Back to top

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Fotó: Lóránt Miklós
Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy a kötelező és korlátozó szabályok helyett még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

A 2023-ban a KAP Stratégiai Terv keretében induló Agro-ökológiai Program (AÖP) ilyen ösztönző támogatási forma, amely egy zöldítés-szerűen működő, tartalmában az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonló, önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás.

A nyár végi és őszi munkák megkezdése előtt részletesen ismertethetjük az AÖP tartalmának azt a változatát, amely az Európai Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetések alapján előreláthatóan a magyar Stratégiai Tervben is szerepelni fog. Ebben a szaktárca olyan választható előírásokat határozott meg, amelyek a gazdálkodók számára már részben ismertek, érthetőek, ugyanakkor környezeti szempontból is hasznosak. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók többsége megtalálja a számára legkedvezőbb lehetőséget, hasznosítási módonként fogalmaztunk meg választható előírásokat.

Ezek a mezőgazdasági gyakorlatok a talaj- és vízvédelemre, a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére fókuszálnak.

A választható gyakorlatok tételes listáját ide kattintva tekintheti meg.

A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben.

Javasoljuk a gazdálkodók számára, hogy tanulmányozzák a gyakorlatok listáját, mérlegelve azt, hogy az egyes művelési ágakban (szántó, állandó gyep, ültetvény) mely elemeket képesek megvalósítani, illetve melyek vonatkozásában tartják ezt érdemesnek megtenni. A választható gyakorlatok túlnyomó többségét úgy alakítottuk ki, hogy ne legyenek átfedésben az AKG-val, a gazdálkodó tehát mindkét programban részt vehet.

Amennyiben részt vesz az AÖP-ben, úgy minden művelési ágban legalább két pontnak megfelelő értékű gyakorlatot kell választania. Ha például egyaránt művel szántót, állandó gyepet és ültetvényt, akkor összesen legalább hat pontot kell gyűjtenie. Ha ezeket a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesíti, akkor a teljes gazdasága minden egyes hektárja után megkapja a támogatást, kivéve azokat, amelyek a mentesülési küszöb alatt vannak és nem választottak azokra gyakorlatot.

A támogatás hektáronkénti összege minden évben attól függ, hogy hány hektár jogos igénylést állapít meg a kifizető ügynökség, azaz a Magyar Államkincstár.

Amennyiben 2,5 millió hektár termőterület venne majd részt a programban, az hektáronként 80,85 eurót jelentene. A 80,85 euró/hektár egy hányados - méghozzá a 202,125 millió eurós éves AÖP-keretösszeg, valamint a 2,5 millió hektár hányadosa (a hányados értéke tehát fordított arányban változik a részt vevő hektárok számával, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet 121,28 euró/ha fölé).

Fotó: Csatlós Norbert
Az AÖP keretösszege Magyarország teljes évi közvetlen támogatási keretének 15 százaléka. Ez utóbbi azért is lényeges, mert az uniós jog alapján az AÖP forráskeretét ugyanabból a pénzügyi keretből kell képezni, amiből az alaptámogatást, a termeléshez kötött támogatásokat, vagy éppen a fiatal gazdák területalapú többlettámogatását finanszírozzuk. Aki tehát nem lép be az AÖP-be, az valójában lemond a közvetlen támogatások egy részéről.

A részvételről minden évben szabadon dönt a gazdálkodó, mivel egyéves kötelezettségvállalásról van szó.

Jelen tájékoztató kereteit többszörösen meghaladja az egyes választható gyakorlatok tételes kifejtése, példákkal történő illusztrálása. Éppen ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Magyar Államkincstárral közösen az Agrárminisztérium kézikönyvet készít a gazdálkodók, illetve tanácsadóik számára. Magyarország KAP Stratégiai Tervének Európai Bizottság általi elfogadását követően jelenik majd meg a hazai jogi szabályozás, ami az AÖP végrehajtását jogszerűen és egyértelműen rögzíti.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” - Egyesek szerint a fürj haszon-, mások szerint hobbiállat

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.