Back to top

Érzékelő, gondolkodó, intelligens növények

A növények kommunikációját és intelligenciáját, évszázadok óta kutatják, ám a közvélekedésben a növényeket nem intelligens lényként tartjuk számon. Pedig sok mindent tudnak, amit mi nem, csak kicsit más módszerekkel dolgoznak…

A növények okosabbak, mint gondolnánk - kommunikálnak, látnak, hallanak | MMG

Függő viszony

Az intelligencia problémamegoldó képességet jelent. Problémákat megoldani nem csak nekünk, embereknek, hanem az állatoknak, sőt a növényeknek is kell, akár mindennapi táplálkozásuk, vagy vízhez jutásuk során. Olyankor is, amikor a fényért versenyeznek más egyedekkel… A növényi intelligencia tagadásának egyik oka lehet, hogy kellemetlen beismerni azt, ami tény: nekünk van szükségünk a növényekre, és nem a növényeknek az emberekre. Köztudott, hogy ha a növények nem termelnének oxigént, akkor mi, emberek nem léteznénk.

Ha az összes növény eltűnne a Földről, 3-5 hónap múlva kipusztulna az emberiség és az állatvilág. Ha mi, emberek tűnnénk el, a növények még jól is járnának, néhány év alatt mindent beborítana a zöld, és a civilizációnk nyomai lassan eltűnnének.

A színes virágok a színeikkel, illatukkal, nektárjukkal csalogatják a beporzó rovarokat
A színes virágok a színeikkel, illatukkal, nektárjukkal csalogatják a beporzó rovarokat
Fotó: wikipedia

Nem alacsonyabb rendű attól, hogy annak látszik

Valamiért az terjedt el a köztudatban, hogy a növények alacsonyabb rendűek a többi élőlényhez viszonyítva. E vélekedés oka valószínűleg az, hogy a növények helyhez kötöttek, nem tudnak arrébb menni, emiatt is teljesen más testfelépítésűek, nem igazán tudjuk őket felruházni emberi tulajdonságokkal, szemben az állatokkal. Pedig némelyik növény rovarokat „eszik”, sőt egyes kancsóka fajok akár gyíkokat, egereket is megfognak és megemésztenek. Akkor most melyik az alacsonyabb és melyik a magasabb rendű? E rovarevő növények ott élnek, ahol a talaj nitrogén tartalma alacsony, nitrogénre pedig szükség van a fehérjék szintéziséhez, így ezt állatok megemésztésével oldják meg..

Mi menekülünk, a növények regenerálódnak

Nekünk, embereknek némelyik szervünkből, testrészünkből a „biztonság kedvéért” kettő is van (fül, vese, szem, tüdő, kezek, lábak), és azzal, hogy el tudunk menekülni, ha baj van, viszonylag jól tudjuk védeni is őket. Sajnos azonban egy bizonyos ponton túl nem regenerálódnak, ha például elveszítjük a látásunkat, akkor az úgy marad, ha elveszítjük egy karunkat, nem nő helyette másik, ha pedig a fejünket éri baleset, abba bele is halhatunk. A növények szervei nem ennyire központosultak, aminek oka, hogy nem tudnak elmenekülni.

Ha egy állat elkezdi enni a növényt, és annak a létfontosságú szervei központosultak lennének, akkor belehalna egy ilyen támadásba. Ehelyett a növények nagyon jól tudnak regenerálódni, egyes fajok akár annyira, hogy ha testük 95 százaléka megsemmisül, a maradék 5 százalék elég arra, hogy újra kifejlesszék a károsult részeiket.

Illusztráció
Illusztráció
Ilyen például sok gyomnövény: elég, ha egy kis, pár centis, néhány rügyes gyökérdarabja a földben marad, abból képes újra felépíteni magát. Ő elszaladni nem tud, de újraéled egy parányi darabjából is… A növények magyar elnevezése is a folytonos növekedésükre utal: növekvő lények=növények. Hiszen az egyetlen olyan élőlények, melyek életük végéig folyamatos növekedésben vannak.

Érzékszervek nélkül érzékelnek

A napraforgó forgatja a virágait, és számos virág nappal nyílik ki és este csukódik be, ez tehát a növényi fényérzékelés, látás bizonyítéka. A fák leveleiket folyamatosan olyan állásba fordítják, hogy mindig a lehető legtöbb fény érje őket.

A tapintásra jó példát szolgáltatnak a futónövények, melyek kapaszkodó kacsokat növesztenek, ezekkel képesek érzékelni a stabil támasztéknak alkalmas tárgyakat. Ha nem érzékelnék tapintással ezeket, rájuk sem tudnának tekeredni, nem lennének képesek beléjük kapaszkodni.

A növények hallása rezgéseken alapul, hasonlóan mint amikor hangosan hallgatunk zenét, és a dobütéseket nem csak a fülünkkel halljuk, hanem egész testünkön érzékeljük annak rezgéseit. Erre képesek a növények is. Például, ha egy mimóza mellett elkezdjük csapkodni a talajt, annak a rezgésére is összecsukja a leveleit. Úgy érzékeli, hogy patadobogás van körülötte, és mivel nem szeretné, hogy lelegeljék, levelei összecsukódnak, és kis ágtövisei válnak láthatóvá, kevéssé ízletes képet mutatva a támadóknak.

És valahogy gondolkodnak is

Mimóza: egy fürge gondolkodó...
Mimóza: egy fürge gondolkodó...
A 17. században végeztek egy kísérletet a következő módon: cserepes mimóza növényeket lovas kocsira helyeztek, és elkezdtek velük haladni, majd órákon át mentek. A szekér rázkódása miatt először összecsukódtak a levelek, ám egy idő után „rájöttek” a növények, hogy nincs veszély és a rázkódás ellenére a levelek újra kinyíltak, hiszen csak úgy tudnak fotoszintetizálni. Mi ez, ha nem tudatosság?

De az is a hosszú idő alatt létrejött „tudatosságot” jelzi, hogy a rovarporozta növények színes virágokat bontanak, amik felkeltik a rovarok érdeklődését. Nektárt termelnek, amihez csak úgy jut hozzá a rovar, ha közben a hátára ragad a virágpor.

Ezt átviszi másik virágra, így ott a termőre átkerül a virágpor, és a növénynek lesz magja, utóda. De itt vannak a szélporozta fajok is. E növények is „tudják” valahonnan, hogy nincs szükségük szép színes virágokra, mert a szelet nem kell odacsalogatni, mint a rovarokat. De azt is „tudják”, hogy a szél sokfelé sodorhatja a virágport, így nagy a veszteség. Tehát ők egyszerű, nem színes virágokat bontanak, de a pollentermelésük sokszorosa a rovarporozta fajokéhoz képest, „belekalkulálva” az elsodródás miatti veszteséget.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyugalomba vonulnak a hernyók, most kell feltenni a hernyófogó öveket – növényvédelmi előrejelzés 41. hét

Végre nem szenvednek vízhiányban a növények, cserében viszont nagyon sok érőfélben lévő gyümölcs reped, ahogy megszívta magát vízzel, így elkerülhetetlen a nagymértékű rothadás. Van teendő a hernyókkal is, és hamarosan kezdhető az őszi lemosópermetezés.

Van, aminek jót tett az aszály

A vertikális termesztőrendszerekben elképesztő hatékonyan gazdálkodnak a vízzel, ráadásul kevesebb növényvédő szerre van szükség, mint a szabadföldi esetében. Ennek eredményeképpen aszályos időben is biztos termést biztosít.

Fekete bogyók augusztusban

Kétféleképp is találkozhatunk szederrel a kertekben: a vadszeder vékony, tüskés sarjaival gyomként gyűlik meg a bajunk, termetes nemesített fajtái viszont sok finom gyümölcsöt adnak. Ez utóbbiak gondozásához adunk tanácsot.

Megvan a saját lisztharmatuk

A lisztharmatgombák nagyon gyakran okoznak betegséget a legkülönfélébb növényeken. A fertőzés viszonylag könnyen felismerhető, a védekezésnek viszont következetesnek, rendszeresnek kell lennie. Gombaölő szerekkel és egyszerű anyagokkal is megvédhetjük a növényeket.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.