Back to top

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

A helyszínen készült fotógalériánkat ide kattintva tudja megnézni

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra | MMG

 

A gondolatot idehaza tettek követték. Szerencséjükre ekkor hirdették meg először a Fiatal Gazda támogatást, amit mind a ketten megpályáztak. A pozitív elbírálást követően megkezdődtek a munkálatok. Gyakorlatilag a nulláról hozták létre a farmot, és immáron 13 éve lesz annak, hogy megérkeztek az első állatok. Azóta töretlen lendülettel fejlesztenek.

A piac diktál

Jelenleg 23 hektáron zajlik a tenyésztés, az állatok szabadtartásban legelnek, télen pedig a legelőkről betakarított szálastakarmányt kapják az állatok. Az állatlétszám 80-110 között mozog, a kereslet és az értékesítés függvényében ingadozik, ami az állomány ivararányát is befolyásolja.

– Nem könnyű a piac diktálta változó trendeket követni, de általánosságban elmondható, a tenyésztésre szánt tarvad* kifejezetten kelendő. Ez számunkra a szelekció szempontjából hasznos, hiszen a legjobb képességű nőivarú egyedeket meg tudjuk tartani, amit a későbbiekben tenyésztésbe állítunk – mondja Bokor Árpád.

A tenyésztésből származó egyedeket tenyészállatokként értékesítik kismértékben itthon, de főként külföldre, vadaskerteknek, vadfarmoknak.

A tenyészbikákat is a piaci igényekhez próbálják igazítani, változó, hogy a vadaskertek milyen típusú trófeás bikával kívánják frissíteni állományukat.

Lett, dán és horvát mellett főként az ukrán és orosz vevőkör igényeinek kielégítésére törekednek – a visszajelzések alapján sikerrel.

Forradalmi kutatások

A tenyészállat-előállítás mellett a gímszarvas genetikai, illetve agancsfejlődési vizsgálataival is foglalkoznak. Ezek részben lezajlott, részben zajló kutatások, amiket javarészt Árpád felesége végez; a farmon végzett kutatások eredményeire támaszkodva írta doktori disszertációját a gímborjak növekedéséről.

Fotó: Bokor Ádám

– Lényegében a fiatal állatok különböző paramétereit – fej- és csípőszélesség, mellkaskörméret, testsúly – mértük havi rendszerességgel, aminek köszönhetően sikerült egy olyan optimális növekedési görbét modellezni, ami megfelelően leírja a gímszarvas növekedésének sajátosságait. Ennek fontossága a húscélú tenyésztésben mutatkozik meg leginkább, hiszen aki rendszeresen mérlegeli állatait, az az eredmények alapján képes szelektálni a korábban érő, nagyobb hústömeget építő egyedekre. Ezek a vizsgálatok más húscélú haszonállatok esetében már lezajlottak, a gímszarvasnál viszont korábban még nem – ismertette Bokor Árpád.

A növekedésiparaméter-vizsgálatok mellett az agancsépítés genetikai hátteréről is kutatás folyik, melynek célja az agancstömeg, a szárhossz és az ágszám öröklődésének feltárása, aminek eredményei később állomány szelekciója szempontjából fontosak lesznek.

Fotó: Bokor Ádám

A vizsgálatok során az agancson megmérnek minden olyan paramétert, ami a trófeabírálatnál számszerűsíthető, a mért adatokból pedig meghatározzák az állat nem hivatalos nemzetközi trófeabírálati pontszámát.

– Minden egyes borjút egyedi krotáliával jelölünk meg, egy szám és egy betű jelzi a különböző évjáratokat és a származást. Az itt élő szarvasoknak gyakorlatilag 5-6 generációs családfája van már nálunk. A származási adatokból és az agancs vizsgálatából pedig megtudjuk, az egyes anyák bikaivadékai milyen agancsot építenek, amivel már tudunk örökölhetőségi adatokat is becsülni. Ezek a vizsgálatok jelenleg is tartanak – ismerteti Bokor Árpád.

Tervben nincs hiány

A kutatások mellett további tervek is szerepelnek a szarvasfarm jövőjében. Az állomány minőségmegőrzésével párhuzamosan a duplájára szeretnék emelni a létszámot. Ennek megalapozása érdekében az elmúlt 13 évben fokozatosan kialakítottak egy olyan tartási-takarmányozási rendszert, ami lényegében jelentősebb környezetterhelés nélküli legelőre alapozott technológia. A terület vadeltartó képessége pedig még bőven elegendő a dupla létszám megtartására is. 

Ezek mellett szeretnének belefogni a juhtartásba is, aminek szimplán gazdasági okai vannak.

Tározóból öntözött telepített gyepeiken a szarvasok megtalálják a számukra preferált növényfajtákat, csakhogy e nemes vadunk meglehetősen válogatós – szelektíven legel. Emiatt rendszeresen szárzúzózniuk kell a gyepeket (kizárólag a borjak kellő fejlettségi szintjét követően, mikor az elfektetett állat a gép hangjára már megugrik), hogy utána beltartalomban gazdag sarj növekedjék. Csakhogy a költséges szárzúzás helyett a birkák ugyanúgy elvégzik ezt a feladatot – csak jóval költséghatékonyabban.

– Mindez egyelőre csak egy kezdetleges terv, még a szükséges juhlétszámot sem tudnám pontosan meghatározni. Ez függ a vegetációtól, hogy szarvasokat mikor és meddig tudjuk az éppen legjobb minőségű legelőre hajtani, miközben a nyáj is optimálisan legel azon a területen a szarvasok után, de ne vegye el a szarvastól a legjobb beltartalmi mutatókkal rendelkező növényeket. Pár év múlva biztosan okosabbak leszünk ebben a témában is.

Farmstruktúra

A farmon belül több legelő található, amelyek kialakításakor két szempontot vettek figyelembe. Az egyik egy hosszú és 8 méteres folyosó létrehozása, ami a két oldalán található legelőket köti össze. Ez a folyosó egy kezelőrendszerbe vezet, ahol bokszokba lehet hajtani az állatokat a vizsgálatokkor, hogy biztonságosan vért tudjanak venni. Az épületben található egy állatkezelő kaloda is, amelynek segítségével a szarvast (az ember és az állat számára is) teljes biztonságban be lehet szorítani. A szorítóban lehetséges a bikák agancsának mérése, a szarvasünők és szarvastehenek mesterséges termékenyítése stb.

A másik szempont pedig az volt, hogy a legelőkertek összenyithatók legyenek, így a szarvasok maguktól megtanulják, hol közlekedhetnek biztonsággal, nem veszélyeztetve testi épségüket. Ezzel a tartástechnológiával, egy-egy incidenstől eltekintve, minimális volt eddig a mortalitás. 

A legeltetésen és a télire betakarított szálastakarmányon túl a megfelelő agancsfejlődésük érdekében a bikák speciális takarmánykeveréket is kapnak az agancsfelrakási időszakot megelőzően.

A keverék alkotóelemei a telepített gyephez igazítottak. A keverék – az adott egyed genetikájától, valamint vérvonaltól függően – kb. 10 százalékot segít az agancsnövekedésben. És nem kell ecsetelni, minél szebb az agancs terpesztése, minél több az ág és vastagabb a szár, annál kelendőbb és jobb áron értékesíthető egy bika. A külföldre értékesített állatok többsége hatalmas vadaskertekbe kerül, ahol a vendégvadász, busás összeg ellenében, terítékre hozhatja a nagyobbnál nagyobb agancsú bikát.

Mottójuk: genetika – szelekció - evolúció

A farm mottója lényegében a tevékenységi kört foglalja össze. Bokor Árpád és felesége igyekezett világszerte a legjobb gímszarvas-genetikájú egyedeket összegyűjteni –szaporítóanyag formájában. Az állatok növekedése során aztán – a megfelelő paraméterek alapján – kiszelektálják azokat az egyedeket, amelyek nem ütik meg az elvárt minőséget. Végül pedig jön az evolúció, vagyis az agancssúly és -méret gyarapodása, ami korosztályonként jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi bő 10 évben.

Fotó: Bokor Árpád

Mint Bokor Árpád elmondta,

az első három évben a hullajtott agancssúly megközelítőleg 3,5 kg volt a második agancsok esetében, most ez mintegy 5,2 kg átlagosan, ez az adat a negyedik felrakás esetében átlagosan 10-11 kg – és akkor még nem beszéltünk a top bikákról.

– Nagyképűség nélkül merem kijelenteni, hogy Európa-szinten igen jó az állományunk minősége. Lettországban minden évben van egy agancsverseny, ahová a tenyésztők elviszik a trófeákat, hogy azokat szakmai zsűri értékelje. A verseny során több életkori kategóriába sorolják az agancsokat, és az elmúlt három évben több kategóriában is kivétel nélkül dobogós helyezést értek el a bikáink – tette hozzá a tulajdonos.

A Deer Trophy Farm a jövőben is ezen elvek mentén kíván dolgozni, hogy minél jobb genetikájú szarvasok kerüljenek ki a farmról, öregbítve ezzel hazánk hírnevét, mert Magyarország mégiscsak gímszarvas-nagyhatalom!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Cirok: a jövő kukoricája lehet

A mezőgazdaságban kell a több lábon állás. A növénytermesztésen belül erre jó lehetőséget kínál a cirok, ám tudnunk kell, hogy az eddigi gyakorlatunk változtatásra szorul. Mindezt Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára hangsúlyozta azon a sajtótájékoztatón, amit a Pápai Agroprodukt Zrt. pásztói telepén tartottak.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.