Back to top

„Önellátásra van szükség otthon és az ágazatban is”

Az Agrármarketing Centrum feladata a hazai élelmiszer-gazdaság termékeit piacra segíteni a marketing eszközeivel. A szervezet megalakulása óta belföldi kampányokkal igyekszik a hazai fogyasztókat rávenni arra, hogy magyar élelmiszereket válasszanak, de az exportpiacokon elért eredményeikre is méltán büszkék. A következő években még hangsúlyosabb lesz tevékenységükben a belpiacok építése, mert ma már tudjuk, az önellátás mindennél fontosabb.

Emellett természetesen a magyar termékek exportja továbbra is szívügyük marad. Ondré Péterrel, az AMC ügyvezetőjével arról is beszélgettünk, hogyan sikerült a magyar bort a nemzetközi boros közbeszéd állandó témájává tenni.

A magyar agrárium teljesítménye az utóbbi években javult, így egyre több lett az olyan termék, ami mellé már érdemes volt marketinget tenni. A piacra juttatás azonban talán még sosem volt olyan nehéz, mint az elmúlt pár évben. Hogyan értékeli az elmúlt esztendőket?

– Az Agrármarketing Centrum négyéves ciklusokban végzi a munkáját. Én magam 2018-ban kerültem a szervezet élére, és ha értékelnem kell az elvégzett munkát, azt mondom, küzdelmes, de eredményes négy éven vagyunk túl. Mindennek az alapja természetesen a magyar agrárium teljesítménye, amely mind a kibocsátás, mind a beruházások, mind pedig a külkereskedelem területén megmutatkozik. 2020 januárjától nehezedett a munkánk, hisz a koronavírus járvány kitörése miatt ekkor kezdődtek a nehézségek az ellátási láncokban. Piacok zártak be, majd nyíltak ki és zártak be ismét, ami komoly kihívásokat jelentett. Mondanom sem kell, hogy élelmiszert személyes találkozás, kóstoltatás nélkül nehéz eladni. A járvány miatt azonban minden külföldi és belföldi kiállítást, vásárt, a találkozások lehetőségeit felfüggesztettek.

Találékonynak kellett tehát lennünk, új technikákat kellett keresnünk a magyar élelmiszerek megismertetésére. Ezek egyike a Hungarian Food Business elnevezésű online katalógusunk, amely valós idejű, egységes arculattal működő online katalógusban hivatott bemutatni a hazai élelmiszeripart.

Azt az agrárium minden szereplője tudja, hogy az ágazat exportnyomás alatt dolgozik, az exportpiacok felkutatásáért és az azokra való kijutásért az AMC is felelős. Különösen megnőtt a felelősségünk azzal, hogy a Vidékfejlesztési Program támogatásainak nemzeti kiegészítését 80 százalékra emelte a kormány. Ezzel az ágazat termelési lehetőségei megsokszorozódtak – ezt az árut pedig el is kell adni.

A megnövekedett árumennyiséget azonban nem mind külföldön kell eladni. Sőt! Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy a magyar agrárium potenciálja másfél magyarországnyi ember ellátását is lehetővé teszi, és igen fontosak az exportpiacok, ám épp az elmúlt évek, illetve napjaink eseményei mutatták és mutatják meg a belföldi fogyasztás jelentőségét.

– Valóban, az élelmiszer önrendelkezés az utóbbi két évben kezdett a gondolkodásunk egyik fókuszpontjává válni. Az ágazat szereplőivel együtt felelősségünk, hogy az importáruk helyett a Magyarországon előállított termékek kerüljenek az üzletek, az élelmiszerláncok polcaira. Az Agrárminisztériummal közösen épp ezért szervezünk évek óta számos hazai élelmiszer belföldi fogyasztását ösztönző kampányokat. Klasszikus példa a zöldség-gyümölcs ágazatban a meggy- vagy a dinnyekampányunk, amelyekben azért hangsúlyozzuk a hazai gyümölcsöknek az egészséges táplálkozásban betöltött szerepét, hogy az emberek a magyar termést válasszák az import déligyümölcsök helyett.

A kampányaink hozzájárultak a hazai mézfogyasztás megduplázódásához is. A mézágazat is megmutatta, hogy a belföldi fogyasztás a fejlődés kulcsa, mert ez adja azt a stabilitást, amire a mezőgazdasági termelőnek szüksége van.

Mennyire igaz ez a húsfogyasztás terén? Komoly kampányok igyekeznek rábírni az embereket, hogy egyenek több juh-, nyúl- vagy vadhúst. Ugyanez igaz a halfogyasztásra is. De most is épp a kellős közepén vagyunk egy sertéshús-fogyasztást ösztönző kampánynak, pedig a magyar ember legtöbbet sertést és baromfit eszik.

– A sertés- és baromfiágazat alkotja a magyar húsipar gerincét, és a fogyasztásban is meghatározó. A stabil belpiac építése a további fejlődés kulcsa. A koronavírus-járvány és a szomszédunkban zajló háború is rávilágított arra, hogy a biztos belpiac miért kiemelten fontos, és hogy milyen törékenyek a globális exportpiacok. Jó hír, hogy az utóbbi tíz év során évente majd' egy kilóval növekedett az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás Magyarországon. Jelenlegi kampányunkkal a minőségi fogyasztásra, a fogyasztók edukálására helyeztük a hangsúlyt.

A tavaszi Hungarian Wine Summit 20 ország 100 borszakértőjét látta vendégül öt napon keresztül Magyarországon
A tavaszi Hungarian Wine Summit 20 ország 100 borszakértőjét látta vendégül öt napon keresztül Magyarországon

Az elmúlt években a magyar bor közösségi marketingje is az AMC kezében volt, ám ezt a választásokat követően egy új kormánybiztos fogja össze. Hogyan foglalná össze azt, amit a magyar bor népszerűsítésében végeztek?

– Úgy fogalmaznék, egy kerek időszak végére értünk, és a magunk elé tűzött célokat elértük, még úgy is, hogy a munkatervünk legnagyobb eseményét a koronavírus járvány miatt 2020-ról idén tavaszra kellett halasztanunk. Ez volt a Hungarian Wine Summit, amelyen neves borszakértők, sommelier-k, kereskedők és Master of Wine szakértők látogatták meg a hazai borvidékeket, szereztek első kézből, maguktól a borászoktól információkat a dűlőkről, a technológiáról. Itt szakmai kérdések mentén szerveztük meg a programot, és a résztvevők azóta is folyamatosan írnak a magyar borokról. Az üzletfejlesztési találkozók, professzionális kiállítások mellett a nemzetközi online térben ugyanúgy sikerült a magyar bor pozícióit erősítenünk, mint együttműködést kialakítanunk például a Decenter magazinnal és más szakmai orgánumokkal.

Az, hogy a következő időszak stratégia tervezését, illetve bormarketingjét egy kormánybiztos fogja össze, azt bizonyítja, hogy fontos az ágazat, mi pedig a jövőben is támogatni fogunk minden, a hazai borágazat érdekében tett erőfeszítést.

Úgy gondolom, feladatból így is maradt bőven: a sokszínű ágazat sokszínű marketinget is kíván.

Folyamatosan dolgozunk is! Az utóbbi hónapokban számos külföldi szakmai kiállításon népszerűsítettük a magyar élelmiszer- és borágazatot a Közel-Keleten, Nyugat-Európában, a Balkánon és készülünk az újabb nyugat-európai, illetve távol-keleti kiállításokra a következő hetekben.

A Hungarian Food Business programba már jelentős számú élelmiszeripari vállalkozás regisztrált. A katalógust és a hozzá kapcsolódó piacszervezési tevékenységet sem hanyagoljuk el.

A mezőgazdaságot sújtó különféle gondok mennyire nehezítik meg az önök munkáját?

– Nincs még egy olyan nemzetgazdasági ágazat, amelynek ennyire sok kihívással kell szembenéznie. Nekünk napok alatt kezelni kell tudni mindenfajta kockázatot, legyen az piaci, az időjárás okozta vagy épp állat-egészségügyi gond, amely megakadályozza a magyar élelmiszerek értékesítését. Gondoljunk csak bele, hogy például az ASP magyarországi megjelenése következtében pillanatok alatt veszítettünk el fontos exportpiacokat!

Épp ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk a belföldi fogyasztás erősítését, az ellátási láncok rövidítését. Láthatjuk, hogy az ukrán gabona kivitelének akadozása miatt a világ egyes régióiban élelmezési válság van kialakulóban. Nálunk viszont van elegendő élelmiszer. Ezt az önellátási képességet meg kell becsülni!

A belföldi kampányainkban pedig azt is hangsúlyozzuk, hogy a magyar fogyasztó becsülje meg a magyar élelmiszereket, egyrészt, mert jó minőségűek, másrészt mert így lesz meg a hazai termelés biztonsága.

Ha nem veszünk magyar húst, zöldséget, akkor tönkremennek a hazai termelők, és ha ne adj’ Isten bármi baj van, akkor nem lesz mit az üzletek polcaira tenni. Ezért a jövőben is kiemelten kampányolunk a hazai termelésből származó sertés- és baromfihús, tej és zöldség-gyümölcs fogyasztása mellett.

A koronavírus miatti lezárások idején nagyon sokan kezdtek el kertészkedni, akár még az erkélyen is. Vagyis gyorsabban változik az emberek viszonya az egészséges és elérhető élelmiszerekhez.

A járvány okozta lezárások is sokakban elindították az önellátásra való képesség igényét. Egyre többen művelik a kiskertet, magaságyásokat alakítanak ki, a családok háztáji gazdaságban termelik például a tojást, a paradicsomot stb. Ezt a szemléletet szeretnénk tovább szélesíteni: önellátásra van szükség otthon és az ágazatban is.

Magyarország stratégiai előnye pedig az, hogy az önellátáshoz minden erőforrásunk meg is van. A mi egyik kiemelt feladatunk tehát a belpiac építése még akkor is, ha jelenleg a világ élelmiszerpiacán a kereslet bővül, és van, illetve lesz is helye külföldön is a magyar élelmiszereknek. (x)

Forrás: 
Agrármarketing Centrum

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Indulnak a Tokaji Borongolók

Tokajbusz elnevezéssel speciális buszjáratokat indít a hétvégétől a Volánbusz, segítve a borturizmust Tokaj-Hegyalján.

Az új trükk egyelőre túl magas a disznóknak

Ausztráliában időről időre nagy kárt okoznak a szabadon élő, visszavadult házisertések. Több éves szárazság után az elmúlt egy évben végre csapadékosabb volt az időjárás, aminek köszönhetően több kultúrában is rekordtermésre számítanak a gazdálkodók, csakhogy az esőnek köszönhetően több táplálékhoz jutottak a vadon élő sertések is, amitől robbanásszerűen megugrott a populáció.

Egészséges és különleges

A Purple Magic lila brokkolifajta forradalmasítani fogja a zöldségpiacot, állítja Antonio Ibarra, az új brokkolit piacra dobó Sakata Seed Ibérica fejlesztési vezetője.

Klímaváltozás: a megelőzést elbuktuk, marad az alkalmazkodás

Mezőgazdaság és klímaváltozás – kockázat vagy lehetőség? címmel tartottak július 29-én kerekasztal-beszélgetést az Esztergomban megrendezett MCC Fesztivál Zöld színpadán. A meghívott szakemberek a klímaváltozás mezőgazdaságra és úgy általánosságban, a környezetre gyakorolt hatásairól, ellene való lehetséges védekezési lehetőségekről értekeztek.

11 magyar biogazdálkodó mutatkozik be a világ legnagyobb ökológiai kiállításán

Az idei Biofach Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállítás magyar közösségi standján 11 belföldi biogazdálkodó cég mutatkozik be Nürnbergben – közölte az Agrármarketing Centrum (AMC) az MTI-vel.

Vezető halálokká válhat az AMR

Az Európai Unió tagországaiban évente 33 ezren, a világon összesen 700 ezren halnak meg antibiotikum-rezisztencia következtében, és az előrejelzések szerint 2050-re vezető halálokká válhat: 10 millió halálesetet jósolnak az AMR-rel összefüggésben.