„Nekem szerencsém van, mert csatornám van, amiből az állataim akkor isznak, amikor akarnak” – mondja Varga Imre dunavecsei juhász, hozzátéve, hogy a nyájat hajnalban és éjszaka legelteti – már ameddig még kitart a legelő. Ha a napokban nem jön csapadék, akkor kénytelen lesz az állatait takarmánnyal etetni.
A legelők a Zemplénben viszonylag jó állapotúak, így a legeltetésnek nincs akadálya, de itt is hajnalban és késő este legelnek és napközben árnyékban hűsölnek az állatok. Ádám László, a jósvafői hucul ménes ménesgazdája elmondta, hogy
A kistermelő tejelőszarvasmarha-tartó Szilágyi Szabina Orosházán ugyancsak a hajnali és késő esti „műszakot” vezette be: ekkor etet és fej, hogy az állatok étvágya a lehető legjobb legyen, és az itatások számát is megemelte. Nappal pedig a lehető legnagyobb mértékben árnyékolja az állatok „szállását”
A Nébih a kánikulában arra figyelmezteti a gazdálkodókat, hogy a zárt térben tartott állatok - mint például a nyulak vagy a csirkék - jóléte nagyban függ a szellőztetéstól. Ha az istállóban elromlana az automata szellőztető, azt azonnal meg kell javítani! A háztájiban az árnyék és a huzat lehet a megoldás.
„Azoknak az állatoknak, amelyeket kifutóval rendelkező ólban tartanak, biztosítani kell az árnyékos területet is! A sertések például e nélkül könnyen leégnek a tűző napon – figyelmeztet a szakhatóság, és felhívja a figyelmet, hogy a hosszabb távú közúti állatszállítások szabályai szigorodtak – rövidebb távra pedig a kora hajnali időszakot javasolják.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
