A húsalternatívák jót tesznek a környezetnek, miközben munkahelyeket veszélyeztetnek

A Cornell, a Johns Hopkins Egyetem és nemzetközi partnerei által a The Lancet Planetary Health című folyóiratban augusztus 3-án közzétett kutatása azt sugallja, hogy a politikai döntéshozóknak ébernek és késznek kell lenniük a technológiai zavarok negatív következményeinek enyhítésére.

- olvasható a tanulmányban - írja a Phys.org.

"A kisebb szénlábnyom és az élelmezési rendszer erőforrás-felhasználási hatékonyságának növelése az oka annak, hogy az alternatív fehérjéket a fenntarthatóbb élelmezési rendszerek előmozdítását célzó technológiák és szakpolitikák portfóliójában lehetne szerepeltetni" - mondta Daniel Mason-D'Croz vezető szerző, a Mezőgazdasági és Élettudományi Főiskola Globális Fejlesztési Tanszékének vezető kutatója.

Azonban felhívta rá a figyelmet, hogy a marhahús növényi alapú alternatívái még mindig jelentenek tökéletes megoldást, "mivel az élelmiszerrendszer más környezeti erőforrásokra - például a teljes vízfelhasználásra - gyakorolt hatásuk nem egyértelmű".

A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatása lenne, ha a jelenlegi amerikai marhahúsigénynek 10, 30, vagy 60 százalékát helyettesítenék növényi alapú alternatívákkal.

"Összességében az élelmezési rendszer változásai csekély, de potenciálisan pozitív hatással lennének a nemzeti bruttó hazai termékre"

- mondta Mason-D'Croz, aki Mario Herreróval, a fenntartható élelmezési rendszerek és globális változások professzorával dolgozik együtt a Globális Fejlesztési Tanszéken.

"Ezek a változások azonban nem egyformán lennének érezhetők a gazdaság egészében" - mondta Mason-D'Croz - "jelentős zavarok figyelhetők meg az élelmiszerrendszerben, különösen a marhahús-ellátási láncokban, amely a 60 százalékos helyettesítési forgatókönyv szerint jelentősen, akár 45 százalékkal is csökkenhet, ami kihívást jelentene az ezekben az ágazatokban foglalkoztatott több mint 1,5 millió ember megélhetése szempontjából."

A kutatók hangsúlyozták, hogy fontos tenni az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében, ám

"Jó okai vannak annak, hogy a szabályozók és a politikai döntéshozók ösztönözzék ezeket a feltörekvő technológiákat" - mondta a vezető szerző Herrero, a Cornell Atkinson Fenntarthatósági Központ kutatója. "A politikusoknak tudatosítaniuk kell a nem szándékos következményeket is, és el kell kötelezniük magukat az etikailag problémás változások enyhítése mellett, beleértve a hátrányos helyzetű munkavállalók, a nehéz helyzetben lévő helyi közösségek és kistermelők károsodását."

A növényi alapú marhahús alternatívák elfogadása más nem várt következményekhez is vezethet. Például

a marhahúságazat zsugorodásából felszabaduló erőforrások - például az állati takarmány - lehetővé tehetik a sertés- és baromfiágazat bővülését.

A modellek szerint ez azt jelentheti, hogy 2-12 millió szarvasmarhát 16-94 millióval több csirkére vagy akár 1,4 millió sertésre cserélnének, ami állatjóléti aggályokat vet fel - mondta Mason-D'Croz.

Szerinte az érintett állatok puszta száma növekedhet, és a mezőgazdasági termelésben sok sertés és csirke jóléti körülményei vitathatatlanul rosszabbak, mint a szarvasmarháké, mivel a sertés- és baromfiágazatban gyakran alkalmaznak zárt tartásmódú takarmányozást.

"Mindazonáltal az állati termékek helyett számos növényi alapú alternatíva van fejlesztés alatt" - mondta Mason-D'Croz. "Ha ezeket széles körben elfogadják, akkor az állatlétszám növekedése kevésbé valószínű, még akkor is, ha a gazdasági zavarok és az állati eredetű élelmiszer-ellátási-láncokban foglalkoztatottak megélhetésére gyakorolt negatív hatások sokkal nagyobbak lennének."