Back to top

Az új trükk egyelőre túl magas a disznóknak

Ausztráliában időről időre nagy kárt okoznak a szabadon élő, visszavadult házisertések. Több éves szárazság után az elmúlt egy évben végre csapadékosabb volt az időjárás, aminek köszönhetően több kultúrában is rekordtermésre számítanak a gazdálkodók, csakhogy az esőnek köszönhetően több táplálékhoz jutottak a vadon élő sertések is, amitől robbanásszerűen megugrott a populáció.

Nemrég még csak 4–8-at fialtak a kocák, de az utóbbi évben 10–12 malac vált általánossá.

Queensland szövetségi államban nemcsak a cukornád, a mangó, az avokádó és más értékes termények megdézsmálásával keserítik meg a gazdálkodók életét, hanem az ültetvények és a termesztési technológia rongálásával is

Az élővilág védelme és az állatjóléti törvények miatt a bevett eddigi védekezési módról, az állatok megmérgezéséről le kellett mondaniuk az ausztrál gazdáknak.

Az utóbbi években csalétekkel csalták deszkákból vagy cölöpök közé feszített fémhálóból épített kelepcébe a disznókat. A csapdába esett állatokat az előírások szerint a lehető legpontosabban leadott lövésekkel, minél gyorsabban és minél kíméletesebben kell elpusztítani.

A felfüggesztett csapda közepén elhelyezett bőséges csalétket minden irányból megközelíthetik az állatok
A felfüggesztett csapda közepén elhelyezett bőséges csalétket minden irányból megközelíthetik az állatok

Csakhogy az állatok rendkívül intelligensek. Gyorsan megtanulták, hogy a csapdák hol vannak és hogyan működnek, és „tájékozatlan” társaikat hangjelzésekkel ijesztik el tőlük. Sőt! Utódaiknak is megtanítják, hogy hogyan ismerjék fel és kerüljék el őket.

Glen English vállalkozása disznómentesítéssel foglalkozik, és új csapdát talált ki hatékonysága javítására.

A trükk azon a felismerésen alapul, hogy a disznók csak a szemmagasságukig keresik a rájuk leselkedő veszélyeket. Az alig 1 méteres lábakra emelt kelepce így elkerüli a figyelmüket.

Már harminc fős kondát is sikerült csapdába ejteni az új csapdával egyszerre. Ez egyrészt leegyszerűsítette a gazda számára az ártalmatlanításukat, másrészt szinte biztos, hogy nem maradt olyan túlélője a trükknek, akinek idejében leesett volna az új fenyegetés mibenléte.

Forrás: 
abc.net.au/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Egyszerű módszer, hogy ne a rigók szüreteljék le a szamócát

Hobbikertészként csak egészen apró területen van lehetőségem pár tő szamócát termeszteni. Azonban néhány éve nem sokat ettünk belőle, mivel a rigók minden hajnalban leszüretelték az éppen megérett szemeket. Eleinte hálóval próbáltam védeni őket, ami ugyan sikeres volt, de borzasztó macerás, és nem is túl esztétikus...

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.