0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Minden városba esőkertet

A klímaváltozás hatása számos területen észlelhető hazánkban is, egyebek mellett a kiszámíthatatlan csapadékviszonyokban. A sokszor özönvízszerűen érkező eső vagy éppen a hosszú hetekig, hónapokig tartó szárazság a zöldfelület-kezelés szakembereinek is komoly fejtörést okoz. A gondok enyhítésének egyik lehetőségéről hallhattunk a Több Zöld Várost Európának konferenciasorozat szegedi és debreceni állomásain.

Az esőkertek kialakításának gyakorlata hazánkban is terjed, noha messze vagyunk még attól, hogy széles körben népszerű és ismert kertrendezési, tájrendezési „szokássá” váljon. Ehhez komoly szemléletváltásra van szükség, mondta Farkas-Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület vezetője, aki az esőkertek jelentőségéről, kialakításukkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tartott érdekes és sok hasznos szakmai információt tartalmazó előadást.

Összetett gondok és megoldások

A klímaváltozás az életünk számos területére kiható problémákat okoz, amelyek megoldásában sokat segíthet a természetben jól működő folyamatok megfigyelése és azok városi környezetbe való integrálása. Pontosan ez az ideológia áll az esőkertek mögött, amelyek elterjedése könnyebbé tenné például a városi zöldfelületeink fenntartását is. Az esőkertek a természetes erdők működését utánzó, mesterségesen, mélyedésben kialakított életközösségek.

Céljuk a csapadék kezelése, összegyűjtése, elnyelése, szűrése, helyben tartása, hasznosítása, ami a talajszerkezet átalakításával és a növényzet beültetésével valósul meg.

A klímaváltozás következményeként a csapadékeloszlás szélsőségessé vált: gyakoribbak a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt kialakuló villámárvizek, vagy épp a szárazodás. Emelkedik a hőségnapok száma, jelenleg évente 30 nap, de az évszázad végén 50–55 napon keresztül kell elviselni extrém meleget. A városok rossz vízkezelési stratégiája miatt a tetőkről, utakról lefolyó értékes esővíz „leengedése” a csatornahálózatba fokozza az aszályt és tömegével kiszáradó fákat eredményez. A probléma összetett, amelynek fő oka az, hogy nincs meg a helye az esővíznek, sem a tájban, sem a településeken, hangsúlyozta Farkas-­Barta Kata. Ahhoz hogy az ökoszisztémát fenntarthassuk, a víz összegyűjtésére lenne szükség. Mégpedig haladéktalanul.

Az életet jelentő, a zöldfelületeink fennmaradásához szükséges víz meghatározza a városok klímáját is, mivel a hőmérsékletet az is befolyásolja, hogy mennyi víz van a talajban, a felszínen, a vizes élőhelyeken, valamint a növényekben.

A víz megtartására többféle lehetőség kínálkozik, sok eszközünk van hozzá, amiket gyakran nem vagy rosszul használunk.

Szükség lenne a meglévő vízgyűjtő kapacitások kiaknázására, szikkasztók, árkok bővítésére, karbantartására és a víz útját álló padkák átvágására, hogy az alacsonyabban fekvő zöldfelületek is több csapadékvízhez jussanak. Több víztározót kell építeni, az összegyűjtött csapadékból pedig öntözhetnénk. A zöldfelületeket át lehetne alakítani úgy, hogy mind több vizet tudjanak megtartani, akár a terület mélyítésével, ahol aztán évelőágyakat, erdőket, gyepeket, alacsonyabb zöldfelületet lehet kialakítani. A szakember szerint további megoldás lehet még a vizes élőhelyek, valamint tetőkertek és esőkertek építése, amelyek a biodiverzitást is növelik. A tetőkerteknek különösen fontos szerepe van a villámáradások lassításában, és ma már vannak olyan technológiák, hogy viszonylag kis statikai terheléssel akár könnyűszerkezetes tetőkertet alakítsanak ki. Esőkerteket az Egyesült Államokban mintegy harminc éve készítenek, nagy sikerrel.

Vízmegtartó és hűtőközeg

Az esőkert tehát a természet, az erdő működését utánozza, ám valójában mesterségesen, vízgazdálkodási célzattal létrehozott életközösség. Vízmegtartó közeg, mintegy 2-2,5-szer több víz felvételére képes, mint a hasonló méretű egyéb zöldfelület, ugyanakkor vízleadó közeg is, mivel fokozatosan adagolja a növényeknek a vizet.

Növényállománya a természetes erdők ökoszisztémájára emlékeztet, esztétikus, minőségi zöldfelületként működik.

Jelentős párologtató, ezáltal hűtőközeg, amely javítja az emberek közérzetét és a környezet ökoszisztéma-állapotát, összetételét, a városképet, valamint segíti a csapadék beszívódását a talaj­víz-rétegekbe.

Az esőkerteket széles körben lehet alkalmazni, hazánkban jelenleg elsősorban a magántulajdonú ingatlanokon költenek rá. Ugyanakkor önkormányzatok, városgazdálkodók is érdekeltek az esőkertek kialakításában, mivel ezek a kertek könnyebbé teszik a zöldfelület-fenntartást. Fontos lenne a vállalkozások telephelyén, valamint bevásárlóközpontok, hipermarketek parkolóinak területén esőkerteket létrehozni, mert ezeken a helyeken egyre nagyobb kihívás a fákat életben tartani a hősziget-hatás miatt. Játszóterek, közparkok, közutak mentén nagyon jól hasznosítható zöldfelületek lehetnek, de véderdőknél és vizes élőhelyek közelében is érdemes lenne mind több esőkertet létrehozni.

A városi vízelvezető árkok többsége természetellenes hatású, kicsi a vízmegtartó kapacitásuk, nem esztétikusak, szikkasztásuk alacsony hatékonyságú.

Az esőkertek ezzel szemben természetesen fenntartható „zöldfelületen kezelt” csapadékvíz elvezetést tesznek lehetővé, ami támogatja a faji sokféleséget, javítja a levegő minőségét. A kertek létrehozása, majd azok ápolása társadalmi felelősségvállalás is, hiszen számtalan kedvező hatásuknak köszönhetően jobb életkörülményeket lehet kialakítani. A kertek közösségépítő jelentősége is kiemelkedő, az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi lakosok mindegyike nagyon szívesen veszi ki a részét belőle. Ez azért is különösen fontos, mert túlélésünk záloga a társadalmi szereplők együttműködése, az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogása, fogalmazott a szakember.

Együttműködve a közösséggel

Az esőkertek kialakításának nem kihagyható eleme a közösségek tanítása és bevonása a tervezésbe, kivitelezésbe, fenntartásba. Mivel az esőkert létesítése még mindig viszonylag ismeretlen technológia, előbb el kell magyarázni az ökológiai rendszerben betöltött pozitív hatásait, és ezzel a későbbi reklamációk is elkerülhetők.

Fontos, hogy a kertet a lakókörnyezet esztétikai igényei szerint alakítsuk, és jó előre tisztázzuk a kezelési, fenntartási kérdéseket is.

A tervezés előtt meg kell vizsgálni a kiválasztott hely teljes vízgyűjtő területét, hogy honnan érkezhet víz, mivel erre vonatkozóan legtöbbször nincs adat. Be kell gyűjteni a lefolyási adatokat, meg kell határozni a lefolyási mennyiségeket, a rendelkezésre álló felületet. Ezt követően kezdődhet a tervezés, majd az engedélyeztetés, végül a kivi­telezés.

Tanultunk a hibákból

Az esőkertek kivitelezésének többféle módja lehetséges, de minden esetben pontos tervezést és alapos megfigyelést igényel a terület. Farkas-Barta Kata a Seattle-módszer alapján készülő esőkertekre tért ki részletesen.

Hazánkba Pásztor Zsófia hozta el a technológiát, ő közel 20 éve foglalkozik esőkertek kialakításával az USA-ban. A csapadékvíz hatékonyabb kezelésére Washington állam számos városában sikerrel alkalmazott módszer az előforduló problémák miatt több ponton is változtatásra szorult, de továbbfejlesztésével már számos esőkert megvalósult hazánkban is.

Korábban gondot okozott például, hogy a kerteket túl nagyra méretezték és felületükhöz képest túl kicsik voltak a növények.

Előfordult, hogy kimosódott a leterített kavics, mert a be- és kifolyókat nem alakították ki megfelelően. Esetenként indokolatlanul mélyre, akár két méterre is leástak, ami miatt hatalmas mennyiségű talajt kellett cserélni, átdolgozni. Túlfolyó hiányában, illetve mivel a talaj szikkasztórétege nem volt jól megtervezve, hosszabb ideig borította víz a felületet, szinte tóvá váltak az esőkertek, emiatt növények pusztultak ki.

Kecskemét, Gerlice utca

Seattle esőkertek tech­nológiájába ma már beépültek a talajtesztek, amit laborban és a helyszínen a tervezés időszakában elvégeznek, vizes és száraz időszakban is. A talajt 70-90-100 centiméter mélységben szedik ki a kert méretétől függően, majd komposzttal keverve teszik vissza. A teljes vízgyűjtőt együtt tervezik, befolyót és kifolyót is építenek a vízfelesleg eltávozása érdekében.

A teljes felületet beültetik, a kert szerkezete leginkább egy tóéra hasonlít.

A növények ültetése után vastag rétegben keményfa aprítékot terítenek szét. Ezzel a módszerrel valósult meg 2021-ben Kecskeméten a Gerlice utcai útfejlesztés, ahol árkok helyett összesen 18 esőkert kialakításával oldották meg a csapadékvíz elvezetését.

Forrás: Kertészet és Szőlészet