Back to top

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

Az élelmiszer jövője

Az éghajlatváltozás arra kényszerít minket, hogy sokkal jobban átgondoljuk, hol és hogyan termesszük az élelmiszereinket. Hollandiában az "EMR Food Screening" elnevezésű európai projekt célja, hogy támogassa a termelőket az átállásban.

A projekt zászlóshajója egy bioszenzor. Bár még nem került kereskedelmi forgalomba, képes az uborkában és más gyümölcsökben és zöldségekben található vitaminok számát valós időben, a helyszínen számszerűsíteni.

Az ilyen információk létfontosságúak a gazdák és az élelmiszertermelők számára, mivel lehetővé teszik számukra, hogy a termés tápanyagtartalmának javítása érdekében olyan változókat állítsanak be, mint például a növények számára biztosított páratartalom mennyisége.

"Normális esetben, ha tudni akarjuk, hogy mennyi vitamin van a zöldségben vagy a gyümölcsben, legalább napokig tart, ugyanis a mérési eredményeket először el kell küldeni a laborba és a vizsgálati eredmények csak később jönnek vissza. Most azonban egy szenzorral meg tudjuk tenni ugyanezt és egy percen belül látjuk a kiértékelt eredményt." - nyilatkozta John van Helden, a Yookr igazgatója és tulajdonosa.

A bioszenzor színkódolással érzékeli az élelmiszerekben található vitaminokat. A Maastrichti Egyetem tudósai a bioszenzor kémiai (receptor) részét fejlesztették ki. Ez képes meghatározni egy gyümölcs pontos vitamintartalmát.

A projekt költsége 1,9 millió euró volt, amelynek felét az Európai Unió finanszírozta. Az EMR-programban németországi, belgiumi és hollandiai egyetemek, kutatók és vállalatok vesznek részt.

A technológia az élelmiszer-előállítók mellett a fogyasztók számára is lehetővé tenné, hogy megismerjék az élelmiszerek pontos tápértékét.

"Az egyik dolog, amit a legtöbben tudni szeretnénk, hogy miből, mennyi tápanyag van az élelmiszerben. És besétálhatsz egy szupermarketbe, és azt mondják, hogy egészséges, de vajon tényleg egészséges-e? Tehát ha van egy érzékelő, amely gyorsan meg tudja mondani, hogy oké, ennyi C-vitamin van benne, az nagyon hasznos" - mondja Bart van Grisven, egyetemi docens, az élelmiszer-szűrő EMR projekt vezetője.

Fotó: Pixabay

A kommunikáció és a fogyasztók tudatossága kulcsfontosságúnak tekinthető a mezőgazdasági forradalom sikeréhez.

A Brightlands campus (Greenport Venlo), az egészséges táplálkozásra és az élelmiszerek jövőjére szakosodott központ ezt a legfontosabb feladatává tűzte ki.

"Felvettük a kapcsolatot az összes olyan innovatív céggel, amelyek valóban tenni akarnak valamit a fogyasztók egészségesebbé és tudatosabbá tételéért.”

Forrás: 
euronews.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európába felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.