket, ne külön-külön – esetleg egymás projektjeit nem is ismerve – járják végig a gondolat megszületésétől az indítógomb megnyomásáig tartó nagyon hosszú és sok kitartást igénylő utat.

A Mosoni-térségi Öntözési Közösség megöntözött földje a Mosonmagyaróvári járásban
A Mosoni-térségi Öntözési Közösség megöntözött földje a Mosonmagyaróvári járásban
Fotó: Mosoni-térségi Öntözési Közösség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.

Kína szójababimportja 2030-ra várhatóan lecsökken

Egy új Rabobank-jelentés előrejelzése szerint Kína szójababimportja a következő években lelassul, és végül 2030-ig csökkenni is fog. Ennek az az oka, hogy lelassul az ország állattenyésztésének a növekedése, folyamatosan javulnak a gazdálkodási gyakorlatok, és ami még fontosabb, országszerte elterjed az alacsony szójatartalmú takarmányok alkalmazása.

Európában kedvező időjárással kezdődött az év az őszi vetések számára

Kedvező időjárással kezdődött az év Európában az őszi vetések számára, a szokatlanul enyhe idő azonban problémákat okozhat a következő hónapokban - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden, nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.

Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet. Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

A lengyel gazdák akár 50%-kal is csökkentik a műtrágya kijuttatást

A lengyel gazdálkodóknak a magas árak miatt, akár 50%-kal is csökkenteniük kellett a műtrágyák kijuttatási mennyiséget.

Negyedével kevesebb répa

A száraz nyár és a csapadékhiány kedvezőtlenül hatott a sárgarépa- termesztésre Európa-szerte, így Németországban is.

A klímaváltozás hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Kezdjünk valamit az esővel

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal.

Készülnek az aszályra: megkezdődött a holtágak vízpótlása

Megkezdődött a holtágak vízpótlása a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) működési területén a múlt év végén, felkészülve ezzel az aszályos nyári időszakra - közölte az igazgatóság közleményben a honlapján.

59 milliárd forint agrártámogatás érkezett egy nap alatt a gazdálkodókhoz

Ütemesen zajlik a 2022. év után járó uniós agrártámogatások kifizetése, ennek keretében a tegnapi napon 59 milliárd forintot utalt ki a Magyar Államkincstár több jogcímen a gazdálkodóknak – jelentette be Feldman Zsolt.