Back to top

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

(illusztráció)
(illusztráció)
Az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központjának (UK Centre for Ecology & Hydrology - UKCEH) tudósai egy évtizeden át tanulmányozták a DEFRA (az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékfejlesztési Minisztériuma) által támogatott nagyléptékű kísérletet a Hillsden birtokon, egy 1000 hektáros növénytermesztő gazdaságban Buckinghamsihreben - számol be a FarmingUK.

A 2005-ben indított projekt keretében számos élőhelyet hoztak létre, ahová magtermő növényeket, vadvirágokat és zsombékoló fűféléket telepítettek.

Ezek számos madár, rovar és kisemlős számára jelentenek táplálékot és menedéket is. A kísérlet során kiértékelték ezeknek az agrár-környezetvédelmi intézkedéseknek a hatékonyságát a biodiverzitás szempontjából. Olyan eltűnőben lévő fajokra is hangsúly fektettek, melyek az élelmiszertermelés szempontjából hasznosak, mint a beporzók vagy a kártevőket fogyasztó ragadozók.

A maga nemében ez volt a leghosszabban futó ilyen projekt. A kutatók megállapították, hogy a megfigyelési időszak alatt Hillsdenben a legtöbb faj jobban teljesített, mint a környékbeli gazdaságokban, ahol nem voltak hasonló agrár-környezetvédelmi intézkedések.

Az itt található madárfajok száma 2006 és 2016 között harmadával nőtt, míg a környéken átlagosan csak 13 százalékkal.

Kenderike
Kenderike
A lepkefajok esetében 40 százalékos növekedést írtak 2009-2017 között, szemben a többi helyen tapasztalt 21 százalékkal.

Egy korábbi UKCEH tanulmány hat év betakarítási adatait vizsgálva azt találta, hogy a terméshozam nem változott – egyes termények esetében pedig nőtt is – annak ellenére, hogy valamennyi termőterületet feláldoztak az élőhelyek létrehozásához.

A kenderikék száma több, mint duplájára nőtt Hillsdenben, és más magevők, mint a citromsármány és az erdei pinty is jobban „teljesítettek” itt, mint a más monitorozott területeken. A rovarevő madarak is profitáltak a bokros sávok és füves szegélyek kínálta búvóhelyekből: a széncinkék állománya 88 százalékkal, a kékcinkéké 73 százalékkal nőtt. A lepkék populációi is látványosan megugrottak a vadvirágos sávoknak köszönhetően, sok faj száma megduplázódott, beleértve a kis ökörszemlepkét is.

Ugyan korábbi tanulmányok is megerősítették már, hogy az agrár-környezetvédelmi lépések növelik a madarak és lepkék számát, azonban ezek mind rövid időszakokat öleltek fel, vagy kisebb léptékűek voltak.

Kis ökörszemlepke
Kis ökörszemlepke

At UKCEH tudósa, Dr. John Redhead, a tanulmány vezető szerzője elmondása szerint mostani kutatás jelentősége abban rejlik, hogy hosszú időn át tanulmányozták a populációk változását több közeli mezőgazdasági területen is. Ennek tükrében

biztonsággal kijelenthető, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések hosszú távon is jó hatással vannak a madarakra és a lepkékre.

„Hillsden egy tipikus, nagy méretű gazdaság, mely hagyományos mezőgazdasági technológiákat alkalmaz, egy átlagos területen, ahol nincsenek kiterjedt természetes élőhelyek. Tehát feltételezhető, hogy a madarak és lepkék populációjában tapasztalt változások Hillsdenben az UKCEH-nek és a Wildlife Farming Company-nak volt köszönhető, miközben a Brit Ornitológiai Tröszt (BTO) és Lepke Védelem alapítvány (Butterfly Conservation) további adatokat szolgáltatott más mezőgazdasági területekről az összehasonlítás végett.”

A termesztésből kivont területeket Hillsdenben azok közül választották ki, melyen nehézkes volt a munka, vagy nem volt gazdaságos a növénytermesztés. Az ezeken létrehozott élőhelyeknek köszönhetően azonban nőtt a beporzás és a biológiai kártevőirtás hatékonysága, ez pedig növelte a gazdaság ilyen területei közelében lévő termésmennyiséget.

A kutatók összesen 12 gyakori madár és 9 lepkefaj állományváltozását dokumentálták. Az egyetlen faj, mely rosszabbul teljesített itt, mint a többi területen, a répalepke volt – mely egy keresztesvirágúakon, például káposztarepcén táplálkozó kártevő.

A szerzők szerint a csökkenés oka lehet, hogy jobb élőhelyi adottságok javulásával nőtt a ragadozók száma, mely ezt a kártevő lepkét fogyasztja.

Hillsdenben a kutatás befejeztével is megtartották a létrehozott élőhelyeket. Robin Faccenda, a birtok szóvivője elmondta: „Ezekben a kihívásokkal teli időkben soha nem volt ilyen fontos, hogy megteremtsük a jövedelmező gazdálkodás és a vadon élő állatok és növények védelme közötti egyensúlyt. Azt tanácsolom mindenkinek, aki szeretné segíteni a vadvilágot a gazdaságában, hogy keressen szakértő tanácsadókat és hozzon létre megfelelő minőségű élőhelyeket.”

Forrás: 
farminguk.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Turbóenergia az agy számára

A táplálkozási szakemberek szerint van egy kombináció, ami olyan, mint egy turbófeltöltés az agy számára.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek - közölte az El País című újság.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Szilva aszályban

Az idei súlyos aszálykár ellenére az öntözetlen ültetvényekben is voltak olyan szilvafajták, melyek gyümölcsét piacra lehetett vinni. Az ízük azonban elmaradt a megszokottól. A vezető fajták nagy része mennyiségben és minőségben is rosszabbul termett a vártnál. Az öntözött ültetvényekből betakarított szilva szép, jó minőségű, de drága volt az idén.

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.