Back to top

Kimagasló termőképességű hibridek a Bábolnai Gazdanapokon

Négy legújabb kukorica-hibridjét mutatja be a Limagrain a Bábolnai Gazdanapok szántóföldi kísérletében szeptember 8-10-én. A vetőmagok genetikai tulajdonságaiknak és a professzionális nemesítési munkának köszönhetően kiemelkedő termőképességet és nagyfokú termésbiztonságot ígérnek.

A világ negyedik legnagyobb, kizárólag vetőmagokkal foglalkozó vállalatának anyacége egy vetőmagnemesítő termelői szövetkezet Franciaországban
A világ negyedik legnagyobb, kizárólag vetőmagokkal foglalkozó vállalatának anyacége egy vetőmagnemesítő termelői szövetkezet Franciaországban
Fotó: Limagrain
A világ negyedik legnagyobb, kizárólag vetőmagokkal foglalkozó vállalatának anyacége egy vetőmagnemesítő termelői szövetkezet, amely a Franciaország szívében található Limagne-síkságon jött létre.

A globális vállalatóriás szántóföldi, zöldség- és kertészeti vetőmagok, sütőipari produktumok és élelmiszeripari alapanyagok nemesítésével, termelésével, előállításával, illetve értékesítésével foglalkozik szerte a világon.

Olyan fajták, hibridek és szolgáltatások kialakítására törekednek, amelyek igazodnak az adott régió talaj- és klimatikus viszonyaihoz
Olyan fajták, hibridek és szolgáltatások kialakítására törekednek, amelyek igazodnak az adott régió talaj- és klimatikus viszonyaihoz
Fotó: Limagrain
Kutatói és fejlesztői olyan fajták, hibridek és szolgáltatások kialakítására törekednek, amelyek igazodnak az adott régió talaj- és klimatikus viszonyaihoz.

Olyan növénygenetikai know-how-ra összpontosító termékcsaládokat és megoldásokat kínálnak, amelyek alternatívát jelenthetnek az agrárvegyipari termékeire.

A Limagrain működteti a világ egyik legnagyobb vetőmagüzemét a franciaországi Ennezat-ban, ahol főképp kukoricaelőállítás, -feldolgozás és -kiszerelés zajlik, évi 2,5 millió zsák volumenben.

Az Ennezat-i gyárban évi 2,5 millió zsák kukoricavetőmagot állítanak elő
Az Ennezat-i gyárban évi 2,5 millió zsák kukoricavetőmagot állítanak elő
Fotó: Limagrain
Európában közel 50 országban van jelen a cég, stabil helyet elfoglalva a vetőmagpiacon. A márkanév itthon is jól ismert, hiszen több, mint 20 éve találkozhatnak vele a növénytermesztők. A Limagrain magyarországi központjában, hazai körülmények között nemesített és előállított vetőmagok a legmegfelelőbben tesztelt és kikísérletezett alapanyagok a gazdák számára.

Az LG márkajelzés alatt forgalomba hozott vetőmagok az európai mezőgazdaság sokszínűségét és változatosságát testesítik meg, a termékkatalógus pedig kielégíti az étkezési és takarmányozási, valamint az ipari felhasználás igényeit is.

A cég képviselői kiemelten fontosnak tartják a közvetlen kapcsolattartást a termelőkkel és a forgalmazókkal. Ezért is vesznek részt évről évre az ország legnagyobb szabadtéri agrárbemutatóján, a Bábolnai Gazdanapokon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A marhahús növényi alapú alternatívái hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de népszerűségük növekedése befolyással van a mezőgazdasági munkaerőforrásokra, és az Egyesült Államokban több mint 1,5 millió munkahelyet fenyegethet az ágazatban - derül ki egy új gazdasági modellekből.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.