Back to top

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Sok kiváló új fajta nemesítéséhez felhasználták a Csaba gyöngyét Magyarországon (pl. Szőlőskertek királynője muskotály, Irsai Olivér, Zala gyöngye) és külföldön (pl. Aurora, Cherna Perla, Golden city, Perleaut). A magyar fajta születése a 19. század végére tehető. Származásának pontos dokumentációja nem áll rendelkezésre, létezik viszont egy oklevél, amelyet Stark Adolf hagyatékában találtak. Ezen az oklevélen az áll, hogy az 1885-ös Budapesti Nemzetközi Szőlőkiállításon „első tisztelet díjjal” jutalmazták „szőlő-ujdonságként” a „Csaba gyöngye” fajtát. Ezzel függ össze, hogy a nemesítő személye körül is voltak bizonytalanságok, viták. Az ampelográfiai munkákban gyakran előforduló megállapítás szerint Mathiász János állította elő a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály keresztezésével.

Hogyan került akkor Békéscsabára, és miért lett Csaba gyöngye (Csaba-Gyöngye) a neve?

Többek véleménye szerint Mathiász János a hibridmagokat Stark Adolf békéscsabai kereskedőnek és szőlőnemesítőnek ajándékozta, aki ebből az anyagból emelte ki az igen korai érésű fajtát. Sommásan: a szőlészek javaslata a vita lezárására az volt, hogy a Csaba gyöngye „Mathiász hibridje, Stark magonca”. Ezt a kompromisszumos megoldást nagyon sok szakember kétségbe vonta, nem életszerű, hogy egy nemesítő az előállított hibridanyagot elajándékozza.

„Szőlő-ujdonság: érésben valamennyi eddig ismerteket megelőzi!”
„Szőlő-ujdonság: érésben valamennyi eddig ismerteket megelőzi!”

Mi szerepel a feljegyzésekben?

Áttekintve Mathiász János árjegyzékét és Herszényi László 1934-es, gyümölcsfajtákat ismertető művét, a fajtalistában bemutatott 131, névvel megjelölt Mathiász János-fajta között egyetlenegy olyan szerepel, amelyet a Madeleine angevine fajta felhasználásával nemesített Mathiász János: a Chasselas Kecskemét gyöngye (Madeleine angevine × Chasselas Vibert). Bronnerstraube felhasználásával nincs egyetlenegy jegyzett fajtája sem.

Testvére, Mathiász József nevéhez 18 fajta fűződik. Ezek nemesítése során fölhasználta a Madeleine angevine fajtát az Andrássy Franciska (Madeleine angevine × Precoce Malingre) és a Chasselas Széll Kálmán (Madeleine angevine × Chasselas doré dit de Fontainebleau) létrehozásához.

A Mathiász József által jegyzett fajták között egyetlenegynek a szülője a Bronnerstraube, a Jókai Mór nevűnek (Bronnerstraube × Chasselas Duhamel).

Stark Adolf nemesítési munkájában kitüntetett szerepe volt a Madeleine angevine fajtának, amely annak idején a legkorábban érő szőlőfajta volt.

Azt a nemesítési célt tűzte ki, hogy igen korai fajtát hozzon létre, amely érésben megelőzi az olasz importot, így teljesen logikus volt ennek a fajtának a széles körű felhasználása a keresztezéseiben.

Ezek az adatok is azt mutatták, hogy a Csaba gyöngye fajta eredete nagy valószínűséggel nem köthető Kecskeméthez és Mathiász János tevékenységéhez. A Mathiász-testvérek nemesítői munkájukban elsősorban a Chasselas fajtára és annak változataira, hibridjeire koncentráltak.

További adalék a Csaba gyöngye származásához az a tény, hogy Stark Adolf már 1885-ben nyert díjat ezzel a fajtával, míg Mathiász János csak 1889-ben fogadta el Katona Zsigmond hívását, hogy Kecskeméten, a filoxéra-immunis homokon vásároljon birtokot, és 1890-ben telepítette át gazdag fajtagyűjteményét azzal a céllal, hogy megvédje a pusztulástól.

Molekuláris genetikai markerek

A Csaba gyöngye származásának felderítésére DNS-vizsgálatokat indítottunk, 1999-ben először véletlen primereken (81) alapuló RAPD (Random/ly Amplified Polymorphic DNA) ujjlenyomatokat készítettünk a Csaba gyöngye, a feltételezett szülők, a Bronnerstraube és az Ottonel muskotály, valamint referenciaként a Heunisch weiss és Heunisch rot fajták DNS-éből.

Mivel a 81 primerrel végzett elemzés egyetlen esetben sem támasztotta alá a feltételezett pedigrét, mikroszatellit módszerrel folytattuk a vizsgálatokat.

A mikroszatellit vagy SSR markerek a nagy gyakorisággal előforduló rövid monoton ismétlődések kimutatását teszik lehetővé, amelyek a genotípusokban eltérő hosszúságú DNS-szakaszokként vannak jelen. Kiválóan alkalmazhatók genotipizálásra, a fajták azonosítására, megkülönböztetésére, származásuk (pedigré) meghatározására. A genotípus-azonosítást egyszerűvé teszi, hogy diploid fajokban egy vagy két DNS-szakaszt (allélt) kapunk a PCR során, amelyeknek elég csak a bázispárban megadott méretét összehasonlítani. Keresztezés esetén az utód az egyik allélt az anyától, a másikat az apától kapja. Ezen szempontok alapján választottuk ezt a markertípust a további vizsgálatokra, figyelembe véve Stark Adolf feljegyzéseit is, amelyeket Sicz György segítségével ismertünk meg. A békéscsabai evangélikus levéltárban fennmaradt, 1903-1905-ből származó katalógusban (Szőlő-Cathalogus) hét „saját keltezésű” fajta neve szerepel (Kossuth, Garibaldi, Stark magoncza, Rouge korai, Csaba gyöngye, Stark Róza és Petőfi Sándor), ezek közül sajnos csak két fajta, a Csaba gyöngye és a Kossuth szőlő maradt az utókorra.

Harmincnégy lehetséges szülő

A Csaba gyöngye Stark feljegyzése szerint is a nővirágú szőlőfajtából, az Elbling és a Chasselas hibridjeként létrejött Bronners­traubéból származik („saját keltezés Bronner’s traubeból”), ezért a Bronners­traube fajtát több forrásból is megkértük (Kecskemét, Pécs, Franciaország, Románia). Ezt a lehetőséget azonban a többféle földrajzi származású Bronnerstraube fajtával végzett genetikai vizsgálataink sem támasztották alá.

A fajta eredetének meghatározására ezért az SSR (mikroszatellit) vizsgálatokba olyan fajtákat is bevontunk, amelyeket Stark szőlőskertjében a keresztezésekben felhasználhatott vagy spontán hibridizáció következhetett be.

A Szőlő-Cathalogus alapján összesen 34 szőlőfajtát választottunk ki, amelyek között Stark kedvelt fajtái mellett több muskotályos szőlő is volt (Bicane, Muscat a petits grains blancs, rouge, rose, Muscat Fleur d’Oranger, Muscat Lierva’l, Génuai zamatos, Ingram’s muscat, Hamburgi muskotály, Tramini, Alexandriai muskotály, Afuz Ali, Madeleine angevine, Passatutti, Chasselas blanc, Precoce de malingre, Lahntraube, Valenci blanco, Chaouch blanc, Courtillier musque, Duke of Buccleugh, Citronelle stb.), és először 14, majd a szülők körének szűkítése után 20 lókuszban végeztük el az SSR-elemzéseket. Emellett Sicz György ösztönzésére és segítségével eredeti – Stark Adolf kertjéből származó, a szomszédos telken véletlenül fennmaradt – Csaba gyöngye mintát is gyűjtöttünk.

A mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája
A mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája
Fotó: Bodor János

Már az első 14 mikroszatellit marker- lókusz alapján kiderült, hogy az egyik szülő a nővirágú anya, a Madeleine angevine lehetett, míg a másik szülő, az apa azonosítása további vizsgálatokat igényelt. A muskotályos íz feltételezett donorai közül a Muscat fleur d’Oranger, a Courtillier musque, illetve a Muscat a petits grains sárga-, piros- és kékbogyójú változata maradt versenyben.

A Csaba gyöngye másik szülőjének, az apafajtának a megfejtését végül Thierry Lacombe és munkatársai publikálták 2013-ban, annak ellenére, hogy mi is nagyon közel voltunk a valódi megoldáshoz, miszerint a fajta Stark Adolf kertjében a Madeleine angevine és a Muscat Fleur d’Oranger (Vanilia muskotály) kereszteződésével keletkezett. Mind RAPD, mind pedig mikroszatellit-elemzésekkel bizonyítottuk, hogy a korábban hirdetett szülőpár egyik tagja sem állja meg a helyét, tehát nem Bronnerstraube × Ottonel muskotály hibrid.

A fajta eredetének felderítése, a Csaba gyöngye születésében részt vevő fajták (a Madeleine angevine és a Muscat Fleur d’Oranger) meghatározása egyértelműen bizonyítja, hogy ez a világra szóló siker Békéscsabán, Stark Adolf kertjében született.

„Világcsodája, melyhez Stark talentuma segítette az emberiséget”.

Remélhetően a Csaba gyöngye származásával kapcsolatos vitát ezzel végleg le lehet zárni.

Kiss Erzsébet, Szőke Antal
(MATE, Gödöllő)

Sicz György
(Lencsési Kertbarát Kör, Békéscsaba)

Kozma Pál
(Pécsi Tudományegyetem)

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és állítólagos egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Kimagasló termőképességű hibridek a Bábolnai Gazdanapokon

Négy legújabb kukorica-hibridjét mutatja be a Limagrain a Bábolnai Gazdanapok szántóföldi kísérletében szeptember 8-10-én. A vetőmagok genetikai tulajdonságaiknak és a professzionális nemesítési munkának köszönhetően kiemelkedő termőképességet és nagyfokú termésbiztonságot ígérnek.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.