0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Egy kiscica megpróbáltatásai (2. rész) – légpuskalövedék a húgyhólyagban

Előző cikkemben egy szerencsétlenül, de mégis hihetetlen szerencsével járó kandúr cica esetét kezdtem bemutatni, akit légpuskával lőttek meg, és a lövedék a hasfalon keresztül a hasüregen át a húgyhólyag üregében állt meg, okozva ezzel időről időre visszatérő fájdalmas és véres vizelést

Az előző cikket ide kattintva tudja elolvasni

Miután meglett a diagnózis, a műtét időpontját kellett egyez­tetnünk a tulajdonossal (1. kép). Magánéleti problémákra hivatkozva a gazda 2 hét haladékot kért. Mivel a páciens állapota kielégítő volt, ezért hólyagfal-regeneráló és fájdalomcsillapító kísére­tében hazaengedtük. Azonban a két hét letelte előtt egyik reggel húgycsőkatéterrel érkezett be hozzánk a macska. Kiderült, hogy az étvágya hirtelen leromlott, fájdal­mas és véres vizelése visszatért, talán most még erősebben, mint korábban, és elkez­dett hányni. A tünetek megjelenése után fél nappal a vizeletürítés már csak szaka­szosan és igen nehézkesen ment. Ekkor felkerestek egy ügyeletes ren­delőt, ahol húgycsőkatétert helyeztek fel.

A vérlabor is elkészült mire a rendelőnkbe ért, és az értékek igen súlyos vesegondokat jeleztek. Elkezdtük a vese működését támo­gató infúziós és gyógyszeres terápiát, amely több napig is eltartott, mire norma­lizálódtak az értékek.

Ezután következett a műtét, amely során kiemeltük a húgyhólyagot. Ekkor lehetett csak igazán látni, hogy milyen mértékben volt gyulladásban a szerv (2. kép)! Ezután a hólyagot felnyitottuk és a nem kevés gyul­ladásos eredetű üledék és véralvadék mellett meglett a légpuskalövedék is (3. kép).

Lehetett látni a lövedék bemeneti pontját a hólyag falán, amely hegesen gyó­gyult. Zártuk a húgyhólyag falát, és a műtét után még három napig húgy­csőkatétert tar­tottunk bent. A kivétele után a vizeletürítés ismét fájdalmassá vált, és véres elszíneződést mutatott, ami egy napon belül elmúlt. A cica jó étvággyal evett, és két nap tünetmentesség után hazaen­gedtük.

Pár nap elteltével a tulajdonos ismét elhozta a cicát, mert újra jelentkeztek a fájdalmas és véres vizeléses tünetek. Nem volt bélsárürítés, étvágya otthon fokozatosan csökkent és ismét hányt.

A vérlabor a veseműködés javulását mutatta, azonban a hasűri ultrahangon a kismedencei régióban kevés szabad hasűri tartalom volt látható.

Kontrasztanyag segítségével megvizsgáltuk, hogy ereszt-e a hólyag fala a műtéti terü­leten. A kontrasztos röntgenen (4. kép) vizeletszivárgásnak jele nem volt látható. Ismét katétert helyeztünk fel, a hólyagot többször átöblítettük, majd bódításban a bélsárpangást is kezeltük, és folytattuk a rehabilitációt.

Több napon keresztül ét­vágy­talan volt az állat, és napokig véres vizeletet ürített, amelynek következtében a hema­tokritérték is elkezdett csökkenni, és egy kilogrammot veszített súlyából a cica. A terápia során folytattuk az antibiotikumos kezelést és gyulladáscsökkentőt adtunk, különböző ét­vágy­fokozó vitaminok mellett mindennap infúziót is kapott a cica. Pár nap elteltével a vizelet kezdett kitisztulni, a min­dennapos ultrahangkontroll során a hasűri szabad tartalom mennyisége csökkent, majd végül el is tűnt. Az étvágya nagyon lassan kezdett visszatérni, és pár nap elteltével ismét volt önálló bélsárürítése is. A katéter eltávolítása után a véres vizeletürítés nem tért vissza, ezért próbanapokra haza­en­gedtük a pácienst. Otthon fokozatosan vissza­tért az életkedve az étvágyával együtt, pár hét alatt visszanyerte eredeti súlyát és vérképe is rendeződött. A műtéttől számított tíz nap elteltével kiszedtük a varratot.

Bár ennek a cicának szerencséje volt, hogy nem lett fatális kimenetelű a golyó okozta roncsolás, viszont nagyon sok állat esik áldo­zatul a légpuskagolyó okozta sérülé­seknek.

Praxisom során talán az volt a leg­megrázóbb élményem, amikor egy öthó­na­pos német­juhász kölyköt láttam el lőtt sebbel a hátán. Röntgenvizsgálat során kiderült, hogy lég­pus­kalövedékkel lőtték meg, a golyó háti gerincszakaszon pontosan két csigolya kö­zött hatolt be, szétroncsolva ezzel a gerinc­velőt. Az állat életét nem lehetett meg­menteni. Ehhez hasonló ese­tekkel nap mint nap lehet találkozni annak ellenére, hogy állatkínzásnak minősül és a törvény bünteti.

dr. Landauer Krisztina

állatorvos

Forrás: Kistermelők Lapja