Back to top

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Fotó: Fehér János
Házi kedvencünk múltja több tízezer évre nyúlik vissza, hiszen a kutyák a szürke farkasok egyik alfajából lettek háziasítva a kőkorszakban. Azóta a kutya és az ember kapcsolata a kor és kultúra változásával folyamatosan formálódik. A kutya lehet „munkaeszköz”, segítheti a katasztrófavédők, mentősök, vadászok munkáját, és például nélkülözhetetlen társai a látássérülteknek. Európában azonban zömmel a család kedvenc szőrös jószágai, akik egyre gyakrabban elkísérik gazdájukat nyaralni, étterembe, rendezvényekre és az erdei túrákra is.

A felelős gazdik jól tudják, hogy a kutyatartásnak és sétáltatásnak igen szigorú szabályai vannak. A települések közterületén – kivéve a kutyafuttatásra kijelölt helyet – csak pórázon lehet vezetni az ebet.

Ugyanez a szabály érvényes közforgalmú közlekedési eszközön (kivéve a vakvezető és a mozgáskorlátozottakat segítő kutyákat), természeti és védett természeti területen, illetve vadászterületen (a vadászkutyák kivételével). Számos konfliktus alakulhat ki az erdőben szabadon engedett vagy felügyelet nélkül hagyott kutya és a kirándulók, más kutyák vagy az erdő élővilága között.

A kutyaiskolák kiképzéseinek és a felelős kutyatartóknak hála, az ebek egy része jól fegyelmezhető és bármilyen helyzetben visszahívható. De mint ahogy mi, emberek sem vagyunk egyformák, vannak kutyák, amelyeknek a ragadozó ösztöne dominál.

Fotó: Pilisi Parkerdő

A szabadjára engedett jószág megzavarhatja az erdő élőközösségét, űzi, sőt el is foghatja a vadat. A földön található fészkeket kifoszthatja, és megsemmisítheti a madarak otthonát.

Fotó: Pilisi Parkerdő
Erdei vadfajok ellési időszakában különösen veszélyes, hiszen elejtheti a gyámoltalan szaporulatot. A trófeás állatok torzult agancsa néha a zavarás következménye, hiszen a megriadt vad menekülés közben figyelmetlenebb, könnyebben nekiütközik valaminek, ami az agancs elferdülését, torz fejlődését okozhatja.

Ha felelős kutyatartóként gondoskodunk kedvencünkről, akkor erdei kirándulásunk során mindenképp pórázon vezessük. Otthon pedig teremtsünk kutyabiztos körülményeket (megfelelő magasságú kerítés, jól zárt kerítésalj), hogy jószágunk ne tudjon ellógni udvarunkról. A kutya nyakába tegyünk nyakörvet, rajta bilétával, melyen a kutyatulajdonos neve és telefonszáma található.

Ha ezeket az alapvető szabályokat betartjuk, már sokat tettünk a kutyánk és az élővilág védelme érdekében!

Bacik haza

Ahogy a gyerekek hazaviszik az ovis, iskolás bacilusokat, úgy viszik be otthonunkba a szabadon kóborló kutyusok is a betegségeket. Kullancsokat, de más, szemmel láthatatlan, emberre is veszélyes fertőzéseket (pl.: férgesség, leptoszpirózis, Aujeszky-betegség stb.) is begyűjthetnek a szabadban, például a vadon élő állatok hullatékából, elhullott vad maradványaiból.

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

Feloldják az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldja a tűzgyújtási tilalmat a hatóság szerdától Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében is, ezzel Magyarország teljes területén megszűnik a korlátozás - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.